Jogszabályfigyelő 2022 – 43. hét Veszélyhelyzet


Alábbi cikkünkben a 2022/171-175. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az ukrajnai fegyveres konfliktussal összefüggésben elrendelt veszélyhelyzetről, annak egyes szabályairól, illetve az Alkotmánybíróság Btk.-t érintő döntéséről is olvashatnak.

 

Tartalom:

  1. Veszélyhelyzet kihirdetése
  2. Veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépése
  3. A gyermekkorú elkövetőre vonatkozó Btk. rendelkezésekről döntött az Alkotmánybíróság
  4. Polgári védelmi szolgálat elrendelése

  

Veszélyhelyzet kihirdetése

A Kormány az ukrajnai fegyveres konfliktusra tekintettel 2022. november 1-jétől 30 napra ismételten veszélyhelyzetet hirdetett, a veszélyhelyzet következményeinek az elhárításáért a miniszterelnököt jelölte ki felelősként.

  • Joganyag: 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2022/175. (X. 28.)
  • Hatályos: 2022. 11. 01.
  • Megjegyzés: új jogszabály

 

Veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépése

A fentiek szerint kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel a Kormány rendelkezett a korábban megalkotott veszélyhelyzeti rendeletek hatályának a meghosszabbításáról.

Hatályon kívül helyezték ugyanakkor a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendeletet.

  • Joganyag: 425/2022. (X. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépéséről és veszélyhelyzeti intézkedésekről
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2022/175. (X. 28.)
  • Hatályos: 2022. 11. 01., 2022. 12. 31.
  • Megjegyzés: új jogszabály

 

A gyermekkorú elkövetőre vonatkozó Btk. rendelkezésekről döntött az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, hogy nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 16. §-a, így az adott rendelkezés egyes pontjainak a megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasította, illetve visszautasította.

„A szabályozás az indítványozó szerint nem veszi figyelembe, hogy a tizenkét és tizennégy év közötti gyermekek testi és szellemi fejlettségének alacsonyabb szintjéből nem következik, hogy érzelmileg is fejletlenebbek lennének. A gyermekkort érzelmi kiszolgáltatottság jellemzi, alkalmazkodási vágy ahhoz a személyhez, akihez a gyermek kötődik vagy kötődni vágyik. Ez a kötődni vágyás és megfelelési igény határozza meg elsősorban a gyermek magatartását, ezért a gyermektől még akkor sem várható el, hogy a belátási képessége szerint cselekedjen, ha az egyébként teljes körű.”

Az indítvány utalt továbbá arra, hogy: „[…] a tizenkét és tizennégy év közötti személyek büntetőjogi felelősségre vonhatóságánál nem elegendő azt vizsgálni, hogy a Btk. 16.  §-a szerinti bűncselekményt beszámítási és belátási képességük birtokában valósították-e meg. Annak értékelése is szükséges, hogy magatartásukban kimutatható-e »más személy kényszert el nem érő ráhatása«. Amennyiben pedig megállapítható, hogy a fenti életkorú fiatalkorú azért követte el a bűncselekményt, mert másnak akart megfelelni, az indítványozó szerint nincs helye a büntetőjogi felelőssége megállapításának. Az indítvány felvetése szerint továbbá a fiatalkorúra hatást kifejtő személy az eset körülményeitől függően a Btk. 13. § (2) bekezdése alkalmazásával társtettesként felelősségre vonható. Minderre tekintettel a fenti életkorú fiatalkorú büntetőjogi felelőssége tehát az indítvány értelmében akkor lenne megállapítható, ha a bűncselekmény törvényi tényállását más személy érzelmi ráhatása nélkül valósította meg.”

Az Alkotmánybíróság szerint a hatályos jogi szabályozás „[…] a tizenkettedik életév betöltése nem általánosan, hanem csupán néhány kiemelt, a Btk. 16.  §-ában nevesített bűncselekmény esetén teszi lehetővé az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását. Emellett figyelemmel volt arra is, hogy a belátási képesség vizsgálata azt kizáró egyértelmű definíció hiányában, valamint a […] a bemutatott gyakorlat és kifejtett álláspont ismeretében nem zárja ki a tizenkét és tizennégy év közötti elkövető érzelmi fejlettségének, esetleges érzelmi befolyásoltságának a figyelembe vételét.”

Annak ellenére, hogy az alaptörvény-ellenességet nem látták megállapíthatónak, az Alkotmánybíróság „[…] az igazságügyi szakértői tevékenység egységes és magas színvonalú ellátása érdekében szükségesnek tartja és szorgalmazza a belátási képesség vizsgálata egységes szakmai szempontrendszerének meghatározását és rögzítését akár a jogi szabályozásban, akár kapcsolódó módszertani levél megalkotásával.”

  • Joganyag: 25/2022. (X. 26.) AB határozat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 16. § a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés elutasításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2022/173. (X. 26.)
  • Hatályos:
  • Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség elutasítása 

 

Polgári védelmi szolgálat elrendelése

A polgári védelmi szolgálat elrendelésének és a polgári védelmi határozat elleni fellebbezésnek, továbbá a szolgálat ellátására való felkészülésnek (gyakorlat, kiképzés) a szabályait tartalmazza az alábbiakban hivatkozott 2022. november 1-jétől hatályos kormányrendelet.

  • Joganyag: 402/2022. (X. 24.) Korm. rendelet a polgári védelmi kötelezettségről
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2022/171. (X. 24.)
  • Hatályos: 2022. 11. 01.
  • Megjegyzés: új jogszabály

 

 


Kapcsolódó cikkek