Jogszabályfigyelő 2023 – 10. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2023/33–35. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Országgyűlés március-április havi üléstervében szereplő törvényjavaslatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a kutak engedélyezésével és a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos, folyamatban lévő módosításokról olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Vízkivételekkel kapcsolatos törvénymódosítások
2. A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény uniós módosítása

 

Vízkivételekkel kapcsolatos törvénymódosítások

Az illetékekről, a vízgazdálkodásról és a termőföldről szóló törvények módosítását tartalmazza a Parlament előtt lévő, a Törvényalkotási bizottság eljárására váró T/20 számú törvényjavaslat, amely lehetővé tenné a 80 m-nél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó kutak létesítését. Az engedélyezési kötelezettség fennmaradna ugyanakkor a gazdasági célú vízfelhasználás érdekében létesítendő kutakra, valamint „[…] a hideg és termálkarszt készletekbe (víztestekbe) történő beavatkozás [esetén] mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül,” azzal, hogy a vonatkozó részletszabályokat kormányrendelet fogja meghatározni.

Kiemelendő továbbá, hogy: „Az illegálisan létesített, továbbra is engedélyköteles vízkivételt biztosító vízilétesítményeknél a bírságmentes engedélyezésre vonatkozó moratórium 2018. december 31. napjáról 2028. december 31. napjáig kerül meghosszabbításra. Egyúttal ez vonatkozik a 2016. június 3. után […] engedély nélkül, vagy attól eltérően létesített vízkivételi létesítményekre is.

• Joganyag: T/20 törvényjavaslat egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat
• Módosította: –
• Megjelent: parlament.hu
• Hatályos: –
• Megjegyzés: elfogadásra váró törvénytervezet

A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény uniós módosítása

A részletesvita-szakasz megnyitására vár az alábbiakban hivatkozott, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló T/3089 számú törvénytervezet, amelynek parlamenti benyújtására az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23- i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés szolgáltatott indokot.

„Az Irányelv célja, hogy a meghatározott uniós szakpolitikai területeken (többek között közbeszerzés, pénzügyi szolgáltatások, pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése, termékbiztonság, közlekedésbiztonság, környezetvédelem, nukleáris biztonság, élelmiszer- és állategészségügy, közegészségügy, fogyasztóvédelem, adatvédelem, versenyjog, Európai Unió pénzügyi érdekei, belső piac, társasági adó, stb.) […] állapítsa meg az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmének közös minimumszabályait. […] az Európai Unió arra ösztönzi a tagállamokat, hogy három lépcsős bejelentési rendszert hozzanak létre:

• az első lépcső az ún. belső bejelentési csatorna, amely a jogsértésnek az adott jogalanyon belül történő bejelentését jelenti,
• a második lépcső az ún. külső bejelentési csatorna, amely során a bejelentő a jogsértést a tagállam által kijelölt, illetékes nemzeti hatósággal közli,
• a harmadik lépcső a jogsértés nyilvánosságra hozatala.”

Az irányelv hatálya a közszféra mellett a magánszektor bizonyos szereplőire is kiterjed azzal, hogy bejelentőnek minősül azok a természetesen személyek, akik „a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységükkel összefüggésben” jutnak jogsértésre vonatkozó információhoz. A magánszektorban működő, legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatók számára ún. „belső visszaélés-bejelentési rendszer” működtetésének kötelezettségét írja elő a javaslat. Élve az uniós irányelv által lehetővé tett könnyítésekkel, a 250 fő foglalkoztatotti létszám alatti munkáltatók ugyanakkor a bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják, amelynek határideje 2023. december 17-e. “[A] Javaslat általánosan minden bejelentés intézését előírja, és mentesíti a foglalkoztatókat attól, hogy az Irányelv bonyolult hatályát megfejtve – emiatt sok esetben jogvitákat generálva – differenciáltan intézzék el a bejelentéseket.”

A közszférában működő foglalkoztatók esetén azonban a visszaélés-bejelentési rendszert főszabályként valamennyi foglalkoztatónak létre kell hoznia. Ugyanakkor – az irányelv alapján – e kötelezettség alól mentesíthetők a 10 000 főnél kevesebb lakosú önkormányzatok, illetve az 50-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató állami, önkormányzati szervek, illetve a helyi önkormányzatok tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek. A javaslat az uniós keretek között lehetővé teszi azt is, hogy: „[…] több önkormányzat megosztva működtessen belső visszaélésbejelentési rendszert [illetve, hogy] az egyébként az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben megtehető bejelentéseket az alapvető jogok biztosa által működtetett, elektronikus védett bejelentési rendszerben is meg lehessen tenni. Az alapvető jogok biztosa által működtetett elektronikus védett bejelentési rendszer egy olyan, már működő, biztonságos rendszer, amely megfelel a visszaélés-bejelentésekre vonatkozó irányelvi követelményeknek is.”

• Joganyag: T/3089 törvényjavaslat a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról
• Módosította: –
• Megjelent: parlament.hu
• Hatályos: –
• Megjegyzés: elfogadásra váró törvénytervezet

---