Jogszabályfigyelő 2023 – 42. hét
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben tekintettel arra, hogy a 2023/147–148. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg a Hivatalos Értesítő 2023/54. számának tartalmából és a Kúria honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.
E heti összeállításunkban a fogvatartotti kártérítési eljárások szabályairól, valamint a devizaalapú kölcsönszerződések árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen kikötéseinek a jogkövetkezményei tárgyában kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásról olvashatnak.
Tartalom:
- A fogvatartotti kártérítések eljárási szabályai
- Előzetes döntéshozatali eljárás a devizaalapú kölcsönszerződések árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen kikötéseinek jogkövetkezményei tárgyában
A fogvatartotti kártérítések eljárási szabályai
A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka újabb utasítást adott ki a fogvatartotti kártérítések eljárási szabályairól. Az utasítás, amelynek hatálya a bv. szervekre terjed ki, rendelkezik a kárbejelentés, valamint a fogvatartottak által okozott kártérítési eljárás általános szabályairól, rögzíti a kár megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket, illetve a fogvatartottnak okozott kár esetén induló eljárásra vonatkozó rendelkezéseket is.
Az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a fogvatartotti kártérítések eljárási szabályairól szóló 12/2021. (II. 26.) BVOP utasítás.
- Joganyag: 42/2023. (X. 19.) BVOP utasítás a fogvatartotti kártérítések eljárási szabályairól
- Módosította: –
- Megjelent: HÉ 2023/54. (X. 19.)
- Hatályos: 2023. 10. 27.
- Megjegyzés: új normatív utasítás
Előzetes döntéshozatali eljárás a devizaalapú kölcsönszerződések árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen kikötéseinek jogkövetkezményei tárgyában
A Kúria előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál „[…] az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő kikötés tisztességtelensége miatt érvénytelennek minősített, a[z ún. devizahiteles] törvények hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések (lízingszerződések)” jogkövetkezményeit illetően.
A Kúria Kommunikációs Osztálya által 2023. október 19-én kiadott közlemény utal arra, hogy előterjesztésre adandó jogértelmezés nem terjed ki azokra a fogyasztói kölcsönszerződésekre (lízingszerződésekre), amelyekben a tájékoztatás tisztességes volt.
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az adott eljárás felfüggesztése mellett előzetes döntéshozatali eljárásban kérte az Európai Unió Bíróságának a jogértelmezését a Tanács 1993. április 5-i, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvével összefüggésben, tekintettel arra, hogy a szóban forgó irányelv az érvénytelenség jogkövetkezményét nem szabályozza.
„[A] Kúria az uniós jog értelmezését látta szükségesnek [egyebek mellett] abban a kérdésben, hogy megfelel-e a 93/13. irányelv 6. cikk (1) és 7. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott célkitűzésnek a magyar jogszabályok akként történő értelmezése és alkalmazása, hogy a szerződés teljes érvénytelensége esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeként a nemzeti bíróság a szerződést a megkötésére visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánítja olyan tartalommal, hogy az abban szereplő (az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítási jog jogszabály általi orvoslását követően még fennmaradt) tisztességtelen feltétel: az árfolyamkockázat átláthatatlan tájékoztatás mellett történő fogyasztóra hárítása figyelmen kívül marad, ezáltal a fogyasztóra nézve nem jelent semmilyen kötelezettséget (nem kell viselnie az árfolyamkockázatot, hanem azt a pénzintézet viseli), ugyanakkor a szerződés nem tisztességtelen egyéb feltételei (a kamatra és egyéb díjakra vonatkozó fizetési kötelezettség stb.) változatlan tartalommal kötik a feleket. A szerződés az érvénytelenség okának ilyen módon történő kiküszöbölésével, az érvényessé nyilvánítással „fennmaradhat”, mert a DH1 és DH2 törvényben rendezett átváltási mechanizmus eredményeként a fogyasztót terhelő árfolyamváltozás kiesését követően is teljesíthető. Az érvényessé nyilvánítás eredményeként a bíróság a már megszűnt szerződések esetén visszatérítteti, míg a meg nem szűnt szerződések esetén teljesítésként elszámolja a fogyasztó javára azokat az összegeket, amelyeket a pénzintézet a nem átlátható módon a fogyasztóra telepített árfolyamkockázat alapján szedett be, vagy írt elő […].” {Kúria Gfv.VI.30.204/2023/2. végzés, Indokolás [23] bekezdés}.
- Joganyag: –
- Módosította: –
- Megjelent: kuria-birosag.hu
- Hatályos: –
- Megjegyzés: előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése