Jogszabályfigyelő 2023 – 49. hét

Alábbi cikkünkben a 2023/173–175. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a jövő évi igazgatási szünetről és az államtudományi képzésekről szóló kormányrendeletek mellett a BÜSZ és részvénykönyvek szabályainak a módosításáról, valamint az Alkotmánybíróság legújabb döntéseiről olvashatnak.

Tartalom:

1. BÜSZ módosítás
2. 2024-es igazgatási szünet
3. Részvénykönyv vezetése dematerializált részvény esetében
4. Államtudományi képzések
5. Örökös földszerzése végintézkedés alapján
6. A terhelt és vagyoni érdekelt jogi személy képviseletére vonatkozó egyidejű meghatalmazás az Alaptörvényben biztosított jog sérelmét jelenti

 

BÜSZ módosítás

A Kúria ügyelosztási adatainak közzétételéről szóló szabályokkal bővültek a BÜSZ rendelkezései. Ennek értelmében jövő februártól a Kúria a honlapján hetente közzéteszik a következő adatokat: ügyszámokat, illetve az ügyérkezés, a lajstromozás és a kiosztás idejét, az ügycsoportot, az eljáró tanácsot és annak összetételét, az ügyelosztást végző vezetőt, valamint az ügyelosztási rendtől való eltérés indokát.

• Joganyag: 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól
• Módosította: 18/2023. (XII. 7.) IM rendelet
• Megjelent: MK 2023/175. (XII. 7.)
• Hatályos: 2024. 02. 06.
• Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

2024-es igazgatási szünet

A kormányzati igazgatási szünet a következő évben 2024. december 30. napjától 2025. január 1. napjáig tart.

• Joganyag: 537/2023. (XII. 6.) Korm. rendelet a 2024. évi igazgatási szünet elrendeléséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/174. (XII. 6.)
• Hatályos: 2023. 12. 07.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Részvénykönyv vezetése dematerializált részvény esetében

2024. január elsejével változnak a dematerializált részvények részvénykönyvbe történő bevezetésének és törlésének kérelmezésével kapcsolatos szabályok.

• Joganyag: 67/2014. (III. 13.) Korm. rendelet a részvénytársasági részvénykönyv vezetésével összefüggő egyes kérdésekről
• Módosította: 541/2023. (XII. 6.) Korm. rendelet
• Megjelent: MK 2023/174. (XII. 6.)
• Hatályos: 2024. 01. 01.
• Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Államtudományi képzések

Új kormányrendelet határozza meg az államtudományi képzési terület képzéseivel, a megszerezhető szakképzettségekkel kapcsolatos rendelkezéseket. Az ennek megfelelő követelményeket, valamint módosított képzési programot a 2024/2025. tanévben alap-, osztatlan és mesterképzésben első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni a rendelet értelmében. Hatályát veszti ugyanakkor a 222/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet. 

• Joganyag: 534/2023. (XII. 5.) Korm. rendelet az államtudományi képzési terület képzéseiről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/173. (XII. 5.)
• Hatályos: 2023. 12. 06.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Örökös földszerzése végintézkedés alapján

Az eljárás alapjául szolgáló tényállás szerint az örökhagyó végintézkedésében több földterület örökléséről rendelkezett. A hagyaték megnyíltának az időpontjában az örökösként megjelölt személy az országos földműves nyilvántartásban nem szerepelt. Az eljáró közjegyző ezért a vonatkozó iratok megküldésével megkereste a mezőgazdasági szakigazgatási szervet a tulajdonszerzési feltételek fennállásának igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása miatt. Időközben az ingatlanügyi hatóság a végrendeletben megjelölt örököst rögzítette a földműves nyilvántartásban.

A mezőgazdasági szakigazgatási szerv a hatósági bizonyítvány kiállítását ugyanakkor megtagadta azon az alapon, hogy a hagyaték megnyílása napján a végrendeleti örökös nem minősült földművesnek, így a tulajdonszerzése jogszabályi korlátozásba ütközött. A végrendeleti örökös ezt követően pert indított e hatósági határozat megsemmisítése iránt arra hivatkozással, hogy: „[…] a szerzőképesség tényét nem a hagyaték megnyíltának időpontjában, hanem annak megszerzésekor, a hatósági eljárásban kell vizsgálni.” {24/2023. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [3] bekezdés.}

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, majd a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a döntést hatályában fenntartotta. A végrendeleti örökös ezt követően alkotmányjogi panasszal élt.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy: “A végintézkedéssel történő öröklés az aktív öröklési jog vetületeként egy olyan jog, amelynek a rendeltetésszerű érvényesülését az örökhagyó nem befolyásolhatja. Ezért olyan szabályozást kell kialakítani, amely az örökhagyó végintézkedését a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi (favor testamenti elve). Amennyiben a jogértelmezés indokolatlanul leszűkíti az örökhagyó végintézkedésének érvényesülését, azzal az örökhagyó aktív öröklési képessége is sérül. A tárgyi ügyben követett gyakorlat szerint a szerzőképességet az öröklési képesség fennállásával azonos időpontban kell vizsgálni. Az örökös az ipso iure öröklés elve mellett valójában több hatósági eljárás eredményeként kerül abba a jogi helyzetbe, hogy az örökség tárgyával rendelkezzék. Ez független attól, hogy a szerzőképességet mely időpontban vizsgálja a hatóság. Azaz az örökös egy függő jogi helyzetbe kerül, amelyben kedvezményezettként jogos várakozása van, és amelynek eredményeként megállapítják, hogy a szerzőképessége fennáll és az örökség átadásra kerül.” {24/2023. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [36]–[37] bekezdések.}

Az Alkotmánybírósági döntése szerint: „az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdéséből következő alkotmányos követelmény, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 34. § (3) bekezdése alapján, a föld tulajdonjogának végintézkedés útján történő megszerzése esetén az örökös szerzőképességének a hagyatéki eljárás során kell fennállnia.” [24/2023. (XII. 5.) AB határozat 1. pont.]

Erre tekintettel a megtámadott ítéleteket, azok alaptörvény-ellenessége okán megsemmisítették, mivel: „[az azokban] követett jogértelmezés e formája azt jelenti, hogy egy későbbi eljárásban, amely ugyan az örökség szempontjából deklaratív hatállyal bír, a halál időpontjára visszamenőlegesen kell a szerzőképességnek fennállnia.” {24/2023. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [38] bekezdés.}

Az alkotmánybírósági döntés indokolása szerint: „[…] az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdéséből következő alkotmányos követelmény, hogy a Földforgalmi törvény 34. § (3) bekezdése alapján a föld tulajdonjogának végintézkedés útján történő megszerzése esetén az örökös szerzőképességének a hagyatéki eljárás során kell fennállnia. A hagyatéki eljárás kiterjed a bírósági jogorvoslatra is, annak jogerős lezárásáig.” {24/2023. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [38] bekezdés.}

•  Joganyag: 24/2023. (XII. 5.) AB határozat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 34. § (3) bekezdésével kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításáról, valamint a Kúria Kfv.III.37.563/2022/6. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 8.K.700.206/2022/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/173. (XII. 5.)
• Hatályos: 2023. 12. 05.
• Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása

 

A terhelt és vagyoni érdekelt jogi személy képviseletére vonatkozó egyidejű meghatalmazás az Alaptörvényben biztosított jog sérelmét jelenti

Költségvetési csalás miatti büntetőeljárásban született jogerős ítélet ellen valamennyi terhelt védője felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. „Az [alkotmányjogi panaszt benyújtó] indítványozó védőjének felülvizsgálati indítványa szerint az indítványozó védelmét a nyomozás és az elsőfokú eljárás során olyan ügyvéd látta el, aki védőként – mivel korábban az egyik tanú érdekében eljáró ügyvédként vett részt az eljárásban – nem járhatott volna el.” {25/2023. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [6] bekezdés.} A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az I. rendű vádlott ezt követően alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában eljárva megállapította, hogy:” […] az alapügyben a terhelt érdekében eljáró védő kizárt volt az eljárásból, mivel az ügyben valójában mint a tanúként kihallgatott személy segítője vett részt [….]. Ez pedig azt jelenti, hogy az indítványozó védelme – a kötelező védelemre vonatkozó rendelkezések ellenére – nem volt biztosított, miután a védő kizártsága esetén úgy kell tekinteni, mintha nem lett volna védője.” {25/2023. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [60] bekezdés.}

„A védő jelen ügy szerinti kizártságának törvényi oka szempontjából közömbös az érdekellentét kérdése, miszerint a tanúnak és a terheltnek azonosak vagy ellentétesek az érdekei. [Ö]nmagában az eljárásbeli pozíció, eljárási helyzet, s nem az érdekek alapján kell megítélni a kizárási okot.” {25/2023. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [66] bekezdés.}

„A terhelt védőjének – az adott büntetőeljárás nyomozási szakaszában és elsőfokú bírósági eljárásában – egyidejűleg egyaránt volt meghatalmazása a terhelt védelmére és volt meghatalmazása az ügyben vagyoni érdekelt jogi személy képviseletére {aminek igazolására a törvényi könnyítés sem ad alapot [vö. Be. 608. § (2) bekezdés b)–c) pont]. Ehhez képest pedig sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében oltalmazott tisztességes bírósági eljáráshoz való jog és a (3) bekezdésben meghatározott védelemhez való jog.” {25/2023. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [69] bekezdés.}

Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel az alkotmányjogi panasszal támadott ítéleteteket, valamint Kúria végzését azok alaptörvény-ellenessége miatt az I. rendű terheltre kiterjedően megsemmisítette.

• Joganyag: 25/2023. (XII. 5.) AB határozat a Debreceni Törvényszék 24.B.137/2020/38. számú ítélete, a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.533/2020/84. számú ítélete és a Kúria Bfv.II.976/2021/20. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/173. (XII. 5.)
• Hatályos: 2023. 12. 05.
• Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása

---