Jogszabályfigyelő 2024 – 6. hét


Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2024/13-14. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Alkotmánybíróság honlapján megjelent legfrissebb döntések közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a repülőjáratok törlése, késése esetén fizetendő kártalanítás bírósági gyakorlatáról, illetve az annak megfelelően módosuló szabályozásról olvashatnak.

 

Tartalom:

  1. A fogyasztóvédelmi hatóság jogosult a légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak járó kártalanításról dönteni

 

A fogyasztóvédelmi hatóság jogosult a légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak járó kártalanításról dönteni

Az alábbiakban hivatkozott alkotmányjogi panasz eljárás alapjául szolgáló ügy lényege a következő volt: a légifuvarozó törölte az egyik járatát. Az adott járatra foglalással rendelkező utas Budapest Főváros Kormányhivatalához fordult annak érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság kötelezze a légifuvarozót kártalanítás megfizetésére a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint. A kérelemnek helyt adva a fogyasztóvédelmi hatóság 250 EUR megfizetésére kötelezte a légifuvarozót, aki e határozattal szemben kereset terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a fogyasztóvédelmi hatóság határozatát megsemmisítette. Az ezt követően indult felülvizsgálati eljárás során azonban a Kúria az ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását, valamint új határozat hozatalát rendelte el azzal, hogy az elsőfokú bíróságot a kereset érdemi elbírálására utasította.

A Kúriai végzése ellen a légifuvarozó alkotmányjogi panasszal élt arra hivatkozással, hogy a fent megjelölt uniós jogszabály szerinti kártalanítás iránti igény álláspontja szerint polgári bíróság és nem a fogyasztóvédelmi hatóság előtt érvényesíthető. Sérelmezte, hogy „a vele szemben támasztott polgári igényről nem polgári bíróság, hanem fogyasztóvédelmi hatóság döntött, így a Kúria döntése az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésébe ütközik” (lásd: a IV/1981/2023. szám alatti ügy adatlapját az Alkotmánybíróság honlapján).

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanakkor: „[…] a Kúria támadott végzése – a hatóság hatáskörének meglétét illetően – olyan jogértelmezési kérdésben foglalt állást a már kialakult joggyakorlat alapján, amelynek felülbírálatára az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.” {IV/1981/2023. AB végzés [26] bekezdés.}

Az Alkotmánybíróság indokolása szerint a Kúria rámutatott arra is, hogy: „A törölt, valamint a késéssel érintett járatok utasai időveszteségben megnyilvánuló kárt szenvednek, a Rendelet a kár egységesített és azonnali orvoslására irányul, így a kártalanítási összeg a késés bekövetkezésekor nyomban esedékessé válik, a légifuvarozó ezen alapuló kártalanítási kötelezettsége külön bírósági és hatósági eljárás nélkül áll be.” {IV/1981/2023. AB végzés [9] bekezdés.}

A döntés kapcsán az Alkotmánybíróság utalt arra is, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2024. március 1-jei hatályú módosítása „éppen a már kialakult – jelen ügy alapját képező eljárásban is követett – bírói jogértelmezés, joggyakorlat törvényi szintű megfogalmazását, megerősítését, végső soron a jogszabály tartalmának egyértelműsítését jelenti”. {IV/1981/2023. AB végzés [27] bekezdés.}

A 2024. március 1-jétől hatályos Fgytv. 45/D. § szerint ugyanis: „A fogyasztói panaszok tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a beszállás visszautasítására, a járat törlésére vagy késésére, a magasabb vagy alacsonyabb osztályon történő elhelyezésre, a csökkent mozgásképességű vagy különleges szükségletekkel rendelkező személyekre, valamint az utasok részére nyújtandó tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.”

  • Joganyag: IV/01981/2023. AB végzés – a Kúria Kfv.III.37.188/2023/7. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogyasztóvédelmi üggyel kapcsolatos jogvita)
  • Módosította:
  • Megjelent: alkotmanybirosag.hu
  • Hatályos:
  • Megjegyzés: alkotmányjogi panasz visszautasítása

Kapcsolódó cikkek

2024. január 29.

Jogszabályfigyelő 2024 – 4. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/7-9. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent tájékoztatók és közlemények közül válogattunk.