Jogszabályfigyelő – 22. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 2016. május 30-ai hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Tartalom:

Az állami tisztviselők előmeneteli rendszere

A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosítása

Önkormányzati adattár

Szezonális munkavállalási engedély harmadik országbeli állampolgároknak

Az NFA képzési alaprészéből nyújtható szakképzési és felnőttképzési támogatások

2016-ban Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok

 

Az állami tisztviselők előmeneteli rendszere

Az állami tisztviselő kar létrehozásáról 2015. év végén kormányhatározattal döntött a Kormány. Az  állami tisztviselői jogviszony három lépcsőben váltja fel a kormányzati tisztviselők és köztisztviselők hatályos közszolgálati jogviszonyát: 2016. július 1-jétől a városi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál foglalkoztatott kormánytisztviselők, 2017. január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra vezetik be. A most elfogadott törvény a rájuk vonatkozó előmeneteli és jogállási szabályokat tartalmazza.

Az utolsó lépcső, 2018. január 1-jétől a minisztériumokban, valamint a kormány, illetve a minisztériumok irányítása alatt álló, központi államigazgatási szerveknél dolgozó kormánytisztviselőkre fog vonatkozni, erről külön törvény fog rendelkezni.

Az új törvény értelmében a kinevezett állami tisztviselőknek két éven belül közigazgatási szakképzettséget kell szerezniük, a vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőknek pedig öt éven belül kormányzati szakképzettséget. Állami tisztviselőknek 2017. július 1-jét követően rendelkeznie kell a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzésben szerzett végzettséggel, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervez, vagy két éven belül le kell tennie ezt a vizsgát.

Az állami tisztviselőket egy általános és egy kiemelt ügyintézői osztályba, azon belül pedig több fokozatba sorolják be. Az első előmeneteli fokozatban minden ügyintézőnek három évet kell eltöltenie, ezt követően állami tanácsos lesz, a második kategóriában nyolcat, majd állami főtanácsos lesz, a negyedik fokozat eléréséhez összesen huszonöt év állami szolgálati jogviszony szükséges, amellyel állami szakfőtanácsos lesz.

A törvény részletesen szabályozza az előmeneteli és a képzési rendszert, mellékletei pedig meghatározzák az előmeneteli fokozatokat és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határait. A törvény alkalmazásával átlagosan 30 százalékos illetményemelés fog megvalósulni.

Joganyag: 2016. évi LII. törvény az állami tisztviselőkről

Megjelent: MK 2016/76. (VI. 1.)

Hatályos: 2016. 07. 01., 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosítása

A salátatörvény célja a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás egyes elemeinek felülvizsgálata, valamint egyes európai uniós jogi aktusok hazai jogba történő implementálása. Ezért a törvény számos – hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási, nyugdíjpénztári területre vonatkozó – jogszabály módosítását tartalmazza.

Ehhez kapcsolódóan változik a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény (2013. évi CXXXIX. törvény) is, a jegybank például a jövőben bírságot szabhat ki, ha a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában a szolgáltató nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének.

A tőkepiaci törvény (2001. évi CXX. törvény) módosítása a tőzsdére lépést fontolgató vállalkozások támogatása érdekében bővítette a tőzsde tevékenységi körét, lehetővé téve új kereskedelmi platformok működtetését, valamint kibocsátóknak szóló szakmai tanácsadások szervezését. Ugyanezt a célt szolgálja az időközi vezetőségi beszámolókészítési kötelezettség eltörlése, ezzel csökkennek a kibocsátók költségei és adminisztratív terhei. A kormány a változtatásoktól azt reméli, hogy a kis- és közepes vállalkozások is könnyebben tehetnek szert tőkepiaci forrásokra.

A jogszabálymódosítás számos fogyasztóvédelmi, ügyfélvédelmi elemet is tartalmaz.

Joganyag: 2016. évi LIII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról

Megjelent: MK 2016/76. (VI. 1.)

Hatályos: 2016. 07. 01., 2016. 07. 03., 2016. 09. 18., 2016. 10. 01., 2017. 01. 01., 2018. 01. 01., 2019. 01. 01.

Megjegyzés: módosító salátatörvény, 17 pénzügyi tárgyú törvényt módosít

 

Önkormányzati adattár

Az egységes feladatellátásra és az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében az önkormányzatok az államtól kapnak központi számítástechnikai támogatást. Ehhez az úgynevezett ASP-technológia alkalmazását vezetik be, amelynek lényege, hogy a helyhatóságoknak nem kell önállóan szoftvereket vásárolniuk, hanem egy szolgáltató központhoz kapcsolódva veszik igénybe az alkalmazásokat.

Az önkormányzatok gazdálkodási adatait tartalmazó, központi alapokra helyezett adattárház jön létre, amelyben lehetővé válik a folyamatos pénzügyi ellenőrzés, hogy meggátolható legyen az önkormányzatok eladósodása. Az információkat központilag tárolják, de az önkormányzatok csak a saját adataikhoz férnek hozzá.

Az ASP technológiát már több önkéntesen közreműködő önkormányzat használja, a törvénymódosítás célja, hogy a technológia alkalmazása országosan elterjedjen és így egységes informatikai rendszer álljon rendelkezésre az önkormányzati feladatellátáshoz.

Joganyag: 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

Módosítja: 2016. évi LIV. törvény

Megjelent: MK 2016/76. (VI. 1.)

Hatályos: 2016. 07. 01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Szezonális munkavállalási engedély harmadik országbeli állampolgároknak

Szezonális munkának a mezőgazdaság foglalkoztatási ágazataiban végzett tevékenységet tekinti a rendelet. A szabályozás módosításának indoka az erre vonatkozó uniós irányelv átültetése.

A szezonális munka esetében a munkaügyi hatóság a munkaerőpiaci helyzetet nem vizsgálja sem a 90 napot meg nem haladó, sem a 90 napot meghaladó időtartamú foglalkoztatásnál.

Az általános szabályok szerint a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye szerinti kormányhivatalnál kell benyújtani. A foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti kormányhivatalnál kell benyújtani a kérelmet, ha a munka természetéből adódóan a foglalkoztatás több megye területére terjedhet ki, a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalnál kell benyújtani, ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt több, különböző megye területén lévő telephelyén kívánja foglalkoztatni.

Joganyag: 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről

Módosítja: 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2016/75. (V. 30.)

Hatályos: 2016. 07. 01., 2016. 09. 30.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Az NFA képzési alaprészéből nyújtható szakképzési és felnőttképzési támogatások

Új jogszabály rendelkezik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből nyújtható szakképzési és felnőttképzési célú támogatásokról. A rendelet szabályozza a pályázati és az egyedi döntési eljárással  adható támogatásokat, valamint a döntési mechanizmust, továbbá a támogatások felhasználásának ellenőrzését.

A jogszabály újdonságként meghatározza a WorldSkills és EuroSkills szakmák közötti versenyeken egyénileg vagy csapatversenyen érmet szerzett versenyzők díjazását is.

A díjazás mértéke az egyénileg vagy csapatversenyen elért aranyérem esetén a verseny időpontjában érvényes minimálbér 13-szorosa, ezüstérem esetén 11-szerese, bronzérem esetén 9-szerese.

A jogszabály melléklete tartalmazza az egyedi döntési eljárás alapján nyújtható támogatásra irányuló kérelem tartalmi és formai elemeit.

Megjelent: MK 2016/74. (V. 27.)

Joganyag: 16/2016. (V. 27.) NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből nyújtható egyes szakképzési és felnőttképzési célú támogatások részletes szabályairól

Megjelent: MK 2016/74. (V. 27.)

Hatályos: 2016. 05. 28.

Megjegyzés: új jogszabály

 

2016-ban Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok

A közlemény értelmében a 2016-ban Magyarországon egyidejűleg munkavállalási engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámát 49 ezer fő.

Joganyag: NGM közlemény a 2016-ban Magyarországon munkavállalási engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számáról

Megjelent: Hivatalos Értesítő 2016/22. (V. 27.)

---