Jogszabályfigyelő – 25. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 88-90. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Tartalom:

A közösségi autómegosztás, jogellenes taxi szolgáltatás elleni fellépés

Ptk. módosítás – jogi személyek, zálogjog, értékpapírjog, szülőtartás

A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosítások

Új jövedéki adó-törvény

Devizakölcsönök összegének, törlesztőrészleteinek a meghatározása

 

A közösségi autómegosztás, jogellenes taxi szolgáltatás elleni fellépés

Az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről szóló törvénycsomag a „jogellenesen működő taxi, vagy taxi jellegű diszpécser-szolgáltatásokhoz való internetes hozzáférés” megakadályozásával kapcsolatos szabályok mellett tartalmazza egyebek között, hogy engedély nélküli taxi szolgáltatatásért a járművezetőnek a közúti közlekedési előéleti pontrendszerben 9 büntetőpont jár.

Joganyag: 2016. évi LXXV. törvény az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről

Módosítja: –

Megjelent: MK 2016/90. (VI. 23.)

Hatályos: 2016.07.24., 2016.09.18.

Megjegyzés: több törvényt módosító törvénycsomag

 

Ptk. módosítás – jogi személyek, zálogjog, értékpapírjog, szülőtartás

Számtalan konferenciát rendeztek a közelmúltban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) napokban kihirdetett módosításának a témájában, így a Wolters Kluwer által rendezett II. Jogi Konferenciát is, amelynek összefoglalóját itt olvashatja el.

A Ptk. néhány rendelkezése a kezdettől fogva viták kereszttüzében, illetve középpontjában állt, amely különösen két területre koncentrálódott a módosításhoz fűzött miniszteri indokolás szerint: a jogi személyek szabályozására, valamint a zálogjogi rendelkezések gyökeresen új alapokra helyezésére. A zálogjogi változásokkal az alábbi írásunkban, illetve dr. Bodzási Balázzsal készült kétrészes interjúnkban foglalkoztunk részletesen.

 

Az elfogadott módosítás a fentiek mellett foglalkozik a nagykorú gyermek szülővel szembeni tartási kötelezettségével, a fiduciárius hitelbiztosítékok semmisségével, az értékpapírokra vonatkozó előírásokkal is. Hatályon kívül helyezi a módosítás a jogi személy vezető tisztségviselőjének deliktuális felelősségéről szóló, sokat támadott, gyakran félreértelmezett, a Ptk. 6:541. §-ában található szabályt.

„A félreértések, aggodalmak, amelyek a szöveg szó szerinti, kontextust figyelmen kívül hagyó értelmezéséből adódtak, a vezető tisztségviselő gyakorlatilag korlátlan felelősségét vetítették előre” – olvasható a témával kapcsolatban a Képviselői Információs Szolgálat parlamenti képviselőknek készített háttéranyagában. A törvénymódosítás indokolása pedig rámutat arra, hogy az azóta hatályon kívül helyezett szabály értelmében akkor állapítható meg a vezető tisztségviselő felelőssége, ha: „ (a) a jogi személy szerződéses viszonyain kívül jár el, (b) a kárt okozó esemény, magatartás a vezető tisztségviselői minőségével összefüggő volt, (c) a magatartás felróható volt és (d) a vezető tisztségviselő a kárt előre látta vagy előre láthatta volna.”

Mivel a fenti eset igen ritkán fordulhat elő, a jogalkotó a Ptk. 6:541. §-ának a hatályon kívül helyezése mellett döntött. Ezzel egyidejűleg a Ptk.3:24. §-a kiegészült a vezető tisztségviselő harmadik személyeknek okozott károkozásáért való felelősség szabályával. Eszerint a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

Joganyag: Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Módosítja: 2016. évi LXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról

Megjelent: MK 2016/90. (VI. 23.)

Hatályos: 2016.07.01., 2016.10.01., 2017.01.01.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosítások

A 2016. június 7-ei ülésnapján fogadta el az Országgyűlés a 2017-es költségvetés megalapozásáról szóló ún. salátatörvényt, amely több tucat törvény módosításáról, hat törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. A következőkben a legfontosabbak tekintett módosításokat, újdonságokat tekintjük át.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény – kihirdetés napját követő nappal hatályba lépő – módosítása értelmében az adóelkerülés megakadályozása érdekében költségvetési előirányzat terhére nem köthető visszterhes szerződés olyan szervezettel, illetve visszterhes szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés olyan szervezet részére, amely nem minősül átlátható szervezetnek. Adószám-törléshez vezethet a jövőben, ha a támogatott a költségvetési támogatásra vonatkozó visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, vagy annak összege tőle nem hajtható be. Hasonló helyzetbe kerülhetnek a szállítók is, bizonyos feltételek fennállása esetén.

Hatályon kívül helyezték egyebek között a közalkalmazotti illetménytáblát is, mivel azt 2017. január 1-jétől ismét a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza azt.

A polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló 15-i 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott tagállamközi ügyekben a hitelezőnek a nemzeti joga által biztosított lehetőségeken túl módjában áll ideiglenes számlazárolási végzés kibocsátása iránti kérelmet előterjeszteni – olvasható a költségvetés megalapozásáról szóló törvény indokolásában. A fent hivatkozott rendelet közvetlen hatálya következtében szükség volt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítására.

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása értelmében az elhunyttal kapcsolatos halotti ügyintézést az eltettető megbízása alapján a temetkezési szolgáltató látja el, amelyet térítésmentesen biztosít. A temetkezési szolgáltatás részévé válik az elhunytak temetésre történő előkészítése, öltöztetése, egyúttal erre a szolgáltatásra hatósági ár megállapítására kap felhatalmazást a Kormány – derül ki a törvénymódosításhoz fűzött indokolásból. Módosulnak a temetkezés szolgáltatás végzésével kapcsolatos szabályok is (engedélyezés, nyilvántartásba vétel).

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása tartalmazza azokat az esetköröket, amelyekben az adatnyilvánosság az alkotmányos rendelkezésekkel összhangban korlátozható.

A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 2017. január elsejétől hatályos módosítása folytán a Székesfehérvári Törvényszék, valamint a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok határozata ellen 2016. december 31-ét követően előterjesztett jogorvoslat Győri Ítélőtábla hatáskörébe kerül (a Fővárosi Ítélőtábla helyett). Változik továbbá a járásbíróságok illetékességi területére és elnevezésére vonatkozó szabályozás (Szigetszentmiklósi Járásbíróság).

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása értelmében 2017. január elsejétől a rehabilitációs hozzájárulás összege a minimálbér havi összegének a kilencszeresére emelkedik (az eddigi 964 500 Ft. helyett).

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait is érinti a költségvetés megalapozásáról szóló törvény. Eszerint a munkáltatónak lehetősége nyílik arra, hogy a felmondását visszavonja, amennyiben utólag jut a tudomására, hogy a felmondással érintett munkavállaló várandósság vagy reprodukciós eljárásban való részvétel miatt felmondási tilalom alatt áll. Ezzel egyidejűleg kimondja az Mt., hogy a munkavállaló a fenti tilalomra csak akkor hivatkozhat, annak az annak alapjául szolgáló körülményről a munkáltatóját tájékoztatta. A felmondás visszavonására vonatkozó szabályt a költségvetés megalapozásáról szóló törvény hatályba lépését követően közölt, munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatra kell alkalmazni. Egyebek mellett változik a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályozás és január elsejétől módosulnak a napi pihenőidő szabályai is többek között az ún. egyenértékű kompenzáló pihenőidő uniós szabályozására is tekintettel. Eszerint, amennyiben a munkavállaló számára tizenegy óránál kevesebb egybefüggő pihenőidőt biztosítottak, úgy ezen rövidebb napi pihenőidőt követő beosztás szerinti munkavégzést követő napi pihenőidőnek és a rövidebb pihenőidőnek együttesen legalább huszonkét órának kell lennie, a tizenegy óránál rövidebb pihenőidő kompenzálásaként – derül ki a törvénymódosítás indokolásából.

Végezetül kiemeljük, hogy változott a pénzügyi szféra –a pénzügyi intézmények, pénzforgalmi szolgáltatók, biztosítók –panaszkezelésére vonatkozó eljárások szabályozása is.

Joganyag: 2016. évi LXVII. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról

Módosítja: –

Megjelent: MK 2016/88. (VI. 17.)

Hatályos: 2016.06.18., 2016.07.17., 2016.09.01., 2016.10.01., 2017.01.01., 2017.01.18., 2017.12.31., 2018.01.01., 2017.01.28., 2017.12.31., 2018.01.01., 2018.01.02.

Megjegyzés: a költségvetés megalapozásáról szóló salátatörvény 76 törvénynek a módosítását tartalmazza, emellett 6 törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkezik 

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Új jövedékiadó-törvény

A Képviselői Információs Szolgálat által a törvénytervezethez készített háttéranyag értelmében az új jövedékiadó törvény keretjellegű szabályozást tartalmaz, a korábbi törvénynél egyszerűbb, átláthatóbb és egyszerűbben alkalmazható. A háttéranyag az új törvény főbb céljait az alábbiak szerint foglalja össze: az elektronikus nyilvántartás kiszélesítése, a visszaélések lehetőségének minimalizálása, a piacra jutás feltételeinek egyenlővé tétele az elektronikus nyilvántartás bevezetésével a gazdálkodók adminisztratív terheinek a csökkentése, az új termékek (pl. elektromos cigaretta) bevonása a jövedéki szabályozásba, a fűtési célú földgáz és szén adóztatásának bevonása a jövedéki törvény alá.

Az új jogszabály hatályon kívül helyezi a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt és az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvényt, emellett számos jogszabály rendelkezéseit módosítja, így egyebek között a közraktározás, a nemdohányzók védelme, az eva, az adózás rendje, az áfa, a büntetőjogi kódex szabályait.

Joganyag: 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról

Módosítja: –

Megjelent: MK 2016/88. (VI. 17.)

Hatályos: 2016.11.01., 2017.01.01., 2017.01.02., 2017.07.01., 2017.07.02., 2018.01.01.

Megjegyzés: új jogszabály – átfogó szabályozás

 

Devizakölcsönök összegének, törlesztőrészleteinek a meghatározása

A Kúria jogegységi döntésben foglalt megállapításai értelmében a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény  (a továbbiakban: 1996-os Hpt.) szerinti – jogszerűségéhez elegendő az is, ha az írásba foglalt szerződés – ideértve az általános szerződési feltételeket is – a kölcsön összegét forintban határozza meg, feltéve, hogy annak devizában kifejezett egyenértéke pontosan kiszámítható az átszámítás szerződésben rögzített későbbi időpontjában, ennek hiányában pedig a folyósításkor, az akkor irányadó árfolyam figyelembevételével.

A szerződés jogszerűségének megállapításához az is szükséges, hogy kiszámítható módon tartalmazza a törlesztőrészletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat. A törlesztőrészletek összege kiszámíthatónak tekintendő, ha a szerződés rögzíti legalább azokat az adatokat és azt a számítási módot, amelyek alapján a törlesztőrészletek összege az átszámítás szerződésben rögzített későbbi időpontjában, ennek hiányában az egyes törlesztő részletek esedékességekor pontosan meghatározható – mondja ki elvi éllel a Kúria.

Ha a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés tartalmazza a fentieket, a szerződéskötést követően közölt egyoldalú jognyilatkozat (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés) a pénzügyi intézmény által adott tájékoztatásnak minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét a Kúria szerint.

Joganyag: 1/2016. PJE jogegységi határozat a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződések tárgyának és törlesztő részleteinek meghatározásával kapcsolatos elvi kérdésekről

Módosítja: –

Megjelent: MK 2016/88. (VI. 17.)

Hatályos: –

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

---