Jogszabályfigyelő 44. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 166-169. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Tartalom:

A készülő új ügyvédi törvény tézisei

A gyermekkel szembeni szexuális erőszak minősített esete

Megszűnik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

 

A készülő új ügyvédi törvény tézisei

A kormányzat honlapján az igazságügyi minisztérium jogszabálytervezetei között elérhetővé tették az új ügyvédi törvény előkészítéséhez kapcsolódó téziseket. A „tervezett szabályozás sarokpontjai” a következők szerint foglalhatók össze:

– Az ügyvédi tevékenység lényegileg nem változna, a Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) tagságába kerülnének azonban azok a jogtanácsosok, akik jogi képviseletet kívánnának ellátni. Az „integráció” önkéntes alapon működne, ellenben bíróság előtti képviselete, csak a kamarába felvett jogtanácsos láthatna el.

– A MÜK szervezetébe be nem lépő jogtanácsosok megnevezése a jövőben csupán munkakörükre utalna, speciális jogszabály nem vonatkozna rájuk, olvasható a tézisekben.

– Bevezetnék a kötelező továbbképzést az adott időszakra irányadó kreditpontok megszerzésével. E kötelezettség nem teljesítéséhez jogkövetkezményeket vonna maga után.

– A tisztességes verseny érdekében az ügyvédi munkadíj tekintetében kizárnák a tisztán sikerdíjas megállapodások lehetőségét és minimális rezsióradíjat vezetnének be.

– Jelentősen, akár 20-30 millió forintra emelkedne az ügyvédi felelősségbiztosítás minimális összege, amelyet az eddigiekkel ellentétben törvényi szinten rögzítenének.

– „Az ügyvédek a jövőben kettős kamarai tagsággal rendelkeznének: bármely területi kamarába történő bejegyzés esetén egyúttal az országos kamarának is tagjává válnak.” Mindez azt a célt szolgálná, hogy könnyebb legyen az alirodák létesítése, illetve, hogy az ügyvéd területi korlátozás nélkül folytathasson tevékenységet az egész országban egyedül, vagy másokkal közösen. Fontos azonban, hogy a kettős tagság okán nem kellene dupla tagdíjat fizetni.

– Változnának egyebek között a védői kirendelés és a fegyelmi eljárás szabályai is.

– Az új törvény több lépcsőben lépne hatályba.

A tézisekről bővebben itt olvashat.

Joganyag: –

Módosítja: –

Megjelent: www.kormany.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: jogszabálytervezettel kapcsolatos koncepció

 

A gyermekkel szembeni szexuális erőszak minősített esete

Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa 2/2016. BJE szám alatt jogegységi határozatot hozott gyermekekkel szembeni szexuális erőszak súlyosabban minősülő esetét illetően.

Az eljárás kezdeményezésre azért került sor, mert eltérő a bírósági ítélkezési gyakorlat a szexuális erőszakról szóló bűncselekmény minősítése kapcsán akkor, ha azt tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére követik el és a sértett az elkövető hozzátartozója, vagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt állt. A jogegységi határozat szerint az ilyen cselekmény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 197. § (1) bekezdésébe ütközik és a (2) bekezdésre figyelemmel a (4) bekezdés a) pontja szerint minősül, így és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Kúria a jogegységi határozatában a jogértelmezéssel kapcsolatos álláspontja részletes kifejtése mellett utalt arra is, hogy a Btk. a korábban két külön tényállásban szabályozott bűncselekményt, nevezetesen az erőszakos közösülést és a szemérem elleni erőszakot összevonva, szexuális erőszaknak nevezve rendeli büntetni.

A jogegységi határozatról bővebben itt olvashat.

Joganyag: 2/2016. BJE jogegységi határozat

Módosítja: –

Megjelent: MK 2016/169. (XI. 3.)

Hatályos: 2016. 10. 28.

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Megszűnik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

2016. december 31-ével jogutóddal megszűnik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), amelynek általános jogutódja a Kincstár, bizonyos feladatok tekintetében pedig a Miniszterelnökség, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, illetve a NISZ Zrt. Az úgynevezett „területi kezelésű kérelemkezelési, helyszíni ellenőrzési, megyei ügyfélszolgálati feladatok, továbbá a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő ellenőrzési feladatok tekintetében az MVH feladatai” a megyei kormányhivatalokhoz kerülnek át.

Az MVH megszüntetésével összefüggésben a hivatkozott jogszabály számos egyéb kormányrendelet rendelkezéseit is módosítja.

Joganyag: 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról

Módosítja: –

Megjelent: MK 2016/167. (X. 28.)

Hatályos: 2016. 10. 29., 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály, illetve 21 egyéb kormányrendelet módosítása

---