Jogszabályfigyelő 47. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 178-181. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Az e-ügyintézés kialakításával kapcsolatos törvénymódosítások

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) alapján gyakorlatilag az állami szervek teljes köre, valamint a nagy forgalmú közüzemi szolgáltatók kötelesek az elektronikus ügyintézés törvényben előírt lehetőségét biztosítani 2018. január 1-jétől. 2017. január 1-jétől pedig már lehetőség nyílik ezen szolgáltatások bevezetésére. Az elektronikus ügyintézés bevezetését, működtetését segítik elő az E-ügyintézési törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosítandó, központi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (KEÜSZ). Az E-ügyintézési tv. alapelvei értelmében kötelező az elektronikus ügyintézés lehetőségének a biztosítása, amelyet kizárólag törvény, kormányrendelet zárhat ki olyan esetekben, amikor a személyes megjelenés vagy bizonyos okiratok benyújtása nem mellőzhető. Az E-ügyintézési törvény most említett alapelvi szintű rendelkezéseinek a végrehajtásához azonban a „jogrendszerből ki kell gyomlálni minden olyan szabályt, mely a törvény gyakorlati érvényesülésének gátat szab, azaz a fenti alapvető szabállyal ellentétes” – derül ki a törvénycsomag tervezetéhez kapcsolódó általános indokolásból.

Ennek érdekében 95 különböző törvény – így többek között a polgári perrendtartási törvény, az illetéktörvény, a csődtörvény, a büntetőeljárási törvény, az ügyvédi törvény, a végrehajtási törvény, az ingatlan-nyilvántartási törvény, egyes adó- és társadalombiztosítási törvények, a közigazgatási eljárási törvény – módosítását tartalmazza a törvénycsomag, beleértve magát az E-ügyintézési törvényt is.

Az E-ügyintézési törvény legfontosabb, 2016 novemberétől hatályos módosításai a következők szerint foglalhatók össze:

– Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető, illetve, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja.

– Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz.

– Az elektronikus eljárásokban elektronikus ügyintézésre lesznek kötelesek az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezetek, állami szervek, önkormányzatok, köztestületek és közigazgatási hatóságok, továbbá az ügyfél jogi képviselője is.

– Az elektronikus eljárásokban a papír alapú iratok, okiratok eredeti példányának a benyújtása hiteles elektronikus másolata benyújtásával történik (kivéve, ha igazolvány, okirat bevonását, visszaszolgáltatását rendelték el).

– Ha jogszabály valamely okirat több példányban történő benyújtását rendeli el, akkor az elektronikus eljárásban az ügyfél természetesen csak egy elektronikus beadványt köteles benyújtani.

– Arra is lehetőség nyílik, hogy az ügyfél az elektronikusan benyújtandó dokumentumot maga hitelesítse a külön jogszabályban előírt módon, feltéve, ha az eredeti okirat előírt ideig történő megőrzését és felhívásra történő benyújtását vállalja.

– Az ügyfél a „tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás, az ügyfélkapu, valamint részleges kódú telefonos azonosítás” szolgáltatásokat veheti igénybe kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásként. Díjmentesen azonban csak az egyik elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára jogosult (értelemszerűen a telefonos azonosítást kivéve).

[htmlbox Változásfigyeltetés]

– Ha a gazdálkodó szervezet hiteles elektronikus elérhetőséggel nem rendelkezik, nincs akadálya az eljárás papír alapú lefolytatásának, de az elektronikus elérhetőség hiánya törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását vonja maga után.

– 2019. december 31-ig, ha az ügyfél által elektronikusan benyújtani kívánt nyilatkozat vagy melléklet mérete az előírt méretkorlátot meghaladja, a nyilatkozat tartós adathordozón is benyújtható, de erről az érintett szervet tájékoztatni kell.

– A fogvatartottak elektronikus ügyintézéshez való jogát törvény korlátozhatja.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) módosításai figyelemmel vannak arra, hogy 2016. július 1. napjától a polgári peres eljárásokban bizonyos felek számára már kötelező az elektronikus kapcsolattartás, illetve, hogy 2018. január 1-jétől új perrendtartási törvény és új büntetőeljárási lép hatályba. Így a Pp. és a Be. „módosítása csak a legszükségesebb elemekre korlátozódik azzal, hogy kimondja, 2017. december 31-ig az E-ügyintézési tv. mely rendelkezéseit kell alkalmazni az elektronikus kapcsolattartás tekintetében” – olvasható az általános indokolásban. A Pp. módosításai közül kiemelendő az a szabály, amely szerint a kormányhivatalok/kormányablakok az ügyfél aláírását tableten felvehetik, így az ügyfél e-aláírás nélkül is tud elektronikusan ügyet.

Az olyan jogügyleteket, amelyek a vagyonszerzési illeték tárgyát képezik, de ingatlan-nyilvántartási eljárással nem járnak közvetlenül az állami adóhatóságnak kell bejelenteni a vagyonszerzésről szóló irat eredeti és másolati példányának a benyújtásával. Újdonság, hogy ezentúl az előzőek szerinti kötelezettséget az illetéktörvény módosítása folytán „elektronikus ügyintézés keretében való bejelentés esetén (ha a vagyonszerzést rögzítő irat nem elektronikus irat) – az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. A nem elektronikus másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.”

Az ügyvédi törvény módosításai közül említést érdemel, hogy az ügyvédi irodák esetében a kamara köteles nyilvántartani az iroda E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségét is.

Fontos kivétel az e-ügyintézés lehetősége, illetve kötelezettsége alól az úti okmányok iránti eljárás. Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor ugyanis főszabályként – bizonyos, szűkebb körben meghatározott kivétellel – személyesen kell megjelenni, így az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) tekintetében módosult az elektronikus kapcsolattartásról szóló X. fejezet az E-ügyintézési tv.-vel való kapcsolat megteremtése, illetve összehangolása érdekében.

Joganyag: 2016. évi CXXI. törvény az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról

Módosítja: –

Megjelent: MK 2016/178. (XI. 18.)

Hatályos: 2016. 11. 26., 2017. 01.01., 2017. 01. 16., 2017. 05. 01., 2018. 01. 01.

Megjegyzés: 95 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

---