Jogtalan díjak egy magyar egyetemen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogorvoslati szolgáltatási díj a magyar állami ösztöndíjas hallgatóra nem szabható ki – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a felperes az alperes egyetem hallgatója volt. Az egyetem felé benyújtott kérelmében a szabályosan megírt és leadott dolgozata két feladatának kijavítását és értékelését, valamint ennek beszámítását kérte a teljes dolgozata értékelésébe. Az egyetemi oktatási dékánhelyettes a felperes kérelmének részben helyt adott. Rögzítette, hogy a kérdéses feladatok kijavítását az oktatók az érintett hallgatók kérésére vállalják, de azok a végeredménybe nem számíthatók be, ha a beugró kérdéseket nem elfogadható szinten oldották meg. A felperes fellebbezése során eljárt alperes az elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta, és kötelezte a hallgatót 3000 forint szolgáltatási díj megfizetésére. Megállapította, hogy a felperes számonkérése a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak (TVSZ) megfelelően történt.

A felperes keresetében eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát. Álláspontja szerint jogtalanul szedték be tőle a szolgáltatási díjat.

 

Az elsőfokú bíróság eljárása

A közigazgatási és munkaügyi bíróság elutasította a keresetet. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény [2011. évi CCIV. törvény 81. § (2) bekezdés] úgy fogalmaz, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a felsőoktatási intézmény nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat (pl. beiratkozási díj). A bíróság e jogszabályhelyet úgy értelmezte, hogy ez a mentesség nem terjed ki a felperesre kiszabott jogorvoslati szolgáltatási díjra. Érvelése szerint különbséget kell tenni az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárási szolgáltatási díj között, a fellebbezési szolgáltatási díjat pedig jogszerűen terhelte az alperes a felperesre.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint a bíróság nem megfelelően értelmezte az felsőoktatási törvény igazgatási szolgáltatási díjra irányadó szabályait. A hallgató jogorvoslati eljárásért kirótt 3000 forintos szolgáltatási díj a képzés keretébe tartozó díjnak minősül, melynek kiszabását a törvény tiltja. Helytelennek tartotta azt a bírósági megállapítást is, hogy különbséget kell tenni az eljárási szolgáltatási díj és az igazgatási szolgáltatási díj között. Kiemelte, hogy az alperesen kívüli 53 felsőoktatási intézmény a jogorvoslatokért díjat semmilyen formában nem szed, az alperes ilyen díjat kiszabó döntése ellentétes az egyenlő bánásmód követelményével.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria vegyes döntést hozott. A kérelmet kisebb részben alaposnak, nagyobb részben alaptalannak találta. Úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból a felülvizsgálati kérelmet érintő körben a jogvita érdemében helyes, míg a szolgáltatási díj vonatkozásában nem helytálló jogi következtetést vont le. A Kúria, egyetértve a bírósággal, úgy ítélte meg, hogy a felperes keresetét az első tárgyalást követően megváltoztatta, a második tárgyaláson előadottak nem a korábban már előterjesztett jogszabálysértésekhez kapcsolódnak, azért azokat érdemben sem a bíróság nem vizsgálhatja, és a Kúria sem tudja.

A felsőoktatási törvény négy pontban határozza meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatásokat, melyek között nem szerepel a jogorvoslati szolgáltatási díj. Ezzel párhuzamosan az egyetemnek a hallgatók által fizetendő egyéb díjakról szóló utasítása úgy fogalmaz, hogy a hallgatótól többletszolgáltatások igénybevételéért szolgáltatási díj szedhető például, ha a hallgató az egyetem döntése ellen fellebbezést nyújt be, a szolgáltatási díj mértéke pedig 3000 forint. Ilyen esetben elsődlegesen a törvény rendelkezései az irányadók, amennyiben az utasítás ezzel ellentétes, úgy nem alkalmazható. A Kúria nem osztotta az elsőfokú bíróság okfejtését, miszerint a jogorvoslati szolgáltatási díj nem minősül képzéssel kapcsolatos szolgáltatási díjnak. Meglátása szerint a jogorvoslat jogát és a gyakorlásához kapcsolódó szabályokat a felsőoktatási törvény szabályozza, mely jog egyértelműen a képzéshez kapcsolódik. A hivatkozott igazgatási szolgáltatási díj és eljárási szolgáltatási díj megkülönböztetést a felsőoktatási törvény nem ismeri. A jogorvoslati szolgáltatási díj olyan igazgatási szolgáltatási díjnak minősül, melyet a felsőoktatási intézmény az állami ösztöndíjas hallgatóra nem szabhat ki, ezért az egyetemi utasítás rendelkezései ellentétesek a felsőoktatási törvénnyel. A Kúria mindezek alapján a jogerős ítéletet és az alperes határozatát a szolgáltatási díjra vonatkozóan hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan az ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv.VI.37.471/2016.) a Kúriai Döntések 2017/4. számában 137. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.