Kaphat életfogytigot egy 20 és fél éves?

Szerző: dr. Mátyás Ferenc
Dátum: 2016. január 18.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. A fiatal felnőtt – 18 és 21 év közötti – életkori kategóriát az ítélkezési gyakorlat alakított ki, amelyet az eset körülményeitől függően enyhítő körülményként értékel. Ugyanakkor az életfogytig tartó szabadságvesztés törvényi korlátait tágító hatása nincs – a Kúria eseti döntése.
 


Ami a tényállást illeti, az elkövetéskor 21 évnél fiatalabb terhelt különös kegyetlenséggel követett el emberölést.

A megyei bíróság eljárása

A megyei bíróság bűnösnek mondta ki a terheltet nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében, ezért őt, mint visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy legkorábban 30 év után bocsátható feltételes szabadságra.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A terhelt arra hivatkozott az indítványában, hogy mivel a cselekmény elkövetésekor (még nem töltötte be a huszonegyedik életévét) „fiatal nagykorúnak” számított. A terhelt szerint a régi Btk. értelmében fiatal nagykorú esetében a kiszabható szabadságvesztés felső határa 15, illetve halmazati büntetésnél 20 év volt, így az eljárt bíróságok ennek megszegésével alkalmaztak vele szemben életfogytig tartó fegyházbüntetést.

A Kúria megállapításai

A Kúria álláspontja szerint a terhelt egy valóságban nem létező büntető anyagi jogi rendelkezés megsértésére alapozta indítványát. Hangsúlyozta, hogy a régi Btk. rendszerében fiatalkorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A tizennyolcadik életévének betöltését követően bűncselekményt megvalósító elkövetőre a felnőttekre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A terhelt terhére rótt emberölés bűntette vonatkozásában a törvény lehetővé teszi az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását, ami azzal szemben alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 20. életévét betöltötte. A terhelt az elkövetés idején betöltötte ezt az életkort (1979. december 17-én született, a cselekményt 2000. július 15-én követte el), így az életfogytiglant kizáró rendelkezés már nem vonatkozott rá.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet.

Részletes program és jelentkezés >>

A terhelt által megjelölt „fiatal nagykorú” fogalmát sem a régi, sem az új Btk. nem ismeri. Ezt az életkori kategóriát az ítélkezési gyakorlat alakította ki, amelyet az eset körülményeitől függően enyhítő körülményként értékelt. A Kúria hangsúlyozta, hogy ez az életkor ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy a törvényben nem szereplő új korlátozó kategóriát jelentsen az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása során. Ráadásul ezt a tényezőt az eljárt bíróságok figyelembe vették a büntetés kiszabása során, de a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára, valamint a terhelt többszörös büntetettségére figyelemmel nem tulajdonítottak büntetést mérséklő hatást.

Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat elutasította.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. X. 745/2015.) a Kúriai Döntések 2015/11. számában B.28. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek:


A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása
2018. augusztus 7.

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.