Kell-e félni a munkaidőkeretről? Munkavállalói szemmel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaidőkeret a rugalmas munkaidő szervezés közismert eszköze. Ha valami rugalmasságot és költségmegtakarítást jelenthet a munkáltatónak, az könnyen gyanússá válik a munkavállaló számára. Az alábbiakban munkavállalói szempontból tekintjük át, mit jelent a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás, milyen következményekkel kell számolnia a munkavállalónak, és milyen garanciákra számíthat.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkaidő-beosztást a munkáltató egyoldalúan állapíthatja meg. Azaz, ő dönti el, hogy a munkaszerződés szerinti munkaidőt a munkavállaló mely napokon, hány órától hány óráig köteles teljesíteni. Ez magában foglalja az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a munkaidőkeret alkalmazásának lehetőségét is. Azaz, a munkáltató a munkavállaló beleegyezése nélkül is jogosult úgy rendelkezni, hogy a munkaidőt egyenlőtlen ütemezésben dolgoztatja le. Ugyanígy jogosult a korábbi beosztást megváltoztatni, és hosszabb munkaidőkeretről rövidebbre, vagy egyenlőtlenről egyenlő beosztásra áttérni.

Fontos korlátot jelent viszont, hogy a munkaidőkeret csak a munkaidő beosztásáról szól, a munkaidő mértékéről nem. Például, ha a szerződés az általános teljes munkaidőre, heti 40 órára jött létre, úgy a munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló sem dolgozhat ennél többet a keret tartama alatt. Csupán arról van szó, hogy a heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályokat a munkáltató több hét átlagában tartja be. Lehet tehát olyan hét, amelyre 40 óránál több munkaidőt oszt be, ha egy másik hétre arányosan kevesebb munkaidő jut. Emellett a munkaidőkeretben a heti pihenőidő is egyenlőtlenül osztható be. Például, lehet olyan hét, ahol a munkavállaló csak heti egy pihenőnapot kap, ám a keret tartama alatt később ezt „visszakapja” egy heti három pihenőnapos héttel.

A munkaidőkeretben kulcskérdés a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége. Miközben tehát a munkáltató egyenlőtlen ütemezésben, az egyes hetekre akár szélsőségesen eltérő óraszámot is beoszthat, a pontos beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közölni kell. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Előre közölni kell a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját. Így tud a munkavállaló kalkulálni, hogy mikor kell intenzívebb munkavégzéssel járó időszakra számítania, illetve, hogy azért cserébe meddig várható egy arányosan kevesebb munkával járó periódus. A legtöbb munkáltatónál jó közelítéssel előre látható, hogy a munkaidőkereten belül mely időszakra várható több, illetve kevesebb munka. Jó gyakorlat, ha erről előre ad tájékoztatást a munkáltató, sőt akár a felvételi beszélgetésnél elhangzik, hogy az adott szakmában, iparágban melyek az év zsúfoltabb és melyek a lazább időszakai. Különösen fontos ez akkor, ha a heti pihenőnapok száma is ingadozik. A munkavállaló így előre tud tervezni, hogy egy hosszabb időszakra beosztott hat napos munkahetek után mikor várható az elmaradt pihenőnapjai „tömbösített” beosztása.

Hangsúlyozni kell, hogy a munkaidőkeret mindig csak a heti munkaidő szempontjából jelent rugalmasságot, de a napi munkaidőre vonatkozó korlátok tekintetében nem. Azaz, munkaidőkeretben sem lehet naponta 12 óránál többet, illetve négy óránál kevesebbet beosztani a munkavállalónak. Nem lehetnek tehát kirívóan nagy különbség az egyes munkanapokra elrendelt munkaidő között. (Kivételt képez a hosszabb teljes munkaidő, ahol napi 24 óra is beosztható, illetve a részmunkaidő, ahol nincs minimuma az elrendelhető napi munkaidőnek.)

munkaidőkeret

Az természetesen csak a munkaidőkeret zárásakor derül ki, hogy a munkáltató be tudta-e tartani a beosztható munkaidő mértékére vonatkozó szabályokat, vagy esetleg több órát használt fel a munkaidőkeret tartama alatt. Például, a heti 40 óránál több munkaidővel járó első heteket nem követte olyan későbbi időszak, amikor arányosan kevesebb lett volna a munkaidő. A törvény szerint ezeket a többlet órákat rendkívüli munkaidőként kell elszámolni, bérpótlékkal. Munkavállalói szempontból kétségtelen hátránya a munkaidőkeretnek, hogy ezzel az elszámolással mindig meg kell várni a keret végét, akkor is, ha a többlet órák a keret első heteiben képződtek. Bármely munkáltató alkalmazhat négyhavi keretet, bizonyos munkarendekben azonban ez hat hónapos, illetve kollektív szerződés alapján akár három éves is lehet. Minél hosszabb a keret, annál későbbre tolódhat ez az elszámolás. Ezért fontos, hogy a hat hónapnál hosszabb munkaidőkeretről a munkáltató már nem dönthet egyoldalúan, ehhez kell a szakszervezet beleegyezése (szükséges a kollektív szerződésbe foglalás).

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a keretben dolgozó munkavállaló mindig csak a keret végén jut hozzá a túlórapénzéhez. Ugyanis, a fenti elszámolás csak a kereten felüli túlórákra vonatkozik. Nem tartozik ide az az eset, ha a munkavállaló az előre közölt beosztásától eltérő időpontban dolgozik (pl. szombatra pihenőnap volt számára beosztva, pénteken mégis utasítják, hogy másnap is dolgozzon). Ezeket (a beosztástól eltérő) túlórákat mindig a tárgyhavi bérrel együtt el kell számolni.

A fenti keretek mellett persze egyénileg más lehet a munkavállalók megítélése a munkaidőkeret velejáróiról. Míg egyesek szívesen dolgoznak intenzívebben, egy későbbi láblógatós időszak reményében, mások a kiegyenlített terhelést kedvelik. Ezért is fontos, hogy a törvényi szabályok mellé további garanciák építhetőek be kollektív szerződéssel, a felek megállapodásával, vagy akár a munkáltató egyoldalú döntésével. Például, ha maga a munkaszerződés rögzíti, hogy a munkavállaló milyen munkarend szerint dolgozik, attól a munkáltató nem is térhet el a munkavállaló beleegyezése nélkül. A kollektív szerződésben kiköthető, hogy keretben sem osztható be egy hétre 50 óránál több munkaidő, vagy előírható a kereten felüli óraszámok kötelező, közbülső elszámolása, ha az meghaladja a 80 órát, stb.

Többet akar tudni a munkaidő-beosztás, munkaidőkeret szabályozásáról, a helyes alkalmazásról? Jöjjön el 2022. május 25-én gyakorlat-központú rendezvényünkre és tegye fel kérdéseit személyesen!




Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.