Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A polgármester helyettesítésének rendjét az önkormányzati törvény szabályozza, attól a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában nem lehet eltérni. A polgármester a törvény keretei között egyedi esetekben dönthet a helyettesítéséről, ezt az egyedi döntési szabadságát a képviselő-testület rendeleti szabályozással nem vonhatja el – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a város közgyűlése 2020 nyarán módosította a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletet. A módosítás a város önkormányzata által szervezett nemzeti és városi jelentőségű ünnepeken, kulturális eseményeken, továbbá az önkormányzat által elnyert támogatásból vagy saját forrásból megvalósításra kerülő projektek különböző fázisainak sajtónyilvános kommunikációja esetén a polgármester akadályoztatása esetére bizottsági elnök felkérését írta elő.
A kormányhivatal (indítványozó) törvényességi felügyelet jogkörében eljárva törvényességi felhívással élt, de a közgyűlés az SZMSZ módosítására vonatkozó javaslatot nem fogadta el, így a törvényességi felhívás eredménytelen volt.
A felülvizsgálati indítvány
Az indítványozó a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az SZMSZ vonatkozó részének felülvizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte. Érvelése szerint a magyar közigazgatási szervezetrendszerben a hatályos jogszabályi rendelkezések az önkormányzat képviseletére mind polgári jogi, mind közjogi értelemben a polgármestert hatalmazzák fel. Az alpolgármesteri tisztség funkcióját az önkormányzati törvény (Mötv.) a helyettesítésben, a polgármesteri munka segítésében határozza meg, így a polgármester jogosítványait, például a képviseleti jogot is a polgármester helyett elsősorban az alpolgármester gyakorolhatja. Az Mötv. a Ptk.-t is alkalmazni rendeli az Mötv.-ben nem szabályozott esetekben, ezért a képviseleti jog átruházásának az Mötv.-ben nem szabályozott eseteiben a Ptk. az irányadó, amely szerint a polgármester képviseleti jogkörének gyakorlásával az alpolgármesteren kívül más személy – akár bizottsági elnök – is megbízható. Ennek megfelelően a polgármester átadhatja a képviseleti jog gyakorlását az ünnepi beszédek tartása tekintetében, akár az alpolgármestertől különböző személynek is, azonban ilyenkor nem a közgyűlés, hanem a polgármester dönt a képviseleti jog gyakorlásáról és átadásáról. A közjogi képviseleti jog magában foglalja a protokolláris képviseletet is. A kérdéses rendelkezések nem csupán az ünnepi beszédekre tartalmaznak előírást, hanem az egyes projektek kapcsán teendő nyilatkozatokra is, amely kétséget kizáróan nem sorolható a protokolláris rendezvények sorába.
Az indítvány szerint tehát az önkormányzat képviseletére a polgármester, illetve az ő helyetteseként az alpolgármester jogosult, a jogosultság gyakorlására pedig csak a polgármester hatalmazhat meg más személyt. Kizárt, hogy a közgyűlés az SZMSZ-ben meghatározza a polgármesternek a közgyűlést képviselő tevékenységével összefüggő, részletes rendelkezéseket, továbbá az ünnepi beszéd megtartásával kapcsolatos további rendelkezéseket, de a képviseleti jog átruházásának jogát nem vonhatja el a polgármestertől, miként az alpolgármester helyettesítési jogát sem zárhatja ki azzal, hogy a polgármester akadályoztatása esetére másokat jelöl ki a képviseletre.
Az Mötv. 45. §-a a polgármester akadályoztatása esetére csak a képviselőtestület összehívása, vezetése módjának SZMSZ-ben történő meghatározására ad felhatalmazást. Így az SZMSZ módosítás ellentétes az Mötv. 45. §-ában foglaltakkal, mivel az az SZMSZ-ben szabályozza a polgármester akadályoztatása esetére az ünnepi beszéd megtartását városi és egyéb rendezvényeken, ez azonban nem tartozik a képviselőtestület összehívása vezetési módjának meghatározása körébe.
A Kúria Önkormányzati Tanácsának megállapításai
A Kúria, hivatkozva a polgármesteri képviseleti jog kapcsán idézte a korábbi Alkotmánybírósági gyakorlatot, melyben a polgármester közjogi és polgári jogi képviseleti joga kerül elhatárolásra. Azon törvényi szabály kapcsán, hogy az önkormányzat jogi személy, az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az önkormányzatnak az Alkotmányból és a vonatkozó törvényekből fakadó közhatalmi jogosítványai külön kinyilvánítás nélkül is kétségbevonhatatlanul kifejezésre juttatják az önkormányzat közjogi jogi személyiségének tényét és sajátosságait. Az a szabály, amely szerint „a képviselő-testületet a polgármester képviseli”, a polgármestert egyaránt felruházza az önkormányzat polgári jogi és közjogi képviseletének jogával. A kétféle képviseleti jog a közös vonások mellett természetesen több tekintetben különbözik egymástól. A polgármester önkormányzati törvényi előírás alapján jogosult képviselni az önkormányzati jogok elsődleges letéteményesét, a több választott tagból álló, tehát kollegiális jellegű képviselő-testületet.
A protokolláris képviselet közjogi képviselet, amelynek révén a polgármester nem közhatalmi eljárásban, hanem rendszerint ünnepélyes állami vagy más közösségi rendezvényeken vesz részt, lép fel. Ez a lehetőség azonban azt sem zárja ki, hogy adott esetben az ilyen rendezvényen a polgármester polgármesteri minőségében, tehát saját nevében jelenjen meg. Az egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó képviselet is közjogi képviselet, amelyre vonatkozóan szintén az önkormányzati törvényi szabályozás az irányadó.
Az SZMZ a bizottsági elnökök helyettesítési, nyilatkozattételi jogát jogszabályba foglalta, ezáltal kizárta azt, hogy a polgármestert akadályoztatása esetén a bizottsági elnökön kívül más helyettesítse, más kerüljön felkérésre, kizárva ezzel e körből az Mötv. szerinti általános helyettesítési rend érvényesülését, amely szerint a polgármester akadályoztatása esetén őt az alpolgármester képviseli. Az Mötv. ugyanakkor nem tiltja azt, hogy az általános helyettesítési rend keretei között a polgármestert esetenként, erre irányuló felkérése alapján, az adott bizottsági elnök képviselje.
Az SZMSZ a polgármester akadályoztatása esetére ünnepi beszéd, illetve önkormányzat által elnyert támogatásból vagy saját forrásból megvalósításra kerülő projekt sajtó-nyilvános kommunikációja esetén fennálló helyettesítés rendjét általános jelleggel határozta meg. Az Mötv. azonban az önkormányzat, illetve képviselő-testület képviseletének jogával a polgármestert ruházza fel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére az alpolgármester jogosult. A Kúria kiemelte, hogy az Mötv. értelmében a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet a képviselő-testület működésének részletes szabályairól rendelkezik. A polgármester képviseleti jogosultsága a törvény kifejezett rendelkezésén alapul. Helyettesítésre kifejezetten az alpolgármestert jogosítja fel az Mötv. és nem biztosít hatáskört a képviselő-testületnek a törvényes képviselő helyettesítéséről való döntés meghozatalára. A polgármester helyettesítéséről törvény vagy egyedi ügyben adott meghatalmazás útján a polgármester dönthet. A képviselő-testületnek a képviseleti helyettesítés SZMSZ-ben történő szabályozásra nincs felhatalmazása.
A határozatlan idejű képviseleti megbízás valójában a polgármesteri, illetve az alpolgármesteri feladatok átvételét jelenti, amelyet ilyen formában az Mötv. nem enged meg. Mindezek alapján a Kúria a vonatkozó rendelkezéseket megsemmisítette.
Az ismertetett döntés (Kúria Köf.5 033/2020.) a Kúriai Döntések 2021/4. számában 124. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2011. évi CLXXXIX. törvény 45. §.
