Képviseleti jog az önkormányzatokban


A polgármester helyettesítésének rendjét az önkormányzati törvény szabályozza, attól a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában nem lehet eltérni. A polgármester a törvény keretei között egyedi esetekben dönthet a helyettesítéséről, ezt az egyedi döntési szabadságát a képviselő-testület rendeleti szabályozással nem vonhatja el – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a város közgyűlése 2020 nyarán módosította a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletet. A módosítás a város önkormányzata által szervezett nemzeti és városi jelentőségű ünnepeken, kulturális eseményeken, továbbá az önkormányzat által elnyert támogatásból vagy saját forrásból megvalósításra kerülő projektek különböző fázisainak sajtónyilvános kommunikációja esetén a polgármester akadályoztatása esetére bizottsági elnök felkérését írta elő.

A kormányhivatal (indítványozó) törvényességi felügyelet jogkörében eljárva törvényességi felhívással élt, de a közgyűlés az SZMSZ módosítására vonatkozó javaslatot nem fogadta el, így a törvényességi felhívás eredménytelen volt.

 

A felülvizsgálati indítvány

Az indítványozó a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az SZMSZ vonatkozó részének felülvizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte. Érvelése szerint a magyar közigazgatási szervezetrendszerben a hatályos jogszabályi rendelkezések az önkormányzat képviseletére mind polgári jogi, mind közjogi értelemben a polgármestert hatalmazzák fel. Az alpolgármesteri tisztség funkcióját az önkormányzati törvény (Mötv.) a helyettesítésben, a polgármesteri munka segítésében határozza meg, így a polgármester jogosítványait, például a képviseleti jogot is a polgármester helyett elsősorban az alpolgármester gyakorolhatja. Az Mötv. a Ptk.-t is alkalmazni rendeli az Mötv.-ben nem szabályozott esetekben, ezért a képviseleti jog átruházásának az Mötv.-ben nem szabályozott eseteiben a Ptk. az irányadó, amely szerint a polgármester képviseleti jogkörének gyakorlásával az alpolgármesteren kívül más személy – akár bizottsági elnök – is megbízható. Ennek megfelelően a polgármester átadhatja a képviseleti jog gyakorlását az ünnepi beszédek tartása tekintetében, akár az alpolgármestertől különböző személynek is, azonban ilyenkor nem a közgyűlés, hanem a polgármester dönt a képviseleti jog gyakorlásáról és átadásáról. A közjogi képviseleti jog magában foglalja a protokolláris képviseletet is. A kérdéses rendelkezések nem csupán az ünnepi beszédekre tartalmaznak előírást, hanem az egyes projektek kapcsán teendő nyilatkozatokra is, amely kétséget kizáróan nem sorolható a protokolláris rendezvények sorába.

Az indítvány szerint tehát az önkormányzat képviseletére a polgármester, illetve az ő helyetteseként az alpolgármester jogosult, a jogosultság gyakorlására pedig csak a polgármester hatalmazhat meg más személyt. Kizárt, hogy a közgyűlés az SZMSZ-ben meghatározza a polgármesternek a közgyűlést képviselő tevékenységével összefüggő, részletes rendelkezéseket, továbbá az ünnepi beszéd megtartásával kapcsolatos további rendelkezéseket, de a képviseleti jog átruházásának jogát nem vonhatja el a polgármestertől, miként az alpolgármester helyettesítési jogát sem zárhatja ki azzal, hogy a polgármester akadályoztatása esetére másokat jelöl ki a képviseletre.

Az Mötv. 45. §-a a polgármester akadályoztatása esetére csak a képviselőtestület összehívása, vezetése módjának SZMSZ-ben történő meghatározására ad felhatalmazást. Így az SZMSZ módosítás ellentétes az Mötv. 45. §-ában foglaltakkal, mivel az az SZMSZ-ben szabályozza a polgármester akadályoztatása esetére az ünnepi beszéd megtartását városi és egyéb rendezvényeken, ez azonban nem tartozik a képviselőtestület összehívása vezetési módjának meghatározása körébe.

 

A Kúria Önkormányzati Tanácsának megállapításai

A Kúria, hivatkozva a polgármesteri képviseleti jog kapcsán idézte a korábbi Alkotmánybírósági gyakorlatot, melyben a polgármester közjogi és polgári jogi képviseleti joga kerül elhatárolásra. Azon törvényi szabály kapcsán, hogy az önkormányzat jogi személy, az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az önkormányzatnak az Alkotmányból és a vonatkozó törvényekből fakadó közhatalmi jogosítványai külön kinyilvánítás nélkül is kétségbevonhatatlanul kifejezésre juttatják az önkormányzat közjogi jogi személyiségének tényét és sajátosságait. Az a szabály, amely szerint „a képviselő-testületet a polgármester képviseli”, a polgármestert egyaránt felruházza az önkormányzat polgári jogi és közjogi képviseletének jogával. A kétféle képviseleti jog a közös vonások mellett természetesen több tekintetben különbözik egymástól. A polgármester önkormányzati törvényi előírás alapján jogosult képviselni az önkormányzati jogok elsődleges letéteményesét, a több választott tagból álló, tehát kollegiális jellegű képviselő-testületet.

A protokolláris képviselet közjogi képviselet, amelynek révén a polgármester nem közhatalmi eljárásban, hanem rendszerint ünnepélyes állami vagy más közösségi rendezvényeken vesz részt, lép fel. Ez a lehetőség azonban azt sem zárja ki, hogy adott esetben az ilyen rendezvényen a polgármester polgármesteri minőségében, tehát saját nevében jelenjen meg. Az egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó képviselet is közjogi képviselet, amelyre vonatkozóan szintén az önkormányzati törvényi szabályozás az irányadó.

Az SZMZ a bizottsági elnökök helyettesítési, nyilatkozattételi jogát jogszabályba foglalta, ezáltal kizárta azt, hogy a polgármestert akadályoztatása esetén a bizottsági elnökön kívül más helyettesítse, más kerüljön felkérésre, kizárva ezzel e körből az Mötv. szerinti általános helyettesítési rend érvényesülését, amely szerint a polgármester akadályoztatása esetén őt az alpolgármester képviseli. Az Mötv. ugyanakkor nem tiltja azt, hogy az általános helyettesítési rend keretei között a polgármestert esetenként, erre irányuló felkérése alapján, az adott bizottsági elnök képviselje.

Az SZMSZ a polgármester akadályoztatása esetére ünnepi beszéd, illetve önkormányzat által elnyert támogatásból vagy saját forrásból megvalósításra kerülő projekt sajtó-nyilvános kommunikációja esetén fennálló helyettesítés rendjét általános jelleggel határozta meg. Az Mötv. azonban az önkormányzat, illetve képviselő-testület képviseletének jogával a polgármestert ruházza fel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére az alpolgármester jogosult. A Kúria kiemelte, hogy az Mötv. értelmében a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet a képviselő-testület működésének részletes szabályairól rendelkezik. A polgármester képviseleti jogosultsága a törvény kifejezett rendelkezésén alapul. Helyettesítésre kifejezetten az alpolgármestert jogosítja fel az Mötv. és nem biztosít hatáskört a képviselő-testületnek a törvényes képviselő helyettesítéséről való döntés meghozatalára. A polgármester helyettesítéséről törvény vagy egyedi ügyben adott meghatalmazás útján a polgármester dönthet. A képviselő-testületnek a képviseleti helyettesítés SZMSZ-ben történő szabályozásra nincs felhatalmazása.

A határozatlan idejű képviseleti megbízás valójában a polgármesteri, illetve az alpolgármesteri feladatok átvételét jelenti, amelyet ilyen formában az Mötv. nem enged meg. Mindezek alapján a Kúria a vonatkozó rendelkezéseket megsemmisítette.

Az ismertetett döntés (Kúria Köf.5 033/2020.) a Kúriai Döntések 2021/4. számában 124. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2011. évi CLXXXIX. törvény 45. §.


Kapcsolódó cikkek

2021. április 16.

Élet a 3,5 millió oltás után

A hárommillió-ötszázezredik oltás után kinyitnak a vendéglátók teraszai, kerthelyiségei, a vendéglátók 2021. december 31-ig mentesülnek a közterület-használati hozzájárulás megfizetése alól. Április 19-én véget ér az óvodákban a rendkívüli szünet, az általános iskolák alsó tagozatai pedig digitális munkarend helyett rendes munkarendben működnek tovább.
2021. március 26.

Az előzetes helyreigazítási kérelem határideje

Az előzetes helyreigazítási kérelem benyújtására szolgáló 30 napos határidő anyagi jogi jellegű, így az előzetes helyreigazítási kérelemnek e határidő utolsó napjáig meg kell érkeznie a sajtószervhez – a Kúria eseti döntése. 2021. január 1-jétől azonban a határidő már nem anyagi jogi jellegű és megtartottnak kell tekinteni, ha a helyreigazítás iránti kérelmet legkésőbb e határidő utolsó napján a sajtószerv címére ajánlott küldeményként postára adták.