K+F beszerzések a közszférában – különös tekintettel a közbeszerzés alóli mentesülés esetére


Köztudomású, hogy a közszféra szereplői a kutatás-fejlesztési tárgyú projektek aktív részesei, elég itt a közfinanszírozású kutatóhelyekre, illetve egyetemekre gondolni. Ők ugyanakkor általában a szolgáltatói oldalon vannak jelen, és piaci szereplőkkel kötnek szerződést K+F tevékenységekre.


Előfordul azonban olyan eset is, amikor a közszféra egyik szereplője, egy közbeszerzésre kötelezett jogalany szeretne K+F tárgyú szolgáltatást igénybe venni, és ehhez kívánja kiválasztani a megfelelő szolgáltatót. Ebben az esetben ez a közbeszerzési szabályokkal összhangban tehető meg.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) a kutatás-fejlesztés definícióját nem, de az innováció fogalmát akként rögzíti, hogy az, olyan új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék, szolgáltatás vagy folyamat – beleértve többek között a termelési, építési, illetve konstrukciós folyamatokat új marketingmódszer, vagy új szervezési mód megvalósítása az üzletvitel, a munkaszervezés vagy a külső kapcsolatok terén, amelynek célja különösen valamely tevékenység hatékonyságának javítása, kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése.

Az innovatív beszerzések a következőképpen valósulhatnak meg:

közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, amennyiben a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti feltételek fennállnak,

  • közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzéssel (PCP),
  • közbeszerzési eljárás lefolytatásával.

A fentiek közül a PCP egy sajátos eljárás az innovatív beszerzések tekintetében, olyan kutatás-fejlesztési szolgáltatásokra, amelynek eredményét az ajánlatkérő nem tartja fenn saját kizárólagos használatára. Amennyiben a K+F szolgáltatás nem tartozik semmilyen kivételi körbe, úgy a beszerzés közbeszerzési eljárás lefolytatásával valósítható meg. Ebben az esetben az innovációs partnerség kifejezetten ilyen típusú beszerzésekre kialakított eljárástípus, de a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd is jó választás lehet az ajánlatkérő számára.

A fenti hármas esetkörből a kivételi kör alkalmazhatósága az, amely általában a legérdekesebb az érintett ajánlatkérők számára. A K+F beszerzések esetében a köztudatban általában él egy olyan kép, hogy a kutatás-fejlesztési tárgyú megbízások tekintetében “van valamilyen kivételi kör” a közbeszerzési kötelezettség alól. Kivételi kör pedig valóban létezik, de az csak szigorú feltételek mellett alkalmazható.

A Kbt. kivételi rendelkezései alapján a közbeszerzési kötelezettség nem vonatkozik a 73000000-2-tól 73120000-9-ig tartó, valamint a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV kódok által meghatározott kutatási és fejlesztési szolgáltatásra, kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenysége során, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti.

Ez a kivételi eset meglehetősen nehezen értelmezhető, miután, ahogy látjuk, még a kivételi kör tekintetében is kivételt fogalmaz meg.

Első körben azt szükséges hangsúlyozni, hogy a kutatás-fejlesztési projekt kizárólag akkor tartozik a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjának a hatálya alá, ha a megrendelni kívánt tevékenység a jogszabályban jelzett CPV kódok által meghatározott kutatási és fejlesztési szolgáltatásra irányul. A CPV-kód az Európai Unió közös közbeszerzési szójegyzékben található kód, amely az érintett gazdasági tevékenység azonosítására szolgál. A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjában szereplők CPV kódok, illetve a kapcsolódó szolgáltatások a következők:

73000000-2 Kutatási és fejlesztési szolgáltatások és kapcsolódó tanácsadói szolgáltatások

73100000-3 Kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatások

73110000-6 Kutatási szolgáltatások

73111000-3 Kutatólaboratóriumi szolgáltatások

73112000-0 Tengerkutatási szolgáltatások

73120000-9 Kísérleti fejlesztési szolgáltatások

73300000-5 Kutatás és fejlesztés tervezése és kivitelezése

73430000-5 Tesztelés és értékelés

73420000-2 Előzetes megvalósíthatósági tanulmány és technológiai demonstráció

Azt, hogy a tervezett kutatás-fejlesztési szolgáltatás a fenti körbe tartozik-e, a szolgáltatás szakmai tartalma alapján szükséges megítélni. Amennyiben a szolgáltatás ebbe a körbe tartozik, a kivételi kör alkalmazása akkor sem lehet automatikus. Közbeszerzés köteles lesz a K+F szolgáltatás, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenysége során, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti. Fordítva megfogalmazva, csak akkor mentesülünk a közbeszerzési kötelezettség alól, ha

  • a kutatás-fejlesztés eredményét nem kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenysége során, és/vagy
  • az ellenszolgáltatást nem teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti.

A K+F szerződések tartalma szempontjából ezen két feltétel pedig igen fajsúlyos tényező, főként a projekt eredményére vonatkozó felhasználási jogok tekintetében.

Az uniós irányelv alapján e kivételi kör célja, hogy ösztönözzék az ajánlatkérőket üzleti forrás bevonására a kutatás-fejlesztési tevékenységek körében, valamint, hogy ösztönözzön a K+F eredményeknek nem kizárólagosan az ajánlatkérőnél történő hasznosulására. Az ajánlatkérő tehát akkor mellőzheti a Kbt. alkalmazását, ha a szerződés ellenszolgáltatása üzleti forrásokból történő társfinanszírozással történik és/vagy a szolgáltatás eredményét nem kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja.

A két feltétel közül az üzleti társfinanszírozás könnyebben értelmezhető. E körben azt szükséges kiemelni, hogy a társfinanszírozásnak valósnak kell lennie, azaz nem kerülhető meg a szabály egy jelképes összeg bevonásával. Fontos továbbá, hogy ebben a vonatkozásban az európai uniós finanszírozás nem minősül üzleti forrásnak.

A másik, nehezebben értelmezhető feltétel, hogy a K+F szolgáltatás eredményét nem hasznosíthatja a megrendelő kizárólagosan. A megrendelő részére, akik a kutatási szerződésekben nyilván szeretnének minél szélesebb körű felhasználási jogokat szerezni, ez már egy igen komoly korlátot jelent. Sem az irányelvben, sem a magyar szabályozásban nincs arra vonatkozó iránymutatás, hogy konkrétan milyen mértékű “osztozást” jelentene ez a hasznosítás tekintetében. Az ugyanakkor az uniós szabályozás alapján kijelenthető, hogy nem felel meg a feltételnek az a konstrukció, ha minden hasznosítási jog a megrendelőhöz kerül, de az sem elégséges, ha a kutató a nála maradó jogok alapján csupán arra lesz jogosult, hogy a K+F eredményről publikáljon, előadást tartson. Az eredmény tekintetében a hasznosításon ténylegesen és valósan osztozni szükséges, véleményem szerint oly módon, hogy az tényleges vagyoni előnyöket is jelentsen. Ehhez pedig komolyan végig kell gondolni a kutatási szerződésben a felhasználási jogok szabályozását, figyelemmel a K+F tevékenység jellegére, az elért eredményekre, felhasználási módokra, szabadalmazhatóságra, esetleges jövőbeni hasznosításra. A szabályozás alapján ugyanakkor az sem egyértelmű, hogy a megrendelőnek a kutatóval vagy mással kell-e osztoznia a hasznosításon, így elvileg az is megfelelhet, ha a megrendelő a fejlesztés eredményét átengedi közcélokra, kórházaknak, egészségügyi intézményeknek. Ahogyan a társfinanszírozás körében, úgy itt is ki kell emelni, hogy a hasznosításból való részesedés nem lehet jelképes, tehát egy, az eredmény teljes értékéhez vetített csekély, már-már elenyésző mértékű részesedés biztosítása felvetheti a jogszabály megkerülésének kockázatát.

A fentiek alapján elmondható, hogy a K+F beszerzések esetében a közbeszerzés alóli mentesség egyáltalán nem általánosságban alkalmazható, és a gyakorlatban – főként a felhasználási jogok szabályozása körében – problémákat is okozhat. Tekintettel arra, hogy a Kbt. alóli kivételi eseteket nem lehet tágan értelmezni, és a közbeszerzési kötelezettség megsértése nagyon súlyos szankciókkal járhat, mindig nagyon körültekintően kell eljárni az alkalmazás tekintetében.




Kapcsolódó cikkek

2022. május 23.

Az érdemtelenség, mint kitagadási ok – 2. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét.

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.