Kihirdették a családi gazdaságokról szóló törvényt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Január 1-jén lép hatályba a tegnap kihirdetett családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény. A törvény átfogóan szabályozza az őstermelői tevékenység végzését és annak feltételeit, az őstermelői családi gazdaságokat, és új jogintézményként bevezeti a családi mezőgazdasági társaságot.

Tegnap újra elfogadták és a Magyar Közlönyben este ki is hirdették a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvényt. A korábban már megszavazott jogszabályt Áder János köztársasági elnök múlt hét szerdán küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra azon okokból, hogy a jogalkotó előzetesen nem véleményeztette a törvényjavaslatot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, továbbá a családi gazdaságokkal kapcsolatos nyilvántartási részletszabályok nem feleltek meg az Info tv.-ben foglaltaknak, mert nem tartalmazták az adatkezelés célját, valamint a törvény nyilvános közzétételt írt elő olyan adatokra, amelyek az Info tv. értelmében speciális védelmet élveznek, így nem tehetők közzé.

A családi gazdaságok ilyen szintű szabályozására azért volt egyébként szükség, hogy könnyebben átlátható legyen az őstermelői struktúra, érthetőbbek legyenek a laikusok számára is a feltételek, és megszüntessék a joghézagból eredő különböző visszaéléseket.

A mezőgazdasági őstermelő fogalmát egyértelműsíti a törvény: olyan, a 16. életévét betöltött, a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy lehet, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat. A tevékenység végzéséhez szükséges a nyilvántartásba vétel, melyet az Agrárkamara végez. Fontos, hogy mellette főszabály szerint nem lehet egyéni vállalkozó az őstermelő.

A családi gazdaságok új megnevezése az őstermelők családi gazdasága, ilyet legalább két őstermelő személy létesíthet. Kell a hozzátartozói láncolat megléte, azaz hogy valóban „családi” legyen a gazdaság. A tagok közötti szerződéssel lehet alapítani ezt a termelői közösségi formát, mely önálló jogalanyisággal rendelkezik, azonban a tagoktól elkülönült vagyonnal nem. Ki kell jelölni és nyilvántartásba kell vetetni azt a személyt, aki képviselőként eljárhat a gazdaság nevében, annyi könnyítést ad azonban a törvény, hogy a termékek értékesítése során a családi gazdaság bármelyik tagja vagy alkalmazottja is eljárhat a családi gazdasága tagjának nevében.

Új jogintézményként vezeti be a törvény a családi mezőgazdasági társaságot, mely kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat lehet. Szintén legalább két tagjának kell lennie, és fontos itt is a tagok hozzátartozói láncolatának fennállása. Jogi személy nem lehet tag, és egy személy egyidejűleg csak egy családi mezőgazdasági társaságban lehet tag, mint ahogy az őstermelők családi gazdaságánál is csak egy termelői közösség tagja lehet a gazdálkodó.

Mindezekre vonatkozóan a törvény részletezi a nyilvántartásba vételi, alapítási szabályokat, a tagsági jogviszony létrejöttét és megszűntét, valamint a nyilvántartásokban kötelezően szerepeltetendő adatokat. Mind az őstermelők, mind a családi gazdaságok tevékenységét a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi és szankcionálja.

Az, aki mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, és annak érvényessége fennáll még ez év december 31-én, január 1-től automatikusan az új törvény szerinti mezőgazdasági termelőnek fog minősülni. Az átmeneti rendelkezések még számos szabályt tartalmaznak azokra, akik jelenleg is már őstermelők, illetve családi gazdaság tagjai.

A törvényjavaslatot részletesen elemző cikkünk korábbról itt olvasható.

---