Kizárólagos illetékesség felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő kártérítési ügyben
A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó – a Kúria eseti döntése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Új, rendkívüli elemmel bővült az igénybe vehető családtámogatási eszközök köre. A gyermeket nevelő szülőknek nyújt segítséget a 2021. évi személyi jövedelemadó visszatérítése. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséről szóló 560/2021. (IX.30.) Korm.rendelet alapján minden gyermeket nevelő szülőnek, aki 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult, visszajár a 2021. évi összevont adóalapba tartozó jövedelméből – azaz a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló, nem önálló tevékenységből származó jövedelemből és egyéb jövedelemből – levont személyi jövedelemadó (SZJA). Családi kedvezményre jogosult többek között, aki gyermeke után családi pótlékra jogosult, a várandós nő, vagy a várandós nő közös háztartásban élő házastársa, a rokkantsági járadékban részesülő. Fontos, hogy az összevont adóalap utáni személyi jövedelemadónak az igénybe vett kedvezményekkel (pl. első házasok kedvezménye, családi kedvezmény, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye) csökkentett összegét téríti vissza a NAV 2022. február 15-ig.
A visszatérítés a családi pótlékra jogosultaknak jár, azaz közös háztartásban gyermeküket nevelő mindkét szülőt megilleti, – ha mindketten jogosultak családi kedvezményre és rendelkeznek a visszatérítés alapját képező jövedelemmel – függetlenül attól, hogy házasságban, vagy élettársi viszonyban élnek. A visszatérítés a gyermekét egyedül nevelő szülőnek is jár. Az elvált, gyermeküket felváltva gondozó, 50-50 %-ban családi pótlékban részesülő szülők, akik ugyanilyen arányban érvényesítik a családi kedvezményt, mindketten teljes összegben jogosultak az adóvisszatérítésre.
Különadózó jövedelmek – pl. ingatlan értékesítésből származó jövedelem, vagy osztalékból származó jövedelem – után viszont nem jár adó-visszatérítés.
A visszatérítés automatikus abban az esetben, amennyiben a munkáltató év közben levonja az SZJA-t, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhó), vagy kisadózó vállalkozóként fizették utána a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata). Azok, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatai a NAV által nem ismertek (pl. katás magánszemély), 2021. december 31-ig elektronikusan vagy papír alapon nyilatkozhatnak a „VISSZADO” nyomtatványon.
Akik az összevont adóalapot, illetve az az után járó személyi jövedelemadót maguk állapítják meg, bevallásukban kérhetik az adó-visszatérítést (pl. egyéni vállalkozók, őstermelők, vagy akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az SZJA-t).
A visszatérítésnek azonban van felső határa. Az SZJA és ekho szerint adózó szülők külön-külön, legfeljebb 809 ezer Ft-ot kapnak vissza, a katás vállalkozóknak a 2021-es tételes adójuk egynegyedét téríti vissza az állam.
Az adóvisszatérítés segítséget jelenthet azon családoknak, akik október végéig élnek a hitelmoratóriummal, azonban azt követően elveszítik azt. A Kormány döntése alapján ugyanis 2021. novembertől 2022. június 30-ig rászorultsági alapon lehet már csak élni a hitelmoratóriummal (nyugdíjas, gyermeket váró, közfoglalkoztatott, vagy legalább 25%-os árbevétel csökkenést szenvedő vállalkozók kérhetik például). A hitelmoratórium idején felhalmozott kamat jelentősen növeli a hitel futamidejét, mivel a hitel törlesztő részlete nem nőhet meg. A hitelmoratórium igénybe vételével kapcsolatos legfőbb kockázatokról korábbi írásunkból tájékozódhatnak.
A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó – a Kúria eseti döntése.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatásából finanszírozott „Okos révkalauz platform” projekt utolsó mérföldkövéről beszéltek a XXI. Magyar Munkajogi Konferencián.
Sorozatunk tizennegyedik részében Szabó Attila írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2023. évi 1-2. számában jelent meg.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!