Kiváltságos számvitel az egyházaknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy Kormányrendelet engedélyezi, hogy sajátos nyilvántartási rend szerint készítsék el az egyházak a Számviteli törvény szerinti pénzügyi beszámolójukat.


A 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól rendelkezik.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személynek a Számviteli törvény könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásait – a bevett egyház belső szabályában a beszámolót alátámasztó sajátos nyilvántartási rendre meghatározott szabályokra tekintettel – kell figyelembe vennie.

Az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi jogi személy – saját elhatározása alapján – bármelyik naptári év első napjával áttérhet a kettős könyvvitelre. 

Ha az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi jogi személy az egyszerűsített beszámoló készítésére az e rendeletben meghatározott feltételeknek két egymást követő évben nem felel meg, a második évi beszámoló elkészítését követő év első napjától köteles áttérni a kettős könyvvitelre és az egyszerűsített éves beszámoló készítésére.

Ha a kettős könyvvitelt vezető egyházi jogi személy az egyszerűsített beszámoló készítésére az e rendeletben meghatározott feltételeknek két egymást követő évben megfelel, a második évi beszámoló elkészítését követő évtől áttérhet az egyszeres könyvvitelre és az egyszerűsített beszámoló készítésére.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén

Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

2024. május 8.

A technika legújabb vívmányai a Pp-ben (is)?

Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.