Kockázatos lehet a banki költségek mentességének ígérete


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ingyenesség hirdetése esetén a fogyasztótól nem várható el, hogy egy adott reklám tartalmában kételkedjen, annak valóságtartalmával ellentétes körülményeket kutasson – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a felperes lakásvásárlási célú jelzáloghitelét a következő reklámszöveggel népszerűsítette kommunikációs kampányaiban: „Igényeljen hitelt most induló banki költségek nélkül, 0 Ft folyósítási jutalék, 0 Ft értékbecslési díj, 0 Ft kezelési költség”. Ugyanakkor a fogyasztókat terhelte a lakáscélú hiteleknél a felperes által vezetett fedezeti számláról az ingatlan eladója számlájára történő átutalásának díja.

A GVH eljárása

A GVH (alperes) versenyfelügyeleti eljárást indított a felperes ellen, és annak eredményeként a felperes üzleti gyakorlatát üzletfelek megtévesztésére alkalmasnak találta. Álláspontja szerint jelentős információ tekintetében tartalmazott valótlan tényt ez a gyakorlat, mivel valós tényt olyan módon jelenített meg, hogy megtévesztette, vagy alkalmas volt arra, hogy megtévessze azokat az üzletfeleket, akik felé irányult, vagy akik tudomására juthatott [1996. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdés a) pont]. Ezen túl a felperes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát is megállapította. A GVH meglátása szerint a felperes közlései alkalmasak voltak a fogyasztói döntések befolyásolására és a fogyasztók megtévesztésére, mivel azt az üzenetet közvetíthették a fogyasztók felé, hogy a felperes részére fizetendő egyszeri költségek elengedésével juthatnak hitelhez. A fogyasztók ugyanis nem szükségszerűen ismerik valamennyi bank folyósítási gyakorlatát és a számításba jöhető díjtételek teljes körét. A GVH szerint a felperes kommunikációja az ellenszolgáltatás nélküliség látszatát kelthette a fogyasztókban az induló banki költségek vonatkozásában, tehát hogy a felperes a hitelhez jutáshoz szükségszerűen felmerült banki költségeket nem fogja felszámítani. Mindezek alapján a felperest 8 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Egyetértett abban, hogy az induló banki költségek nélkül kifejezés az egzakt meghatározottság hiánya miatt a fogyasztók egy részében azt a képzetet kelthette, hogy a hitelhez ingyenesen, tehát költségek nélkül juthatnak hozzá.

A döntést a másodfokú bíróság helybenhagyta. A bíróság szerint a megjelent reklám nem tartalmazta a fogyasztói tájékoztatás lényeges és sajátos elemeit, mert az abban foglaltak arra utaltak, hogy a felperesnél igényelhető hitel segítségével a pénz ingyenesen elérhetővé válik. Nem értett egyet a felperes azon érveivel, hogy a felszámításra nem kerülő költségek szűkítően kerültek behatárolásra (csupán a folyósítási jutalék, az értékbecslési díj és a kezelési költség 0 Ft). A bíróság megítélése szerint a reklám azt sugallta, hogy a felperes nem csak az általa feltüntetett költségeket, hanem minden további, a hitel nyújtásával felmerülő egyéb banki költség ingyenességét is közvetítette a fogyasztók felé.

A bíróság kiemelte, hogy tisztességtelen az áruk ingyenes, díjtalan, térítésmentes, vagy hasonló jelzőkkel való leírása a fogyasztónak, ha a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokba vételével összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell. Versenyjogi szempontból nem tilos akciókat hirdetni, de követelmény velük szemben, hogy a reklámok terjedelmi korláttól függetlenül pontos képet nyújtsanak a népszerűsíteni kívánt akció tartalmáról. Különösen, mivel a reklámok a fogyasztók döntését jelentősen befolyásoló tényezők, az ügyfelek ezek alapján szereznek tudomást a kedvező feltételű szolgáltatásról.

Mivel a reklámok címzettjei az átlagos fogyasztók, ezért a bíróság alapvetően elvárható követelménynek jelölte meg az őket érintő tájékoztatással kapcsolatban, hogy a szolgáltatás értelmezéséhez elengedhetetlen adatok közlése teljes körűen megtörténjen

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte, az elsőfokú bíróság ítéletére és az alperesi határozatra is kiterjedően. Álláspontja szerint a vizsgált esetben nem volt a hitel nyújtásával felmerülő egyéb banki költség, olyan átutalási díjtétel miatt történt a marasztalás, ami a már folyósított kölcsön felhasználásakor alkalmazandó, amikor a kölcsönvevő számláján azt már jóváírták, vagyis amikor már a kölcsön nyújtása befejeződött.

A Kúria megállapításai

Mivel a fogyasztói döntés meghozatala egy folyamat, ezért a Kúria következetes álláspontja szerint ennek egyes szakaszait is jogvédelem illeti meg, így minden olyan magatartást jogellenesnek kell minősíteni, amely érdemben kihatással van a fogyasztói döntés meghozatalára. A fogyasztótól nem várható el az, hogy egy adott reklám tartalmában kételkedjen, annak valóságtartalmát ellenőrizze és az azzal ellentétes körülményeket vagy a tájékoztatóban foglalt állítást cáfoló körülményeket kutassa. Az ingyenesség, a díjmentesség olyan világos és egyértelmű jelentéstartalmat hordoz, amely hétköznapi és nyelvtani értelmezése sem tér el egymástól. Az ilyen kifejezéseket tartalmazó tájékoztatót a Kúria szerint nem lehet úgy tekintetni, hogy azt kétségbe kelljen vonni, illetőleg azzal kapcsolatosan elvárható legyen, hogy annak valóságtartalmát a fogyasztó ellenőrizze. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. III. 37.020/2014.) a Kúriai Döntések 2015/3. számában 87. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.