A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéddel, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker &McKenzie Ügyvédi Iroda irodavezető partnerével, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnökével készült interjúnkból kiderül: Magyarországon komoly igény van a versenyjog mélyebb megismerésére, de az eddigi jogalkotási vívmányok ellenére kevés kártérítési ügy indult a versenyjoggal összefüggésben. Ezért mindenki érdeklődéssel várja, hogy az idevágó EU-irányelv hamarosan megtörténő átültetése milyen változásokat hoz ezen a területen.
Jogi tanulmányait a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen és a virginiai William and Mary College jogi karán végezte. Az egyesült államokbeli Indiana University of Pennsylvania politikatudomány szakán szerzett mesterfokozatot nemzetközi kapcsolatokból. Ha jól tudom nem is ügyvédnek készült, habár a felmenői között volt ügyvéd. A pályára való visszatérítés igazából Amerikában kezdődött?
Már tizenhat éves koromban jogásznak készültem, azonban a külföldön eltöltött évek alatt döntöttem az ügyvédi hivatás mellett. A versenyjoggal először véletlenül találkoztam az egyesült államokbeli tanulmányaim során, de nagyon gyorsan megkedveltem, és attól kezdve már tudatosan a versenyjogi specializációra fektettem a hangsúlyt. A magyar és az amerikai versenyhatóságoknál szerzett tapasztalataimat pedig jól tudtam kamatoztatni fiatal ügyvédjelöltként.
A Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Versenyjogi Egyesület közös szervezésében hagyományteremtő céllal nyár elején versenyjogi konferenciát szerveztek I. Magyar Versenyjogi Fórum címmel, melynek a díszvendége Richard Whish, a King’s College London emeritus professzora, az európai versenyjog egyik legnagyobb alakja volt. Mennyire van kultúrája, gyakorlata a versenyjognak hazánkban?
A konferenciát nagyfokú szakmai érdeklődés kísérte, ami azt bizonyítja, hogy komoly igény van Magyarországon a versenyjog mélyebb megismerésére. A konferencián négy kiemelt témát dolgoztunk fel, a szakterületen praktizáló ügyvédek, a gazdasági versenyhivatal szakértői, valamint tapasztalt bírók, elismert egyetemi oktatók és a hallgatóság aktív közreműködésével. Az egyik izgalmas téma a versenyjogi szabályok magánjogi érvényesítése és az ezzel kapcsolatos kártérítési perek kérdése volt. Az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjének felvezető előadását követően a panelbeszélgetés azt vizsgálta, hogy az eddigi jogalkotási vívmányok ellenére miért indult olyan kevés kártérítési ügy a versenyjogi jogsértésekkel összefüggésben Magyarországon, szemben az egyes nyugat-európai országokban tapasztalt trendekkel. Mindenki érdeklődéssel várja, hogy az idevágó EU irányelv átültetése során hamarosan elfogadásra kerülő új magyar jogszabály milyen változásokat hoz ezen a területen. A konferencia következő részében az Igazságügyi Minisztérium szakértőjének előadása alapján arról vitatkozott a szakértői panel, hogy a tervezett új közigazgatási perrendtartás milyen változásokat hoz a versenyjogi döntések bírósági felülvizsgálata során. A rendezvényen még érintettük az információs kartellek rendkívül izgalmas témakörét, valamint foglalkoztunk a cégek versenyjogi megfelelésének jelenlegi helyzetével és lehetséges fejlesztésével.
A megfelelőség a cégeknél folytatott versenyjogi képzést és belső ellenőrzést jelenti. A cél a prevenció?
Azt tapasztaljuk, hogy a megfelelőségi programok már jól működnek a nagyobb méretű vállalkozásoknál, így különösen a nemzetközi cégek magyar leányvállalatainál, valamint a magyar nagyvállalatoknál. A versenyfelügyeleti eljárások statisztikái valamint az egyéb felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a kis- és középvállalkozások esetében kevésbé sikeres a megelőzés és ezek a vállalkozások különösen veszélyeztetettek a versenyjogi jogsértések szempontjából. Ennek a fő oka méretükből fakad, hiszen a korlátozott anyagi lehetőségek és egyéb erőforrások (pl. a belső vagy külső jogi támogatás) hiánya miatt számukra sokszor nem elérhető a megelőzés szempontjából oly fontos képzés és belső ellenőrzés. Anyavállalati támogatás hiányában e cégek számára mindenképp előnyös lehet az olyan szakmai támogatás, amelyet a Magyar Versenyjogi Egyesület és más szervezetek tudnak biztosítani a részükre. Egyesületünk a versenykultúra fejlesztése érdekében egyre szorosabb együttműködésre törekszik a Gazdasági Versenyhivatallal is. A Magyar Versenyjogi Egyesület a Nemzetközi Versenyjogi Liga (LIDC) magyarországi tagszervezete. Az LIDC a múlt század első felében alakult és már 1936-ban Budapesten tartotta éves kongresszusát. Ez is bizonyítja, hogy a magyar versenyjognak már komoly hagyományai voltak a II. Világháborút megelőzően is. Egyesületünknek jelenleg is az egyik fő tevékenysége az LIDC munkájában való aktív közreműködés, a nemzetközi kutatásokban és konferenciákon való részvétel. Célunk, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján még eredményesebben végezzük a magyar versenykultúra fejlesztése és a tisztességes verseny széles körben való hazai népszerűsítése érdekében végzett feladatainkat. Tagjaink többségét versenyjoggal foglalkozó jogászok és ügyvédi irodák alkotják. Ugyanakkor örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több vállalkozás is belép az egyesületbe, ami jelzi szervezetünk piaci elismertségét is. Igyekszünk szakmai programjaink bővítésével elősegíteni az új tagok belépését és növelni a meglévő tagság aktivitását. Az Igazságügyi Minisztérium stratégiai partnereként az évek során számos jogszabálytervezet véleményezésében részt vettek tagjaink, amellyel hozzájárultunk a magyar versenyjogi szabályozás fejlődéséhez. A Gazdasági Versenyhivatallal is kiváló az egyesület együttműködése, egyrészről a hatóság szakmai partnereként tekint az egyesületünkre a versenykultúra fejlesztése érdekében végzett munka során, valamint e téren anyagilag is támogatja az egyesület működését.
Szakjogászképzés keretében a PPKE-n versenyjogot tanít, illetve a PPKE Versenyjogi Kutatóintézet Tudományos Tanácsának tagja is. A nagyon kedvezményes tagsági díjjal való belépés a Magyar Versenyjogi Egyesületbe is egy lépés a fiatalság felé?
Hegymegi-Barakonyi Zoltán: A versenyjog szinte minden szektort lefed, és nem lehet szakszerű versenyjogi tanácsadást nyújtani anélkül, hogy ne értsük meg a releváns termékpiac működését
A kedvezményes tagdíjjal azt szeretnénk elérni, hogy ne legyen a fiatal kollégák számára anyagi akadálya az egyesületbe történő belépésnek. Fontos megemlíteni, hogy a Gazdasági Versenyhivatal támogatásával minden évben lehetőségünk van egy pályázat keretében biztosítani két harmincöt év alatti kolléga részvételét az LIDC nemzetközi konferenciáján. A támogatást olyan fiatalok kapják, akik komolyan kiveszik a részüket az egyesület szakmai munkájában, így különösen az LIDC jelentések készítésében. Az idei évtől egyesületünk tiszteletbeli tagjaiból álló különbizottság döntött a pályázatok odaítéléséről. Büszkék vagyunk arra, hogy egyesületünk idei közgyűlése tiszteletbeli taggá választotta a magyar versenyjog több kiemelkedő alakját, így Vissi Ferencet, a Gazdasági Versenyhivatal alapító elnökét, Vörös Imre korábbi alkotmánybírót, az első versenytörvény egyik megalkotóját, valamint Boytha Györgynét, a Gazdasági Versenyhivatal első elnökhelyettesét. Úgy gondoljuk, hogy a versenyjog és a versenykultúra sikeres továbbfejlesztésének előfeltétele és alapja a hagyományok tisztelete. Reméljük ez is segít abban, hogy a fiatal kollégák minél nagyobb számban vegyenek részt az egyesület munkájában és kedveljék meg ezt a rendkívül érdekes jogterületet.
Számos publikációja jelent meg versenyjogi témában. Társszerzője volt a Kommentár a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényhez című kötetnek.
Sajnos praktizáló ügyvédként kevesebb időt tudok szakítani a szakmai publikációra, mint amennyit szeretnék. Az egyesületi munka azonban ebben is segít, mert minden évben el kell készítenünk az LIDC részére megküldendő nemzeti jelentéseket, amely lehetőséget ad a munkában részt vevő kollégáknak, hogy elmerüljenek egy-egy izgalmas versenyjogi kérdés részleteiben. A nemzeti jelentések azért fontosak, mert azok felhasználásával készül az LIDC nemzetközi jelentése egy adott témában, amely alapján azután a nemzetközi szervezet ajánlásokat fogalmaz meg a versenyjog továbbfejlesztése érdekében. Ezeket az LIDC jelentéseket évek óta szakkönyv formájában is kiadják.
A 90’ évek eleje egy nagyon izgalmas időszak volt a versenyjog területén. A szépség és az érdekesség manapság is megvan a szakmában?
Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai UnióbanSzerző: dr. Tattay Levente |
---|
Ismertető és megrendelés >> |
A versenyjog szépsége a változatosságában rejlik. 25 év alatt az építőipartól a gyógyszeriparon át, a vasúti szállításon, a húsiparon, a mezőgazdaságon és a növényi genetikán keresztül a banki szektorig számos iparággal foglalkoztam. A versenyjog szinte minden szektort lefed, és nem lehet szakszerű versenyjogi tanácsadást nyújtani anélkül, hogy ne értsük meg a releváns termékpiac működését. Ez egy izgalmas kihívás, mivel az egyes ügyekben rendkívül rövid idő alatt meg kell tanulni a távközlési piac vagy éppen a biztonságtechnikai piac versenyjogi szempontból releváns részleteit annak érdekében, hogy az ügyfél érdekeit megfelelően képviselhessük. Azaz minden ügy egy új piac, ahol pillanatokon belül át kell látni annak struktúráját és dinamikáját, az adott termék vagy szolgáltatás természetét. Természetesen az ember a civil életben, egyszerű fogyasztóként is sokat tud hasznosítani a munkája során elsajátított ismeretekből. E jogterület másik vonzó tulajdonsága, hogy teljesen át van szőve közgazdaságtannal. A versenyjog a jogászok és a közgazdászok „közös játszótere”, ahol sokat vitatkozunk egymással, de a megoldásokat is együtt kell megtalálnunk. Én a versenyjogi munka során már a 90-es évek végétől minden jelentős ügyben közgazdász kollégával dolgozom együtt, hiszen a versenyhatóságok is hasonlóan járnak el, a vizsgálati szakban és a versenytanácsban is közösen dolgoznak a jogászok és a közgazdászok. A versenyjogot ajánlom azoknak a fiatal kezdő jogászoknak, akik fogékonyak a közgazdaságtan iránt, készek a szűkszavú versenyjogi szabályok mögé nézni, és alaposan áttanulmányozni a szakirodalmat és a több évtizedes gyakorlatot annak érdekében, hogy néhány év múlva már nagy biztonsággal adjanak szakszerű tanácsot ügyfeleik egyes piaci magatartásával kapcsolatosan. A versenyjogban nagyon fontos szerepe van a korábbi gyakorlatnak, a magyar és külföldi versenyhatóságok döntéseik során és a praktizáló jogászok véleményük kialakításakor egyaránt támaszkodnak a korábbi esetekre és megoldásokra. Ezek ismerete kulcsfontosságú ezen a jogterületen, ahol semmi sem egyértelműen fehér vagy fekete. Kutatni, gondolkodni és elemezni kell, megérteni az ügyfél helyzetét, a piaci szituációt, és a legfontosabb: felmérni a kockázatokat. A szakjogászképzésen is ezt tanítjuk, annak érdekében, hogy a következő években is kikerüljenek a padokból azok a kiváló szakemberek akik megállják a helyüket, a fent említett „közös játszótéren”.
Hegymegi-Barakonyi Zoltán |
---|
A több mint 25 éves hazai és nemzetközi versenyjogi tapasztalattal rendelkező szakember jogi tanulmányait a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen és a virginiai William and Mary College jogi karán végezte. Az egyesült államokbeli Indiana University of Pennsylvania politikatudomány szakán szerzett mesterfokozatot nemzetközi kapcsolatokból. Pályafutását a Gazdasági Versenyhivatalnál kezdte és versenyjogi szakmai gyakorlatot szerzett az USA szövetségi versenyhatóságainál is. A Baker &McKenzie budapesti irodájához 1994-ben csatlakozott, amelynek magyarországi irodáját 2013 óta irányítja, jelenleg is irodavezető ügyvédje. Ügyvédként számos magyar és külföldi vállalatot képviselt versenyfelügyeleti eljárásokban a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, valamint hazai bíróságok és az EU bíróságai előtt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) versenyjogi szakjogász képzésén tanít, a PPKE Versenyjogi Kutatóintézet Tudományos Tanácsának tagja, valamint a világ versenyhatóságait összekötő Nemzetközi Versenyjogi Hálózat (ICN) nem-kormányzati tanácsadója. 2015-től a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke. A The Legal 500 és Global Competition Law toplistán előkelő helyen elfoglaló, több mint 40 szakembert foglalkoztató Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker &McKenzie Ügyvédi Irodánál jelenleg 13 jogász foglalkozik versenyjogi, szellemi tulajdonjogi, vitarendezési, valamint gyógyszerjog területekkel. A versenyjog egyik legelismertebb szakértője izgalmas kihívásnak tekinti a csapatépítést és a felhalmozódott tudás átadását a szakma ifjú tehetségei számára. Szabadidejét a családja, a sportolás, utazás, opera, színház, olvasás tölti ki. Folyékonyan beszél angolul. |
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!