Jogszabályfigyelő 2024 – 17. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tulajdonközösségek megszüntetésével kapcsolatos – igaz, még a régi Ptk. alapján kialakult – bírói gyakorlatot elemezte 2015-ben a Kúria erre a célra létrehozott csoportja, melynek a jövőbeni ítélkezéshez is támpontot adó összefoglaló véleményét a napokban publikálta a testület.
Az emberek mindennapi jogviszonyát talán az egyik legszélesebb körben érintő területet, a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos bírói gyakorlatot vette górcső alá a Kúria ez ügyben 2015-ben felállított joggyakorlat-elemző csoportja; az idei április első hetében publikált összefoglaló vélemény elsősorban a bírák számára szolgálhat iránytűként, de a gyakorló jogászoknak, elsősorban az ügyvédeknek is hasznos lehet az általuk képviselt ügyfelek, például válófélben lévő házastársak, örökösök vagy épp földtulajdonosok eligazításában.
A joggyakorlat-elemző csoport kizárólag az ingatlannal kapcsolatos tulajdonközösségek megszüntetésével kapcsolatos vizsgálatából levont legfontosabb következtetéseiről, elvi megállapításairól és a helyes bírói gyakorlat megvalósulása érdekében tett javaslatairól készült összefoglaló véleményt a Kúria Polgári Kollégiuma is megtárgyalta és elfogadta – adott minderről tájékoztatást Orosz Árpád, a csoport vezetője, a Polgári Kollégium helyettes vezetője pénteki sajtó-háttérbeszélgetésén. (Az összefoglaló véleményt a Jogászvilág.hu jövő héten ismerteti részletesen – a szerk.)
Orosz Árpád elmondta, bár maga a joggyakorlat-elemző csoport nem tett ajánlást arra vonatkozóan, hogy a munkájukból polgári kollégiumi vélemény szülessen, maga a kollégium azonban mégis emellett tette le a voksát. Igaz, ez nem jelent azonnali döntést, hiszen a kérdéssel legközelebb a bírósági civilisztikai kollégiumvezetők tanácsának őszi ülésén foglalkoznak újra.
A képen Orosz Árpád. Személyes álláspontja, hogy a régi Ptk. alapján feldolgozott esetek alapján formált joggyakorlat-elemzésből nem feltétlenül kell a jövőre vonatkozó polgári kollégiumi véleményt kiadni (Fotó: Rózsa Zsuzsa)
Három-négy részterületen azonban várhatóan konkrétabb lépések is születhetnek, ám ennek kidolgozása annak a – Kúrián működő – tanácsadó testületnek lesz a feladata, amelyet az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) kapcsolatos jogegységesítő teendők kidolgozására hívtak életre. További egy konkrét kérdésben pedig várhatóan törvénymódosítás születhet: e kezdeményezésre az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jogosult, aki bírja az igazságügyi miniszter ez irányú támogatását.
Amiről pedig szó van: a joggyakorlat-elemező csoport javaslata alapján a közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetlevél befogadásának a jövőben nem lesz kötelező feltétele a hiteles tulajdonilap-másolat csatolása akkor, ha a felperes nem hiteles, e-formátumú tulajdoni lapot csatol. Ennek az is feltétele azonban, hogy az ítélethozatal előtt az aktuális tulajdoni állapot hiteles módon legyen igazolva. Orosz Árpád a konkrét törvénymódosítással kapcsolatban rámutatott, meg kell vizsgálni, milyen igazgatási vagy más intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az irányadó jogszabályoknak megfelelően a bíróságok ingyenesen hozzáférhessenek az e-tulajdoni laphoz, ezt ugyanis ma csak térítési díj ellenében tehetik meg.
Munkájuk részleteiről szólva a csoportvezető elmondta, országosan nagyjából ezer ügyet vizsgáltak meg az ítélőtáblák és törvényszékek támogató elemzéseit is felhasználva – igaz, a régi és az új, 2014-től hatályos Ptk. mezsgyéjén mozogva, lényegében egy átmeneti állapotban. Mivel az új Ptk. alapján még nem alakult ki a bírói gyakorlat, ezért csak a régi kódex alapján tudták az ítélkezést vizsgálni. Arra kérdésre, mennyi, a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos per zajlik országosan, a kollégiumvezető-helyettes még becsült adatot sem tudott mondani, mivel sok jogvitának eredendően más a kiinduló pontja, s csak menet közben derül ki, hogy érinti a közös tulajdon megszüntetését is.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
---|
|
Orosz Árpád, a munkájuk jövőjét, gyakorlati átültetését firtató kérdésünkre – személyes álláspontját kifejtve – hangsúlyozta: az a nagy kérdés, hogy a régi Ptk. alapján feldolgozott esetekből formált joggyakorlat-elemzésből szabad-e a jövőre vonatkozó polgári kollégiumi véleményt kiadni? Szerinte ez nem feltétlenül lenne szerencsés. A másik, hogy egy friss Ptk.-hoz nem ajánlatos máris iránymutatást adni, mivel egy ilyen lépés idő előtt bemerevítheti a bírói gyakorlatot.
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!