Kúria – Újkódex-rajzolatok, ügyfélbarát döntések

A közigazgatási bíráskodás jogállami értékeinek és feltételeinek megőrzése, a rokkantsági ellátások átalakításáról szóló alkotmánybírósági döntés miatti, az érintettek perlési joga, de az amerikai pókernyeremények adómentességes is szóba került a Kúria évértékelőjén.

A Kúria jelenlegi elnökének, aki maga is közigazgatási bíró, a mandátuma lejárta után egy éve van nyilatkozni arról, kéri-e áthelyezését a majdan felálló Közigazgatási Felsőbíróságra – ezt maga Darák Péter jelentett ki kérdésre válaszolva a legfőbb bírói fórum tegnapi évértékelő sajtótájékoztatóján. Elmondta, a vonatkozó törvény automatikus, a jelenlegi ítélkezési szint szerinti áthelyezést tesz lehetővé a most is közigazgatási ügyszakban ítélkező bíráknak az új közigazgatási bíróságokra. Ők azonban pályázattal akár felsőbb szintre is kerülhetnek. Általánosságban szólva az elnök kiemelte, az önálló közigazgatási szervezet jó irány lehet, feltéve, hogy megőrzik a közigazgatási bíráskodás értékeit, és a működési keretek ráépülnek a rendszerváltás után kialakított jogállami ítélkezési, valamint a Kúria joggyakorlat-elemző és jogegységesítő gyakorlatára. Ez a Kúria álláspontja szerint csak a jelenleg is e szakágban ítélkező bírákkal biztosítható. Hozzátette: az átalakításról napvilágot látott elképzelések mindezt nem veszélyeztetik. A jogalkotó és a jogalkalmazó között e kérdésben is folyamatos a párbeszéd, ennek jeleként nemrégiben Trócsányi László igazságügyi miniszter a Kúrián találkozott a közigazgatási bírákkal, akik válaszokat kaphattak a felmerülő, még nyitott kérdésekre. E találkozón elhangzottakról azonban Darák Péter nem árult el részleteket.

A kollégiumvezetőkkel tartott sajtótájékoztató bevezetőjében az elnök szólt arról is, a Kúria számára a 2017-es felkészülés után az idei év az új szabályok, a január elsején hatályba lépett új polgári és új közigazgatási perrendtartás, illetve a július elejétől hatályos új büntetőeljárási kódex alkalmazásának az éve-féléve volt. Ezt is a jogalkalmazó és a jogalkotó közötti folyamatos párbeszéd kísérte, ennek eredményeként több, a kialakuló gyakorlat alapján indokolt jogszabály-módósításra is sor kerülhet a jövőben. Ilyen például a már a parlament asztalán lévő, a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit pontosító törvénymódosítás vagy a felülvizsgálati befogadási eljárás pontosítása. Az már látható, hogy ez utóbbi esetében az eredményes jogorvoslat érdekében a Kúria az ügyfelek javára értelmezi a passzusokat.

Az ügyintézés statisztikája jó, minden jogterületen több ügyet fejeztek be ebben a félévben, mint amennyi érkezett hozzájuk; az ügyeket a Kúria általában egy éven belül lezárja – fogalmazott Darák Péter. Nemzetközi kapcsolataiban is mozgalmas félévet zár a Kúria, hiszen az elnök szeptemberben Ottawában részt vett a Nemzetközi Adójogi Bírák éves konferenciáján, októberben a Heidelbergi Akadémia müncheni tudományos tanácskozásán, decemberben pedig az EU államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási bíróságainak Szövetsége szemináriumán. Októberben Magyarországra látogatott Klaus Rennert, a német Szövetségi Közigazgatási Bíróság elnöke, aki részt vett a Kúria szakmai konferenciáján, ugyancsak októberben látták vendégül a román Legfelső Semmítőszék delegációját, emellett pedig előadást tartott a Kúrián Juhász Endre, az EU Bíróságának tagja.

A sajtótájékoztatón a kérdések között szóba került Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem leköszönt rektorának Kúriára idén szeptember 4-ével történt visszahelyezése is. (Sajtóhírek szerint ő a legesélyesebb a felálló Közigazgatási Felsőbíróság elnöki posztjára – a szerk.) Darák Péter hangsúlyozta, a volt rektor, aki korábban már tagja volt a Legfelsőbb Bíróságnak, a törvény alapján automatikusan lett a Kúria tagja, s ítélkező bíróként természetesen rá is vonatkozik az elfogultsági kizárási feltételek betartása.

Ami a Kúria egykori Kossuth téri, jelenleg a Néprajzi Múzeumnak otthont adó épületbe történő visszaköltöztetését illeti, ez utóbbi az Országgyűlés Hivatalának a feladata. A Kúria elnökének információi szerint folyamatban van a tervpályázat kiírása, a munka megkezdésére és befejezésre, s magára a költöztetésre is még több évet várni kell. A Kúria egyébként évek óta ebben az épületben tartja évnyitó ülését, azaz szimbolikus értelemben magukénak érzik azt. Ám ez nem befolyásolta az épületben működő Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogával kapcsolatos döntést.

Sok más kérdés mellett a kollégiumvezetők és helyetteseik (Wellmann György, Orosz Árpád polgári, Kalas Tibor, Tálné Molnár Erika közigazgatási-munkajogi, valamint Székely Árpád büntető szakág) tolmácsolásában elhangzott az is, az új polgári perrendtartás alkalmazásában – különösen az elsőfokú, járásbírósági szinten – komoly nehézséget okoz a feleknek, hogy megfeleljenek a keresetbeadás követelményeinek. Az igazságügyi tárca új nyomtatványrendelete jelentősen megkönnyítheti az előírt dokumentum kitöltését. Egy másik módosítás szerint pedig illetékmentes lett az eljárás, ha a bíróság elutasította a keresetlevelet.

A közigazgatási szakág érdekesebb ügyei között kiemelendő az, amelyben úgy döntöttek, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nyílt pókerversenyen szerzett nyeremény nem adóköteles, mivel nem szerepel a törvény által tételesen felsorolt adóalapok között.

A munkaügyi szakágban két fontos esemény is volt. Az egyik az a kollégiumi állásfoglalás, amely az ítélkezési gyakorlatot vizsgálandó a munkáltatói kártérítési felelősség összegszerűségére vonatkozik. Gyakran ugyanis a jogi képviselők, ügyvédek, de a bírák is helytelenül alkalmazták a vonatkozó jogszabályt. A kollégiumi állásfoglalás kimondta, a munkavállaló elmaradt jövedelmét nem a távolléti díj, hanem a munkáltató által ténylegesen kifizetett összegek alapján, havi átlagjövedelmet figyelembe véve kell vizsgálni. Ezt követeli meg a teljes kártérítés elve, mint ahogy a Kúria szerint meg kell téríteni például a gyógyulás érdekében igénybe vett szolgáltatásokat is, amelyeket a társadalombiztosítás nem fizet, akárcsak a hozzátartozók által elvégzett munkát is.

A másik fontos döntés a Kúria kezdeményezésére született alkotmánybírósági határozat volt a megváltozott munkaképességűek átminősítéséről, a rokkantsági jövedelem átalakításáról. Az AB megállapította, az Országgyűlés a nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatát mulasztotta el azáltal, hogy nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tették a rokkantsági ellátás összegének meghatározása során a tényleges állapotváltozás értékelését. Az új, vonatkozó regulák megalkotására a taláros testület 2019. március 31-éig adott határidőt.

A megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvény alapján 2012-től a korábbi rokkantsági nyugdíj helyett rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást állapítottak meg az érintetteknél, ami nagyon sok esetben részleges vagy akár teljes jövedelemmegvonást jelentett. A Kúriára került ügyben a vita tárgyát az képezte, hogy tényleges állapotjavulás helyett az úgynevezett jogi állapotjavulás megalapozza-e a rokkantsági ellátás összegének a több mint felére történő csökkentését. A sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban elhangzott, az alkotmánybírósági döntés automatikusan nem teszi lehetővé az érintettek perlési jogát, hiszen egyelőre az Országgyűlésnek kell megalkotnia az ehhez szükséges szabályokat. Csak ezek ismertében lehet az egyes ügyekben eljárni.

Végül szóba került a feltételes szabadlábra helyezés kérdése is, miután ezzel kapcsolatban ellentétes bírói döntések születtek. Ugyancsak a jogalkotói-jogalkalmazói párbeszédnek köszönhetően már a T. Ház előtt van a büntetés-végrehajtási törvény módosítása, ami várhatóan jövő év január elsején hatályba léphet.

Kapcsolódó cikkek:


Próbanap-próbamunka munkaszerződés nélkül
2018. december 6.

Próbanap-próbamunka munkaszerződés nélkül

Jogellenes és szankcionálható, ha a munkavállalót munkaszerződés nélkül „próbálja ki” a munkáltató. A munkavállaló képességeiről való meggyőződésre a próbaidő szolgál.  

Bíróként a közigazgatási bíróságon
2018. december 5.

Bíróként a közigazgatási bíróságon

A közigazgatási bíráskodást bemutató cikksorozatunk harmadik részében a közigazgatási bíróvá válás útját és a bírói jogállás legfontosabb kérdéseit mutatjuk be.