Magyarország az elsők között ültette át a CDSM és SatCab II irányelveket

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország Közép- és Kelet-Európában az elsők között ültette át teljes körűen a legfrissebb szerzői joggal kapcsolatos uniós irányelveket: a 2019/790/EU irányelvet a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról („CDSM”), és a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére vonatkozó 2019/789/EU irányelvet („SatCab”).

A 2021. évi XXXVII. törvénnyel („Reformtörvény„) kihirdetett új szabályok többsége 2021. június 1-jén lépett hatályba, és számos tekintetben jelentősen átalakítják a magyar szerzői jog évtizedes intézményeit. Bár a Reformtörvény miniszteri indoklása szerint az uniós CDSM irányelv számos, a szerzők és az előadóművészek helyzetének erősítését célzó szabálya már létező része volt a magyar szerzői jogi rendszernek, így e tekintetben csak finomhangolásra volt szükség, azért akad így is bőven újdonság az új szabályok között.

A szerzői jogi reformtörvény főbb újdonságai

Kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek felhasználása

A Reformtörvény lehetővé teszi, hogy a kulturális örökség intézményei (pl. múzeumok és könyvtárak) könnyebben felhasználhassák a gyűjteményük részét képező, még szerzői jogi védelem alatt álló, de kereskedelmi forgalomban már nem kapható műveket. Például a könyvtárak mostantól a szerző külön engedélye nélkül is digitalizálhatják és elérhetővé tehetik internetes honlapjukon is azokat az irodalmi műveket, amelyek kizárólag gyűjteményük részeként léteznek. Ezek az új szabályok jelentős könnyebbséget jelentenek a korábbiakhoz képest, ugyanis a Reformtörvény előtt az eredetileg papíralapú műveket a szerző vagy jogutódja külön engedélye nélkül legfeljebb az intézményben felállított terminálon keresztül lehetett digitálisan megjeleníteni. Azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a szerző (vagy ha a felhasználási jogok átruházásra kerültek, a szerzői jogok egyéb jogosultja, pl. egy kiadó) az új szabályok mellett is jogosult tiltakozni a kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek felhasználása ellen.

Online platformok felelőssége

A Reformtörvény tisztázza a tartalommegosztó szolgáltatók felelősségét a felhasználók által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak megjelenítéséért: a tartalommegosztó szolgáltatók felelősek a szerzői jogok megsértéséért, ha nem „az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal” szűrik a felhasználók által feltöltött tartalmakat vagy gondoskodnak arról, hogy a szükséges felhasználási engedélyeket megszerezzék. Ugyanakkor azt is biztosítaniuk kell, hogy ne akadályozzák a szerzői jogok „jogszerű felhasználását” (pl. a paródiák indokolatlan kiszűrése által).

A Reformtörvény azt is tisztázza, hogy mely platformokra vonatkoznak a fenti szabályok: hatálya alá azok a szolgáltatások tartoznak, amelyek célja az igénybe vevői (felhasználói) számára nagy mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló tartalom feltöltésének és megosztásának lehetővé tétele acélból, hogy e tevékenységből a felhasználók is hasznot szerezzenek. Nem tartoznak ide különösen a nonprofit online enciklopédiák, a nonprofit oktatási és tudományos adatbázisok, a nyílt forráskódú számítógépi programokat fejlesztő, illetve megosztó platformok, az online piacterek és a vállalkozások közötti felhőalapú szolgáltatások, továbbá azon felhőalapú szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a felhasználóik számára, hogy saját használatukra tartalmakat töltsenek fel.

A sajtókiadók helyzetének erősítése

A szerzői jogi reformtörvény a sajtókiadók helyzetét is erősíti az „információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók” (pl. Facebook, Google News) általi online felhasználással kapcsolatban. Egy új szomszédos jog létrehozásával a sajtókiadók díjazásra jogosultak, ha a sajtócikkek tartalmát online reprodukálják. Díjfizetés hiányában pl. a Google vagy a Facebook nem jogosult az eredeti cikkre mutató hiperhivatkozáson és „egyes szavakon vagy nagyon rövid részleteken túl” bármit megjeleníteni az eredeti cikkből.

Mivel a Reformtörvény útmutatást nem tartalmaz, ezért a bíróságokra vár annak tisztázása, hogy mit kell a „nagyon rövid részlet” alatt érteni. Továbbá a szolgáltatóknak arra is figyelniük kell, hogy a díjazásra vonatkozó megállapodások során ne éljenek vissza erőfölényes helyzetükkel. A francia versenyhatóság épp a közelmúltban bírságolta jelentős, 500 millió eurós összegre a Google-t, amiért a francia versenyhatóság kifejezett kötelezése ellenére a díjtárgyalásokat során nem járt el jóhiszeműen[1].

Az irányelveken túlmutató új rendelkezések

A Reformtörvény sok esetben túlmutat a CDSM irányelv rendelkezésein, és a szerzői jog modern, digitális környezethez igazítása érdekében számos helyen megújítja az elavulttá vált szabályokat.

A Reformtörvény a szerzői jogi művek szabad felhasználásának új eseteként általános paródiakivételt vezet be, és ezzel zöld utat ad például az internetes „mémek”, karikatúrák, humoros pólólenyomatok készítésének. Paródia esetén nem szükséges a forrásmű és annak szerzőjének feltüntetése. Fontos azonban, hogy a paródia nem sérthet személyiségi jogot, így különösen nem lehet diszkriminatív, gyűlöletkeltésre alkalmas, vagy antiszemita tartalmú.

A Reformtörvény továbbá számos esetben enyhíti a szerzői jogi licencszerződések szigorú írásbeli formakritériumait, megkönnyítve ezzel a művek online környezetben történő felhasználását. Bármely formában megköthető a szerződés ezentúl a nyomtatotton túl az internetes sajtótermékben való megjelenítés céljára, a szoftverek és adatbázisok nem kizárólagos felhasználására akár ingyen vagy ellenérték fejében, bármely szerzői mű tömeges és ingyenes felhasználásra, és így tovább. Így példával szemléltetve a szoftverek megvásárlására és futtatására megkötött felhasználási szerződésekhez ezentúl elég lesz akár egy egyetértő nyilatkozat bepipálása is a szoftvert értékesítő weboldalon.

Megjegyzés

A Reformtörvény széleskörű és többfordulós szakmai egyeztetést követően született, mely meglátszik a végeredményen is. Egy átgondolt szabályozás lépett hatályba, mely többségében figyelembe tudta venni a piaci szereplők visszajelzéseit, megfelel az átültetett irányelvek célkitűzéseinek, és néhány esetben túl is teljesíti azokat. Bár néhány részletkérdés, különösen a sajtókiadók helyzetével és az online platformokkal kapcsolatos mechanizmusok működésével kapcsolatban még tisztázásra szorul, reményeink szerint a bírói gyakorlatban hamarosan kikristályosodnak majd a vitás pontok.

[1]     lásd: https://www.theguardian.com/technology/2021/jul/13/google-fined-500m-by-frances-antitrust-watchdog-over-copyright

---