Véleménynyilvánítás a munkahelyen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az irányítói munkáltatói jogkör gyakorlójának lehetősége van fellépni a munkáltató konkrét érdekeit sértő, illetve veszélyeztető munkavállalói véleménykifejezéssel szemben, ugyanakkor mindennek a konkrét megvalósítása során a törvényi szabályok tiszteletben tartása, a megfelelő forma mellett a jogállami elvek és a véleményszabadság érvényesülése is alapvető alkotmányos szempont – hívja fel a figyelmet vizsgálata nyomán dr. Kozma Ákos ombudsman.

Az alapvető jogok biztosához a váci önkormányzat képviselői fordultak beadvánnyal, amelyben a város polgármestere által kiadott, az önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak közléseire vonatkozó normatív utasítás rendelkezéseit kifogásolták. A panaszosok szerint az utasítás alkalmas arra, hogy nemcsak a vezetők, hanem az önkormányzat alkalmazásában álló munkavállalók véleménynyilvánítási szabadságát aggályosan korlátozza.

Dr. Kozma Ákos az AJB-422/2021. számú ügyben készült jelentésében osztotta az illetékes kormánymegbízott azon álláspontját, hogy az utasítás nem minősül közjogi szervezetszabályozó eszköznek, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlása kapcsán formálisan jogszerűen kiadott, normatív szabályozást megvalósító utasításról van szó. Egyúttal rámutatott, hogy a jogállamiság elvéből következően valamennyi belső normatív jogi aktusra nézve követelmény, hogy nem lehet a felhatalmazásának alapjául szolgáló, sem más egyéb jogszabállyal ellentétes, a jogszabályi rendelkezéseken nem terjeszkedhet túl.

véleménynyilvánítás

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy az utasítás kiterjesztette az alapvetően a vezetői körre vonatkozó előírásokat a társaságok munkavállalóira. Kiemelte, hogy a polgármester az utasítást a törvényi felhatalmazáson túlterjeszkedve, a jogállamiság elvét megsértve adta ki. A munka törvénykönyvének és az utasítás tartalmának összevetése nyomán feltárta, hogy az utasítás a véleménynyilvánításhoz való jog kapcsán a munkavállaló hátrányára többletkövetelményeket állapít meg. A jelentés szerint emellett az utasításban előírt egyes – az „erkölcsi, gazdasági, szakmai hátrányt okoz”, „megrendítheti a lakosság önkormányzattal szembeni bizalmát” – fordulatok aggályokat vethetnek fel a munkavállalói közlések széles körére vonatkozóan. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy emiatt kialakulhat egy olyan értelmezés, amely a negatív munkajogi, polgári jogi jogkövetkezmények okán az érintett munkavállalók véleménynyilvánítási szabadságát preventív módon korlátozhatja.

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy az utasítás és az azon alapuló esetleges gyakorlat alkalmas arra, hogy a munkavállalók véleménynyilvánításának szabadságával összefüggő visszásságot okozzon, a jogsérelem közvetlen és súlyos veszélyét idézze elő.

Dr. Kozma Ákos a visszásságok orvoslása érdekében felkérte a váci polgármestert, hogy helyezze hatályon kívül az aggályos normatív tartalmú utasítást, illetve amennyiben megállapítható, hogy annak esetleges alkalmazása nyomán a munkavállalókat bármilyen munkajogi joghátrány érte, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak kompenzálására továbbá figyelemfelhívással élt a kormánymegbízott felé, hogy a jövőre nézve a polgármesterek által kiadott, törvénysértő normatív tartalmú utasítás kapcsán minden esetben tegye meg a szükséges törvényességi intézkedéseket.

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.

2024. július 17.

Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés a Pázmányon

Új képzést hirdet szeptembertől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete. A speciális felkészültséget nyújtó Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés július 20-ig várja minden, a témában érintett jogász jelentkezését. A képzésről Dr. Halász Zsolt Ákos szakfelelőst, a Pénzügyi Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét kérdeztük.