Már nem bűncselekmény az alkalmi torrentezés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV gyakorlata szerint ugyanakkor könnyen elérhető a büntethetőség határértékét jelentő 100 000 forintos kár okozása. Az új Büntető Törvénykönyvet a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények vonatkozásában sem árt megismerni.

2013. július 1-jén hatályba lépett az új Btk., mely változást hozott a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményekre vonatkozóan is, főleg azzal, hogy önálló fejezetet kapott az új kódexben. Lényeges változtatás emellett még, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállásokkal összefüggésben bűncselekményi értékhatárt vezetett be az új törvény. Ez azt jelenti, hogy 2013. július 1-jétől a 100 ezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó cselekmények szabálysértések, vagyis csak az ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó elkövetések számítanak bűncselekménynek, ugyanakkor emelkednek a kiszabható büntetési tételek. Az eddigi maximális nyolc év helyett akár tíz évig terjedő szabadságvesztést is ki lehet szabni azokkal szemben, akik a bűncselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

A régi Btk.-ban a szerzői jogsértés az okozott kár nagyságától függetlenül büntethető volt. A közhiedelemmel ellentétben elvileg a fájlcsere is, mert bár a zenék és filmek magáncélú másolásnak minősíthető letöltése jogszerű volt, de a peer-to-peer hálózatokon a letöltés az illegálisnak minősülő megosztás nélkül általában nem volt elképzelhető. A mindennapok joggyakorlatában ugyanakkor a jogalkalmazók nem jártak el a torrentező otthoni internetezőkkel szemben, hanem elsősorban azokat üldözték, akik üzletet építettek ki és kereskedelmi mennyiségben osztottak meg jogvédett anyagokat.

Az új Btk. is ezt a gyakorlatot szentesíti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) szerint ugyanakkor a módosítás nem jelenti a fájlcserélő rendszerek működésének legalizálását, csupán a mindennapos felhasználói cselekmények büntetőjogi üldözésének megszüntetését valósítja meg. A módosítás jól tükrözi azt a jogalkotói szándékot, amelynek nem célja az egyszerű felhasználók, fájlcserélő természetes személyek tömeges kriminalizálása, viszont szigorú fellépést követel meg az üzletszerűen elkövetett szerzői jogi jogsértésekkel szemben.

Ki kell emelnünk továbbá, hogy az elkövetőnek a több jogosult szerzői jogait sértő cselekményei törvényi egységet alkotnak, vagyis az elkövető által több szerzőnek okozott károkat a büntetőjogi megítélés szempontjából össze kell adni. Fontos megemlítenünk az új büntethetőséget kizáró ok bevezetését: a jogalkotó kivette a mindennapos felhasználói magatartásokat a büntetőjogi felelősségre vonás alól (többszörözés, lehívásra történő hozzáférhetővé tétel), azzal a feltétellel, ha azok közvetett módon sem irányulnak jövedelemszerzésre.

Az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállását érintő változás szerint az elkövetési magatartások köre bővült, az áru hamis megjelölése tényállás címe versenytárs utánzására módosult és kiegészítő jellegűvé vált. E módosítások következménye lehet, hogy az iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indított büntetőeljárások száma megnövekedhet.

Az online elkövetett jogsértések elleni fellépésnél fontos szerepe van az új Btk. által bevezetésre kerülő új intézkedésnek, mely a jogsértő tartalmak elérhetetlenné tételét teszi lehetővé.

Mit jelent mindez az átlaginternetező számára? Örülhetnek vajon a változásnak? Tulajdonképpen igen, mert már nem bűncselekmény az alkalmi torrentezés. A kérdés ugyanakkor az, hogy mi fér bele a jogalkotó által adományozott mikuláscsomagba, vagyis milyen jellegű szerzői jogi jogsértések esetén valósul meg a büntethetőség határául szabott és a büntető törvénykönyvben meghatározott 100 ezer forintos kárérték?

Ha a NAV gyakorlatát nézzük, akkor úgy tűnik, hogy ezt a szintet néhány mozifilm üzleti célú, p2p-alapú letöltésével (például továbbértékesítés céljából letöltött filmek) nemcsak el lehet érni, hanem át is lehet ugrani.
Az adóhatóság álláspontja szerint a filmek esetében az internetes terjesztés minimális licencdíja alapján állapítják meg a vagyoni hátrányt, ez ma filmenként 800 dollár (kurrens árfolyamon közel 185 ezer forint), míg zeneszámoknál a MAHASZ jogdíjtáblázata az irányadó, ez alapján egy zeneszámért 320, egy albumért 3200 forint kárértéket számolnak fel. (Illegális szoftverhasználat esetén a termék nettó kiskereskedelmi ára a vagyoni hátrány alapja, de a szoftverek letöltése értékhatártól függetlenül eddig is illegális volt, és az is marad.) Ha a hatóság az új Btk. hatályba lépését követően is így számol, akkor filmek, zeneszámok p2p-alapú üzleti célú letöltésével könnyen akár szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményt követhetünk el.

A bitorlás tényállásáról: nagyon fontos, hogy ne feledjük, a bitorlás polgári jogi fogalma tágabb, mint a büntetőjogi. A lényeges különbség a két jogterület között, hogy büntetőjogi értelemben nem lehet elkövetni a bitorlást kapcsolódó jogi jogosultak sérelmére. Nem bűncselekmény az a bitorlás sem, ha nincs vagyoni hátrány okozása. Amennyiben a személyhez fűződő jogok megsértése vagyoni hátrányt nem okoz, a jogsértés ugyan fennáll, de a jogérvényesítés eszköze a polgári jog területére tartozik.

Fontos kiemelnünk, hogy az új Ptk. hatályba lépéséig van csak értelme a bűncselekmény elkövetési tárgyaként másnak a szellemi alkotását említeni, hiszen az új Ptk. már nem alkalmazza a területeket átfogó fogalomként ezt, vagyis a fogalom a Btk.-n kívüli általánosított védelmi tárgyként meghatározott normatív tartalommal már nem fog bírni 2014. március 15-től.

A gondot egyébként ennél a tényállásnál ugyanaz adja, mint a többi szellemi alkotásokkal kapcsolatos tényállásnál, miszerint ezek kerettényállások, ami azt jelenti, hogy egyes fogalmait nem a Btk., hanem más jogszabályok adják meg.

Jogkezelési adat meghamisítása: Az új kódex annyiban változik, hogy a hamis jogkezelési adat haszonszerzési célú készítését is tényállásszerűvé teszi.

A védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszásával kapcsolatban az új Btk. a kereskedést már nem tekinti önálló, alapeseti elkövetési magatartásnak, azt az üzletszerűség körében, minősített esetként ítéli meg.

Összefoglalva: az új Btk. önálló fejezetet szentel a szellemi tulajdonjogok elleni bűncselekményeknek. Egyrészt a jogalkotó engedményt adott azzal, hogy a 100 000 Ft alatti elkövetéseket szabálysértésként szankcionálja, ugyanakkor szigorított is azzal, hogy a különböző sértetteknek okozott vagyoni hátrányt egységként kell kezelni, vagyis az okozott vagyoni hátrányt össze kell adni. Szigorított azzal, hogy a büntetési tételeket megemelte, ugyanakkor enyhített azzal, hogy magáncélra, tehát a jövedelemszerzést közvetve sem szolgáló letöltésekkel kapcsolatban felmerülő károkkal szembeni szerzői igényeket a polgári jog területére szorította.

---