Megállapodás peren kívül – konferencia az alternatív vitarendezés jelenéről és jövőjéről – 2. rész 

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Nemzeti Bank és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület a hazai alternatív vitarendezés fontos pilléreként támogatja az alternatív vitarendezési kultúra fejlődését és elterjedését.  2022. szeptember 29-és 30-án  – szakmai partnereivel közösen – immár ötödik alkalommal rendezett konferenciát a témában. A nemzetközi konferencia fő célja volt számot adni arról, hogy a pandémia miatt „kihagyott” két évben milyen változások történtek a különböző alternatív vitarendezési megoldások alkalmazásában. 

A konferencia résztvevői a magyar bírósági közvetítés tapasztalatain kívül betekintést nyerhettek az Örményországban, Törökországban, valamint Szlovéniában alkalmazott alternatív vitarendezési formákba és gyakorlatokba. Különleges előadás is szerepelt a programban, az észak-amerikai indián kultúrákban a mai napig élő ősi vitarendezésről, illetve a navajo indiánok alternatív vitarendezési megoldásairól. 

A rendezvény második napján Kézdi Katalin, a Wolters Kluwer Hungary Kft. ügyvezetője megnyitóját személyes történettel kezdte, hangsúlyozva a konfliktusok megelőzése, az információáramlás, valamint a képzések fontosságát a témában.  Kiemelte, hogy a Wolters Kluwer Hungary Kft. által gondozott Jogtáron a Döntvénytár havonta frissülő adatbázisa egészen 1975-ig visszamenőleg több mint 330 ezer, részben a bíróságok által közzétett anonimizált bírósági határozatot, részben szerkesztett bírósági döntést tartalmaz. A magyar bíróságok határozatai mellett az adatbázisban elérhetőek többek között az európai bíróságok, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) határozatai is. Elgondolkodtató azonban, hogy hány bírósági határozat lehetett volna megelőzhető közvetítéssel és hogyan fejlődött az utóbbi években a bíróságon belüli és az azon kívüli közvetítői rendszer. 

Dr. Piruz Sargsyan (Financial System Mediator, the Office of Financial System Mediator) bemutatta, hogyan fejlődött az alternatív vitarendezés Örményországban és a konferencia részvevői képet kaphattak arról is, hogyan működik a pénzügyi mediáció az országban. Az immár 14 éve létező szervezet nagy hangsúlyt fektet a fogyasztók edukálására. A szervezet független a kormánytól és a központi banktól is. Egyaránt fogadja a fogyasztók és a pénzügyi szervezetek panaszait, de 2020-tól már a kisvállalkozások is fordulhatnak hozzá. Jelenleg azon dolgoznak, hogy be tudják vezetni az online vitarendezést. 

Dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin, a Székesfehérvári Törvényszék elnöke a bíróságon belüli közvetítés szakmai vezetőjeként az elmúlt három év tapasztalatait, újdonságait és aktualitásait ismertette. Elöljáróban felvázolta, hogy 2012-ben került bele a közvetítői tevékenységről szóló törvénybe a bíróságon belüli közvetítés lehetősége, 2014-ben pedig a kötelező közvetítés. 2018-tól már a közigazgatási perekben is igénybe lehet venni a közvetítést bírósági kereteken belül. 2012-2019 között az Országos Bírósági Hivatal támogatásával minden törvényszéken és minden nagyobb járásbíróságon elérhetővé vált a bírósági közvetítői eljárás lehetősége, kialakult az infrastruktúrája és kiépült a személyi háttere is, körülbelül 500 bíró és bírósági titkár vett részt képzéseken és szerzett bírósági közvetítői képesítést. 

Míg a statisztikák azt mutatták, hogy folyamatosan nőtt a közvetítői eljárások száma, a pandémia időszaka alatt tapasztalható volt, hogy zárkózottabbak lettek a felek. Dr. Varga-Szombath Anita bíró, a Kecskeméti Járásbíróság elnökhelyettese online bejelentkezéssel osztotta meg az elmúlt három év tapasztalatait a konferencia résztvevőivel. Elmondta, hogy a Kecskeméti Járásbíróságon két közvetítőhöz fordulhatnak az ügyfelek. Elsősorban családjogi vitákban, de már kötelmi viszonyokban (pl. kártérítés, közös tulajdon megszüntetése) is igénybe veszik a közvetítői eljárást. Sokszor a felek kommunikációjának pozitív változása is eredmény, még akkor is, ha nem sikerül a közvetítés során megállapodniuk. Általános tapasztalat, hogy a közvetítés időszak alatt megváltozik a felek habitusa, együttműködőbbek lesznek, és később a perben egyezséget kötnek. 

Prof. Dr. Cemile Demir Gökyayla (Head of Private International Law Department, Istanbul Bilgi University Faculty of Law) a törökországi mediáció és választottbíráskodás helyzetét bemutatva elmondta, hogy Törökországban a bírósági út igénybevétele előtt munkajogi, fogyasztóvédelmi és kereskedelmi ügyekben kötelező a közvetítés a felek között. Nagy és folyamatosan növekvő ügyteher nehezedik a bíróságokra, az elmúlt évtizedben 55 százalékkal emelkedett az ügyszám, és 2022. szeptemberében majdnem 2,5 millió polgári ügy volt folyamatban az országban. Ezt a rendkívüli terhelést jelentősen csökkentheti az alternatív vitarendezés. Az állam is ösztönzi az előzetes mediációt, ugyanis az első két óra költségeit az állam fizeti, ha pedig megállapodnak a felek, a felperes visszakapja az illetékeket, díjakat. A közvetítési eljárásban az ügyvédi költség áfája is kisebb. Annak ellenére azonban, hogy 2018 és 2020 között a munkajogi és kereskedelmi jogi ügyek 69 százaléka megállapodással zárult, a bíróságok munkaterhe nem csökkent számottevően. 

Dr. Gáspár Kinga, a Kaposvári Járásbíróság bírája az ősi észak-amerikai indián kultúrák tovább élését mutatta be a navajo indiánok vitarendezési megoldásain keresztül. Kiemelte, hogy a törzsek vitarendezése valamelyest különböző, de mindegyik törzs a harmóniára törekszik. Ugyanis ha a harmónia felbomlik, az a törzs felbomlásához is vezethet. Ezért az egyén érdeke sokszor háttérbe kerül, és a törzs, a többség érdeke lesz az elsődleges. A navajo indiánok kultúrájának továbbélése annak is köszönhető, hogy a konfliktusok feloldása sokkal emberközpontúbb és testvéribb, mint más kultúrákban. Úgynevezett körmodelleket alakítottak ki, amelyek módszertani keretei rugalmasan alkalmazkodnak az adott közösség igényeihez. 

A navajo nemzet igazságszolgáltatása 1959-ben kezdte meg működését a rezervátumban, az itt dolgozó bírák azonban ítélkezésükből hiányolták a törzsük közösségi jellegét, ezért szorgalmazták a navajo békéltető bíróság megalakítását. 1982-ben kezdhette meg működését a békéltető bíróság, amely a helyi közösség szabályai és értékrendje szerint dolgozik. A navajo rezervátumban lévő 12 bíróság mindegyike mindegyik mellett van békéltető program. Békéltetőnek csak az nevezhető ki, aki a törzsi hagyományok szerint él, és nem csak az angol nyelvet, hanem a navajo nyelvet is kiválóan beszéli. A békéltető eljárás elején zsályát és dohányt égetve imádkoznak. Úgy vélik, hogy a tisztító hatású zsálya elűzi a rossz szellemeket a békéltetésről. A konfliktus ismertetése után mindenki hozzászólhat, de mindig csak az beszélhet, akinél az úgynevezett “beszélő tárgy” van, a többiek csendben hallgatják. A résztvevők körben ülnek, aki nem akar hozzászólni, csak továbbadja a beszélő tárgyat. A körnek azért van jelentősége, mert azt tartják, hogy az élet körforgás, ami mindig megújul, és itt is egyfajta megújulásra van szükség. A beszélő tárgy egészen addig megy körbe, amíg nincs konszenzus a felek között. Ha megszületik a konszenzus, azt a békéltető írásba foglalja. Fellebbezésre nincs lehetőség, de közös kérelemre az egyezség bármikor megváltoztatható. Érdekességként említette még az előadó, hogy a békítő körben ügyvédek nem vehetnek részt, a békéltetés során ugyanis nincs nyertes vagy vesztes pozíció. 

A konferencia első napjáról készült összefoglaló itt érhető el.