Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ahogyan azt jelen folyóirat 2016 februári lapszámában előre jeleztük, az Igazságügyi Minisztériumban befejeződött az új polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) tervezetének (tervezet) előkészítése, így 2016 áprilisában megkezdődik a tervezet széles körű szakmai, társadalmi vitája.
Egy kódex esetében feltétlenül indokolt, hogy a közigazgatási egyeztetést hosszabb szakmai, társadalmi vita előzze meg, ahol mind az egyes hivatásrendek, érdek-képviseleti szervek, mind a tudomány képviselői kötetlenebbül fejthetik ki álláspontjukat, és fogalmazhatják meg észrevételeiket a tervezettel kapcsolatban.
A szakmai, társadalmi egyeztetés fontos állomásai lesznek a Magyar Jogász Egylet szervezésében április és május hónapokban megtartandó szakmai rendezvények mind Budapesten, mind több vidéki városban. E konferenciasorozat keretében tematizáltan mutatjuk be a tervezetet; egy-egy rendezvényen egy vitaindító előadást követően további 2-3 előadó hozzászólásában elemezzük a tervezet egyes szerkezeti egységeiben foglalt szabályokat, bemutatva a tervezet újításait, és azokat a megoldásokat is, melyek évtizedek óta sikeresen szolgálják a jogkereső közönséget, amelyek megfelelően adaptálódtak a magyar perjogi sajátosságokhoz.
(A tervezet elérhető és megismerhető a kormany.hu oldalon.)
A következőkben bemutatom, milyen elvárások fogalmazódtak meg a tervezettel kapcsolatban a kodifikációs folyamat kezdetén, és ezeknek hogyan kíván megfelelni a javaslat, majd kitérek a tervezet szerkezeti felépítésére, az egyes egységekben tárgyalt perrendi tartalmakra, és olyan újításokra, amelyeket jelen lap hasábjain nem tárgyaltunk.
Az új szabályozással szembeni elvárások, az azoknak való megfelelés
■ A kormány által elfogadott koncepcióban fontos hívószó volt a magyar perjogi hagyományokra épülő szabályozás kialakítása. A tervezet a magyar perjogi hagyományokat megőrizve továbbfejleszti, azokat a kor követelményeihez igazítja:
– Visszaköszön a tervezetben az 1911. évi I. törvénycikkben (a Plósz-féle Pp.-ben) érvényesülő osztott tárgyalási rendszer, de korszerűsítve: annak célja a főtárgyalás előkészítése és nem az alperes perbebocsátkozása.
– Általános hatáskörű bíróság a törvényszék: itt általános ügyvédkényszer érvényesül, a tervezetben és a Plósz féle Pp.-ben is.
– Egységes perrend a törvényszékre modellezve. A tervezetben a járásbírósági eljárásban érvényesülő, alapvetően a nem jogi képviselővel eljáró felekre szabott rendelkezések külön fejezetbe, külön §-okba kerültek.
A Plósz-féle Pp.-ben szétszórva, az adott eljárási szabályokhoz rendezve kerültek megfogalmazásra a járásbíróságon érvényesülő eltérő szabályok.
■ Alapvető elvárás volt az új polgári perrendtartással szemben, hogy növelje a polgári perekkel, így végső soron a polgári igazságszolgáltatással szembeni előreláthatóságot, kiszámíthatóságot.
– A tervezetben bevezetett osztott perszerkezet kiszámíthatóbbá teszi az eljárás folyamatát. Egyértelmű, hogy mi a két szakasz funkciója: ha lezárul a perfelvétel, nincs további előkészítés: ennek tudatában kell a feleknek megtenniük nyilatkozataikat.
– A kiszámíthatóságot, előreláthatóságot a beadványok pontosan meghatározott tartalmi elemeit előíró szabályok is előmozdítják: ez egyfelől sorvezető mind a feleknek, mind a bíráknak, másfelől a beadványok, nyomtatványok egységesítését, formanyomtatvánnyá alakítását is elősegítik.
■ A felek felelősségének és a bíróság aktivitásának fokozása a per alakításában: az új alapelvek, az osztott perszerkezet, törvényszéki szinten az írásbeliség fokozása, a jelenlegi joggyakorlat által detektált problémák kiküszöbölését célzó szabályok erősítik a felek pervitellel kapcsolatos felelősségét.
Ezek elmulasztásának leggyakoribb jogkövetkezménye: preklúzió: az elmulasztott perbeli cselekményt a fél többé hatályosan nem teljesítheti.
■ Az egységes perszerkezetből adódó, a per elhúzására, dekoncentrációjára lehetőséget adó jogintézmények megreformálása: keresetváltoztatás, beszámítás, viszontkereset, anyagi jogi kifogások előterjesztése. A tervezet koncentrálja ezeket a perfelvételi nyilatkozatokat, ez biztosítja a perkoncentráció elvének érvényesülését.
■ A perhatékonyságot szolgáló írásbeliség és szóbeliség egyensúlyának megteremtése az eljárás során. A professzionális perrendben a koncepció magasabb fokú írásbeliséget irányzott elő, ez hangsúlyos az előkészítő szakban; a perfelvételt is le lehet zárni szóbeli tárgyalás nélkül. Az írásbeliség növelése az elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása miatt is indokolt.
■ A kormány által elfogadott koncepció által elvárt „bemeneti szintek sajátosságaira tekintettel kialakítandó eljárási szabályokat” a tervezet az egységes perrendi szabályok mentén látta indokoltnak kialakítani. Ez felel meg egyfelől perjogi hagyományainknak, másfelől az utóbbi évtizedben a hatályos Pp.-be bevezetett, a pertárgyértékre tekintettel differenciáló eljárási szabályok nem váltották be a hozzájuk fűzött jogalkotói reményeket különösen igaz ez a kis értékű perek szabályaira.
– A javaslat az egységes perrendi szabályokat a törvényszékre modellezi, ami lehetővé teszi a felek számára kötelezően előírt jogi képviselet miatt a professzionális perrend kialakítását. Járásbírósági szinten, ha a fél nem rendelkezik jogi képviselővel, alacsonyabb elvárások és szélesebb körű anyagi pervezetés segíti. A tervezet külön fejezetben foglalja össze a járásbíróságon alkalmazható eltéréseket.
■ A kormány által elfogadott koncepció kiemelt szabályozási célként fogalmazta meg a perelterelést, a felek közötti egyeztetést előmozdító szabályok kiépítését. A koncepció azt is rögzítette a közvetítéssel összefüggésben, hogy az új polgári perrendtartás megalkotása során szükségesnek mutatkozik fenntartani, illetve továbbfejleszteni a Pp.-ben jelenleg is meglévő, a közvetítői eljárás igénybevételére ösztönző szabályokat. A mediációs megállapodás erejének növelése érdekében célravezető lehet a megállapodás létrejöttét összekapcsolni az egyezségi kísérletre idézéssel.
– Mindezekre tekintettel a tervezet mind a perindítást megelőzőn, mind a perfelvétel során, és az egyezség előmozdítása érdekében is külön szabályozza, és kifejezetten előtérbe állítja a felek közti megegyezést előmozdító közvetítői eljárást.
Így külön szakaszban rendezi a közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérlet kérelmezését, a közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet közvetítői eljárásra terelését az egyezség létrejöttének elősegítése érdekében. A perfelvétel lezárását megelőzően a perfelvételi tárgyaláson a bíróság tájékoztatja a feleket a közvetítés igénybevételének lehetőségéről, annak feltételeiről, módjáról és előnyeiről, az esetleges megállapodás bírósági egyezségbe foglalásának lehetőségéről, előnyeiről.
A tervezet magát a közvetítői eljárást annak nem-peres jellegére tekintettel nem tartja indokoltnak a polgári perrendtartásról szóló törvényben elhelyezni, de az erre ösztönző szabályokat – a koncepciónak megfelelően – elhelyezte és nyomatékossá tette a tervezetben.
Wopera Zsuzsa ismerteti az új Pp. tervezetét (Fotó: Véssey Endre)
■ A tervezet – az egyes külföldi kódexekben előforduló, általánosnak ugyan nem tekinthető gyakorlathoz hasonlóan – tartalmazza a polgári per egyes, nemzetközi vonatkozású kapcsolódásait szabályozó rendelkezéseket. A tervezet ugyanakkor csak azokat az ún. nemzetközi polgári eljárásjogi szabályokat rögzíti, amelyek a polgári perben alkalmazandóak.
Nem tartalmazza a tervezet ugyanakkor azokat a szabályokat, ideértve a nemzetközi polgári jogsegélyt is, amelynek címzettjei nem kizárólag a polgári perben eljáró bíróságok lehetnek, hanem más polgári ügyekben eljáró hatóságok, pl. gyámhatóság.
Ezeket a szabályokat a nemzetközi magánjogról szóló törvényben kell szabályozni, amelynek hatálya a bíróságokon kívül a polgári perekben és a nem-peres eljárásokban eljáró egyéb szervekre, hatóságokra is kiterjed.
Az új polgári perrendtartásról szóló tervezet szerkezeti felépítése
| ELSŐ RÉSZ |
Alapvetések – A törvény hatálya – Alapelvek |
| MÁSODIK RÉSZ |
Általános rendelkezések – Értelmező rendelkezések – Alapvető rendelkezések – Bíróságok, kizárás – Bírósági hatáskör ésilletékesség – A felek és más perbeli személyek – Képviselet – Perköltség – Az ideiglenes intézkedés – Egyéb általános szabály |
|
HARMADIK RÉSZ |
Elsőfokú eljárás |
|
NEGYEDIK RÉSZ |
Bizonyítás |
|
ÖTÖDIK RÉSZ |
Határozatok |
|
HATODIK RÉSZ |
Perorvoslatok |
|
HETEDIK RÉSZ |
A különleges perek – A személyi állapotot érintő perek közös szabályai – A gondnoksági perek – A házassági perek – A származási perek – A szülői felügyelettel kapcsolatos perek – Az örökbefogadás felbontása iránt indított per – A kiskorú gyermek tartása iránt indított per – Egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított per – Munkaügyi perek – Végrehajtási perek – A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának |
| NYOLCADIK RÉSZ |
Kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek – Közérdekből indított perek – Társult per |
|
KILENCEDIK RÉSZ |
Nemzetközi polgári eljárásjogi szabályok |
| TIZEDIK RÉSZ | Elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása |
|
TIZENEGYEDIK RÉSZ |
Záró rendelkezések |
További újítások
A korábbi lapszámokban részletesen bemutattuk a tervezet alapelveit, az osztott perszerkezet: a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szak jellemzőit, az anyagi pervezetés, a bizonyítás, a perorvoslatok körében bevezetni kívánt újításokat és a kollektív igényérvényesítést biztosító eljárásokat. Vannak azonban olyan részei a tervezetnek, melyek jelentős módosításon estek át, és amelyek a hatékony jogérvényesítés szempontjából rendkívüli fontosságúak. A következőkben két ilyen területre térek ki.
■ Az ideiglenes intézkedés
A tervezet továbbra sem támogatja az ideiglenes intézkedés ún. kielégítési funkcióját, egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes intézkedés célja nem a felek jogvitájának eldöntése, hanem a felek helyzetének átmeneti rendezése, ideiglenes, függő joghatások kiváltása, melyre a kérelmező méltányolható és azonnali jogvédelmi igénye adhat alapot. Az ideiglenes intézkedés elrendelésével a bíróság teljesítésre kötelezi a kérelmező ellenfelét olyan időpontban, mikor a jogvitát még érdemben nem bírálta el.
A tervezet nem kíván alapjaiban változtatni az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltételein, de a hatályos Pp. 156. § (1) bekezdésében foglaltaktól általánosabban fogalmazza meg azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén kérelmezhető ideiglenes intézkedés, tekintettel mind a joggyakorlat, mind a jogirodalom ezzel kapcsolatos kritikai megállapításaira.
A tervezet egyértelművé teszi, hogy sem a bizonyítás megkönnyítése, sem a követelés kielégítésének biztosítása nem lehet az ideiglenes intézkedés elrendelésének alapja. Ezekre más jogintézmények állnak rendelkezésre; ezzel a szabályozási megoldással hozzáköti az intézkedést az adott jogvitához: csak olyan állapotfenntartás, jogfenntartás, hátrány lehet releváns, mely az érvényesített jogból levezethető.
Az ideiglenes intézkedés sajátossága, hogy az elrendelés feltételei lényegében meghatározzák, hogy a fél mit kérhet, ugyanis ideiglenes intézkedésként a kérelmező nem bármely érvényesített joga előrehozott teljesítését kérheti, hanem csak a tervezet által konstituált feltételek teljesüléséhez szükséges intézkedés elrendelését.
A tervezet a hatályos szabályoktól eltérően nem az ideiglenes intézkedés feltételei között szabályozza azt a negatív kikötést, mely szerint az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltétele, hogy az intézkedéssel okozott hátrány ne haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A tervezet ezt az érdekmérlegelési szempontot az ideiglenes intézkedés tárgyában való döntés körében helyezi el, anélkül azonban, hogy azt az elrendelés feltételéül szabná. Az intézkedéssel esetlegesen okozott hátrány ellensúlyozására a biztosítékadás elrendelése megfelelően fedezetet biztosít.
A tervezet egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem főszabály szerint a keresetlevél előterjesztése előtt nem nyújtható be, tekintettel arra, hogy a jogintézmény a peres eljárás folyamatban léte alatt kívánja biztosítani valamelyik fél ideiglenes jogvédelmét egy sürgős jogvédelmet igénylő helyzetben az időmúlás miatt utóbb bekövetkezhető károk megelőzése érdekében.
Azért is indokolt főszabály szerint a keresetlevél előterjesztéséhez kötni az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, mert ezzel fejezi ki a felperes, hogy igénye bírói úton történő érvényesítése mellett döntött, és ekkor teszi meg a megalapozott igényérvényesítéshez szükséges jog- és tényállításokat keresetlevelében, emiatt ezt követően kerül a bíróság abba a helyzetbe, hogy megalapozott döntést hozzon a kérelmezett ideiglenes intézkedés tárgyában is.
A tervezet e szempontokat is mérlegelve három ok miatt nyitja meg mégis az utat az ideiglenes intézkedés perindítás előtti, kivételes kezdeményezése előtt.
1) Előfordulhatnak olyan, azonnali jogvédelmet igénylő helyzetek, amikor nem várható be a keresetlevél előterjesztése, arra is tekintettel, hogy a Tervezet fokozott elvárásokat támaszt a per kezdőiratával szemben, annak tartalmát a professzionális pervitel követelményeihez igazítja, melynek előterjesztéséhez kötelezően jogi képviselőt rendel igénybe venni.
A perindítás ebben az esetben a kérelmező számára olyan időveszteséggel járhat, ami a perrel megvédendő joga elenyészéséhez vezethet, erre figyelemmel teszi lehetővé a Tervezet kivételesen indokolt esetben az ideiglenes intézkedés perindítás előtti kezdeményezését.
Ennél az esetnél azonban hangsúlyozni szükséges, hogy kérelmező nem késlekedhet igénye érvényesítésével, azaz az intézkedés elrendelését követően rövid határidőn belül perindítási kötelezettsége keletkezik, ha annak nem tesz eleget, a bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedés ipso iure hatályát veszti. Ez a konstrukció biztosítja, hogy a kérelmező csak akkor kérjen a perindítást megelőzően ideiglenes intézkedést, ha rövid időn belül teljesíteni tudja a sikeres perindítás követelményét.
2) A megfelelő szabályozás kialakítását az is sürgetővé teszi, hogy a magyar jog is lehetőséget biztosít számos különleges eljárás során az ideiglenes intézkedés perindítás előtti kezdeményezésére és elrendelésére, így különösen a szellemi tulajdonvédelem területén (iparjogvédelmi eljárások, szerzői jog érvényesítésével összhangban) úgy, hogy az ideiglenes intézkedés hatályos, Pp. 156. § alatti általános szabályai (kivételt nem engedve) arra nem adnak lehetőséget. Ezekben az eljárásokban az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő jogharmonizációs kötelezettségeink, és egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásaink tették szükségessé a jogintézmény perindítás előtti kezdeményezésnek lehetővé tételét.
3) A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 37. § (1) bekezdése szerint „A félnek a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt a bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések megtételére irányuló kérelme és a bíróság e kérelemnek helyt adó intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági eljárással”. A Vbt. lehetővé teszi az állami bíróság által nyújtott jogsegély formájában ideiglenes intézkedés elrendelését oly módon, hogy a per tekintetében a felek kiszerződnek az állami bírósági szervezetrendszerből. Ez a hatályos Pp. 156. § (2) bekezdésével ellentétben áll, így a választottbírósági eljárás szabályozásával való összhang megteremtése is megkívánja az ideiglenes intézkedés perindításhoz nem kötött elrendelésének megteremtését.
A tervezet a hatályos szabályokhoz képest gyökeresen átalakítja a biztosítékadásra vonatkozó szabályozást, elsősorban azért, mert kulcsfontosságúnak tekinti az ideiglenes intézkedés elrendelése szempontjából a jogintézmény megfelelő szabályainak kialakítását, mellyel előmozdítható az ideiglenes intézkedés jogintézményének jelenleginél szélesebb körű alkalmazása.
A tervezet az ideiglenes intézkedés elrendelésének kérelmezését lehetővé teszi, így az ilyen értelemben „jogszerűnek” tekinthető, ami azonban utóbb, a bíróság érdemi döntésének fényében, ha a kérelmező keresetét a bíróság elutasítja, mégis „jogszerűtlenné” válik, mert az érdemi döntés fényében azt nem lett volna joga követelni a kérelmezőnek. A tervezetnek ezért megfelelően kell rendelkeznie a reparációról, ezt szolgálja a biztosíték.
Ha erre a problémára a tervezet nem adna megfelelő megoldást, akkor az intézkedéssel okozott kár megtérítésére az általános szabályok vonatkoznának, külön perben. Ez a megoldás a pernyertes kérelmezettel szemben nem méltányos, és további pereket generálna.
A biztosíték akkor tud igazán hatékony lenni, ha ahhoz külön per nélkül, közvetlenül hozzájut a kérelmező ellenfele.
A tervezet szerinti biztosíték a javasolt megoldással egyfajta kompenzációnak tekintendő a kérelmező ellenfelét valószínűsíthetően érő hátrány kiegyenlítése érdekében, és mint ilyen, indokolt, hogy elsődlegesen kárátalányként funkcionáljon.
A tervezet ennek ellenére nem zárja (nem zárhatja) el a kérelmezettet a későbbi perindítástól, abban az esetben, ha utóbb bizonyítani tudja, hogy a tényleges kára magasabb, mint a biztosítékként letett összeg.
A kérelmező (aki a biztosítékot letette) ugyanakkor nem indíthat pert annak bizonyítására, hogy a kérelmezett kára ténylegesen alacsonyabb lett, mint a biztosítéki összeg, mert azzal, hogy letette a biztosítékot, elfogadta a kárösszeget.
A tervezet szerint a biztosíték elrendelésének alapja, hogy a kért intézkedés vélhetően károsítja a kérelmező ellenfelét. A biztosíték tehát akkor indokolt, ha valószínűsíthető ilyen kár, de ennek mértéke a biztosítékadás tárgyában való döntést megelőző mérlegelés körében már közömbös. Legfeljebb a csekély mértékű kár zárhatja ki a biztosítékadást. Ezt a joggyakorlat pl. a várható perviteli költségekhez is kötheti, így pl. csekély mértékűnek minősülne az a hátrány, mely nem haladja meg jelentősen a kérelmező ellenfele oldalán a per vitelével várhatóan felmerülő költségeket.
A tervezet a biztosíték szabályainak kialakítása során – igazodva a javaslat egészét átható, a felek rendelkezési jogán felépülő szabályozáshoz – alapvetően a felek kérelmétől és döntésétől teszi függővé, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kösse-e a bíróság.
A bíróság akkor köti biztosítékadáshoz az ideiglenes intézkedés elrendelését, ha a kérelmező ellenfele megfelelően valószínűsíti, hogy őt az intézkedés elrendelése miatt hátrány éri, vagy azt a kérelmező ajánlja fel az intézkedés elrendelése érdekében, és azt az ellenfél elfogadja. Ha e valószínűsítés sikertelen, akkor nincs biztosíték. A kérelmezett valószínűsítését szükségtelenné teheti, ha a kérelmező elfogadja az adott biztosíték mértéket.
A tervezet szerint a bíróság hivatalból nem kötheti biztosítékadáshoz a kért ideiglenes intézkedés elrendelését, és annak összegét is a felek valószínűsített jövőbeni kárigénye, vagy a kérelmező által biztosítékként felajánlott összeg alapján kell meghatároznia.
Ha a bíróság biztosítékadáshoz köti az ideiglenes intézkedés elrendelését, akkor csak annak teljesítését követően válik végrehajthatóvá az intézkedés.
A tervezet egyértelművé kívánja tenni, hogy az ideiglenes intézkedés célja azonnali jogvédelem nyújtása a fél számára, ha annak feltételei fennállnak, de csak abban az esetben, ha a kérelmező az igényét bírói úton kívánja érvényesíteni. Ilyen esetekben fennállhat olyan, azonnali szükséghelyzet, amikor az igényét bírói úton érvényesíteni kívánó fél számára a keresetindítással szükségképpen együtt járó idő olyan késedelemmel jár, ami helyrehozhatatlan és visszafordíthatatlan károsodással, állapotváltozással járna a kérelmező számára.
Erre tekintettel teszi lehetővé a tervezet az ideiglenes intézkedés keresetindítást megelőző kivételes kezdeményezését. Ebben az esetben a kérelmezőnek nemcsak azt kell valószínűsítenie, hogy fennáll az ideiglenes intézkedés elrendelésének egyik feltétele, hanem azt is, hogy, ha a kérelmet a keresetlevéllel együtt terjesztené elő, az, az időmúlásra tekintettel már meghiúsítaná az intézkedéssel elérni kívánt célt, és helyrehozhatatlan károsodást okozna számára.
A perindítást megelőző ideiglenes intézkedés kezdeményezése esetén a kérelmezőnek röviden elő kell adnia a későbbi perindítás szempontjából releváns körülményeket is, amelynek egyfelől abból a szempontból van jelentősége, hogy így a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság meghatározható, amely a kérelem tárgyában dönteni jogosult.
Másfelől abból a szempontból is, hogy a tervezet az ideiglenes intézkedés általános szabályai között rögzíti: a bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedés olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, mely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján, annak megítélése esetében.
Minthogy ez a keretfeltétel köti a bíróságot a pert megelőző elrendelés esetén is, a bíróságnak látnia kell, hogy a kérelmező milyen igényt kíván a perben érvényesíteni. Ennek elmaradása a kérelem elutasítását vonja maga után.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
■ A különleges perek
A polgári perrendtartásban a jogalkotó a részletes általános perjogi szabályok mellett az ügyek bizonyos csoportjaira korábban is meghatározott speciális szabályokat. Az eltérő szabályozást indokolttá tették a perben érvényesített igény alapjául szolgáló életviszonyok sajátosságai, a közérdek, vagy a különös méltánylást érdemlő magánérdekek. A különleges szabályozás céljaként felmerült az adott eljárás gyorsítása, a jogvita elbírálásához szükséges speciális szakértelem biztosítása.
A tervezet ezt e rendezőelvet fenntartva perek egyes csoportjaira megállapít különös szabályokat.
A tervezet ún. Különös részében szabályozott perek száma csökken – a hatályos Pp. Különös részében szabályozott perekkel összevetve. Ennek indoka, hogy az általános szabályokat a tervezet úgy kívánta kialakítani, hogy az egyaránt alkalmas legyen a magas pertárgyértékű, bonyolult szakkérdéseket felvető, a hatályos szabályok szerint akár kiemelt jelentőségűnek is minősülő perek eldöntésére; ezért modellezte az egységes perrendet a tervezet a törvényszékre. Az alacsonyabb pertárgyértékű ügyek, a személyesen eljáró felek érdekeinek figyelembe vételét a tervezet úgy garantálja, hogy a járásbírósági hatáskörbe tartozó ügyekben alkalmazandó eltérő szabályokat külön fejezetben foglalja össze.
Ez a szabályozási koncepció szükségtelenné teszi a hatályos Pp.-be a pertárgyérték alacsony vagy magas összegére tekintettel beiktatott két különös pertípus: a kisértékű és a kiemelt jelentőségű perek speciális szabályainak fenntartását, ahogyan arról a koncepció állást is foglalt.
A tervezet ún. különös részének rendezőelve továbbra is az, hogy abban azok a perek kapjanak helyet, ahol a speciális pertárgy, annak pl. társadalmi szempontból kiemelt jelentősége, védendő jogtárgy fontossága ezt szükségessé teszi.
A szabályozás optimális helyének megválasztásánál ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy ahol a szabályozott életviszonyok, jogviszonyok oly mértékű sajátossággal rendelkeznek, és ahol az eljárási szabályok olyan szoros összefüggést mutatnak az alkalmazandó anyagi jogi szabályokkal, vagy más, nem-peres eljárásokkal, így pl. a szellemi tulajdonvédelem, ott is különösen az iparjogvédelem terén, a peres eljárási szabályokat nem indokolt kiszakítani a jogterület szabályait komplex módon rendező ágazati törvények keretei közül.
A tervezet éppen a védett jogtárgy kiemelt fontosságára való tekintettel kibővíti azon személyi állapottal kapcsolatos perek körét, amelyek speciális szabályozást nyernek a törvényben.
A hatályos Pp. szabályaihoz képest kiegészül a tervezetben szabályozott, a személyi állapottal összefüggő perek köre több új pertípussal. A szülői felügyelettel kapcsolatos perek köre kibővül a szülői felügyeleti jog gyakorlása rendezésére irányuló perrel, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perrel, továbbá különös szabályokat állapít meg a tervezet az örökbefogadás felbontása iránti per esetében is. Ezek a perek eddig is érintették a felek személyi állapotát, de arra a hatályos Pp. nem állapított meg különös szabályokat; ezek most megjelennek a Tervezetben.
A különös perek szabályozásának további rendezőelve volt, hogy a tervezet különös részéből kerüljenek ki a hatályos Pp.-ben megtalálható nem-peres eljárási szabályok.
Az írás az Ügyvédvilág 2016 májusi számában olvasható.
