Megnyitotta kapuit az Ügyvédakadémia

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A budapesti ügyvédek tudásközössége, az Ügyvédakadémia különböző jogágak egyes témáira épülő 8 csoportjába közel 600 ügyvéd jelentkezett.

Létrejöttek a csoporttagok közötti e-mail és internetes kapcsolatok is, és megindult a szakmai konzultáció ott is, ahol a csoportok számára a személyes konzultáció érdekében tervezett kamarai találkozó még nem valósult meg.

A 4. csoport (tulajdonjogi és lakásjogi jogviták; társasházak és lakásszövetkezetek konfliktusai) első konzultációja 2014. október 1-jén volt, ahol megvitatták a következő előadások anyagát, illetve a lehetséges kérdéseket [pl. a közös tulajdoni formáció, a társasházakat érintő nem peres eljárások (fmh)], előadókat.

A csoport bírósági eseti döntésekkel is foglalkozott: a közgyűlési határozat érvénytelensége körében a végrehajtás felfüggesztéséről, a közös költség behajtásról, a felszámolási eljárás hitelezői sorrendjéről a társasházak esetén, illetve említést tettek a végrehajtási eljárások és társasházak viszonyáról.

A meghívott vendég dr. Téglási András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára és alkotmánybírósági tanácsadó volt, aki előadásában összefoglalta az alkotmánybíróságról szóló törvény főbb részeit a gyakorlat számára: milyen módon kell benyújtani tulajdonjogi kérdésekben alkotmánybírósági beadványt, beszélt a nemzetközi fórumokon indított per és az alkotmánybíróság viszonyáról és arról, hogy milyen formai követelményeknek kell megfelelnie egy beadványnak, milyen a viszonya a Kúriának és az egyéb bírói fórumoknak, valamint kitért az egyéb jogorvoslati lehetőségekre a tulajdonjogi ügyekben.

Az Ügyvédakadémia 6. csoportjában (Családjogi konszenzusok és konfliktusok) 2014. október 8-án megtartott konzultáción a családjogi konfliktustípusokat (ügyvéd-ügyfél, ügyvéd-ellenérdekű fél, ügyvéd és az ellenérdekű fél jogi képviselője, ügyvéd és bíró, stb.) beszélték meg a jelenlévők, és elemezték az azok feloldásához vezető módszereket, majd felvázolták a megváltozott jogszabályhelyek értelmezésével, alkalmazásával, továbbá a megváltozott társadalmi és életviszonyok kapcsán felmerülő problémákat (pl. a joghatóság kérdésköre, a gyermekelhelyezés helyébe lépő szülői felügyeleti jog bíróság általi értelmezése, a vagyonjogi szerződések, élettársi/házastársi közös vagyonnal kapcsolatos kérdések, stb.). A csoport célja, hogy ezeket a kérdéseket a foglalkozási napok közötti időben egymás között kör-e-mailek formájában megvitassák, átadják egymásnak tapasztalataikat, majd a foglalkozásokra egy-egy téma szakértőjét meghívva gyarapítsák ismereteiket.

A 3. csoport: „Az új Ptk.-hoz igazodó kötelmi jogi és szerződésszerkesztési ismeretek” munkacsoportja 2014. október 15. napján tartotta alakuló ülését. Az első szeminárium témája „Az érvénytelenség, és hatálytalanság az új Ptk.-ban” volt. A meghívott vendégek, Képes György ügyvéd, adjunktus (Ph.D. Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék) és Siklósi Iván adjunktus (ELTE ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék) azt elemezték, hogy milyen változások történtek a témakörben a régi és az új Ptk. vonatkozó szabályait összehasonlítva.

Siklósi Iván bemutatta „Nemlétező, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek elméleti és dogmatikai kérdései a római jogban és a modern jogokban” c. könyvét.

A második szeminárium témája a bizalmi vagyonkezelés lesz november 19-én.

A jövő évre tervezett témák:

– a szerződés létrejötte (a szerződéskötés szabályai),

– a szerződésszegés az új Ptk.-ban,

– kártérítési jog az új Ptk.-ban,

– a behajtási költségátalány intézménye az új Ptk.-ban.

Forrás: BÜK Hírlevél – 314. és 315. szám

---