Megújulnak a bírói pályaalkalmassági vizsgálat szabályai

Új igazságügyminiszteri rendelet született a bírói pályaalkalmassági vizsgálat részletszabályairól.

A bírói pályaalkalmassági vizsgálat

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény értelmében Magyarországon bíróvá az a harmincadik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki többek között a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas.

A törvény szerint a pályaalkalmassági vizsgálat magában foglalja az egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálatot, melynek során vizsgálni kell a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló pszichikai és egészségi okokat, valamint a bíró személyiségének intelligencia- és karakterjellemzőit. Jogszabályban meghatározott szempontok szerint állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a jelölt személyiségjegyei alapján a bírói munka elvégzésére várhatóan alkalmas-e.

A vizsgálat megújuló részletszabályait a bírói pályaalkalmassági vizsgálatról szóló 6/2020. (V. 25.) IM rendelet tartalmazza. A rendelet értelmében a pszichológiai vizsgálat része a pszichológiai feltáró interjú és a pszichológiai tesztvizsgálat. A kompetenciavizsgálat során pedig megállapítják, hogy a vizsgált személy rendelkezik-e a bírói feladatok ellátásához szükséges készségekkel, képességekkel és viselkedéselemekkel. Ezek a

– döntési képesség,

– együttműködési képesség,

– elemző gondolkodás,

– előrelátás,

– fegyelmezettség,

– felelősségtudat,

– határozottság,

– integritás,

– kommunikáció,

– konfliktuskezelés,

– kreativitás,

– magabiztosság, határozottság,

– önállóság,

– probléma- és helyzetelemzés,

– problémamegoldás,

– szakmai ismeretek alkalmazása,

– szervező és tervező képesség,

– szóbeli, írásbeli kommunikációs készség,

– tárgyilagosság.

A vizsgálat végzésére jogosultak

A vizsgálatot a Vizsgáló Bizottság tagjaiból, a felülvizsgálatot a Felülvizsgáló Bizottság tagjaiból kijelölt bizottság folytatja le, a vizsgálat elvégzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) biztosítja. A bizottságok tagja az NSZKK Igazgatóság állományába tartozó vagy az Igazgatósággal megbízási jogviszonyban álló általános igazságügyi orvos, pszichiáter, valamint pszichológus szakértő lehet. Az igazságügyért felelős miniszter – az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének egyetértésével a Vizsgáló Bizottság NSZKK állományába tartozó tagját, elnökét és elnökhelyettesét, valamint a Felülvizsgáló Bizottság tizenhárom tagját, elnökét és elnökhelyettesét az Orvosszakértői Intézet igazságügyi szakértői közül öt évre, a Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság megbízási jogviszonyban álló tagját pedig egy évre jelöli ki. Ezt kijelölést a miniszter a kijelölés lejártát követő három hónapon belül meghosszabbíthatja, ha azzal az érintett igazságügyi szakértő egyetért, és a kijelölés feltételeinek megfelel. Ilyen esetben a kijelölés a szakértő korábbi kijelölésének lejártát követő naptól öt évre, a megbízási jogviszonyban álló tagok esetében egy évre hosszabbodik meg. A bizottságok elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.

A vizsgálat szabályai

A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli, az OBH elnöke azonban azt a nyertes pályázónak visszatéríti.

A vizsgálat elvégzését a bírói kinevezésre pályázó jelölt, a bírói kinevezését kérelmező alkotmánybíró esetén az Alkotmánybíróság elnöke vagy az alkalmatlansági eljárás kezdeményezője kérheti a Vizsgáló Bizottság elnökénél.

A vizsgálatot végző háromtagú bizottságot a Vizsgáló Bizottság tagjai körül főszabályként az elnök jelöli ki. Nem járhat el a bizottság tagjaként a vizsgált személy Ptk. szerinti hozzátartozója, illetve az, akitől az elfogulatlan eljárás egyéb okból nem várható el. Ilyen ok felmerülése esetén a vizsgált személy kérheti a Vizsgáló Bizottság elnökétől másik bizottsági tag kijelölését. Ha ez a körülmény a Vizsgáló Bizottság elnökét érinti, a vizsgálatot végző bizottság tagjait az Orvosszakértői Intézet vezetője jelöli ki. A vizsgálat helyszínéről, időpontjáról és a vizsgálatot lefolytató bizottság tagjairól a vizsgált személyt előzetesen értesíteni kell. Az Alkotmánybíróság elnöke által kérelmezett vizsgálatot azonban az Alkotmánybíróság székhelyén egyeztetett időpontban kell elvégezni.

A vizsgálatot a kérelem beérkezését követő húsz napon belül kell elvégezni., de lehetőség van kérni a vizsgálatnak ennél rövidebb időn belüli lefolytatását.

Az általános orvosi vizsgálat részei:

– Általános kórelőzmény-felvétel

– Általános testi vizsgálat

– Szükség esetén kiegészítő vizsgálatok kérése (pl.: röntgen, EKG, labor).

A neuro-pszichiátriai vizsgálat részei:

– Kiegészítő kórelőzmény-felvétel az általános neuro-pszichiátriai vizsgálat szempontjai szerint, feltáró beszélgetés.

– Szervi idegrendszeri vizsgálat.

– Szükség esetén kiegészítő vizsgálatok kérése (pl.: EEG, koponya CT).

A pszichológiai alkalmassági vizsgálat részei:

– Feltáró beszélgetés.

-Tesztvizsgálatok: alaptesztek (Rorschach, MMPI, RAVEN).

– Kiegészítő vizsgálatok szükség esetén: (pl.: intelligenciavizsgálat).

A kompetencia vizsgálat során az egyes kompetenciák 0–3 pontig értékelhetőek. A vizsgált személy az egyes kompetenciák tekintetében

– 0 ponttal értékelhető, ha nem megfelelő,

– 1 ponttal értékelhető, ha megfelelő,

– 2 ponttal értékelhető, ha jó, vagy

– 3 ponttal értékelhető, ha kiváló

kompetencia szintet mutat. A kompetenciavizsgálaton maximálisan 60 pont érhető el.

A vizsgálat alapján a részletes értékelést tartalmazó szakmai véleményben alkalmas vagy nem alkalmas minősítés adható. A szakmai véleménynek tartalmaznia kell az egyes részvizsgálatoknak az alkalmasságot érintő megállapításait, valamint a kompetenciákra vonatkozó értékelést. A bizottság a bírói pályára való alkalmasság kérdésében egyhangúlag dönt. Ha a bizottság döntése szerint a vizsgált személy a bírói munka ellátására nem alkalmas, a szakmai véleményben köteles a döntését indokolni.

Nem alkalmas az, akiről a vizsgálatot végző bármelyik szakértő azt állapítja meg, hogy a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló betegségben szenved, vagy személyiségének intelligencia- és karakterjellemzői alapján várhatóan nem képes a bírói munka ellátására, vagy a vizsgált kompetenciák bármelyike tekintetében 0 pontot vagy összesen 30 alatti pontszámot ér el.

A szakmai vélemény és a jogorvoslat

A szakmai véleményt a vizsgálat befejezésétől számított három munkanapon belül kézbesíteni kell a vizsgált személynek. A vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai vélemény és az alkalmasságra vonatkozó megállapítás három évig érvényes és új pályázat benyújtása esetén felhasználható. Ha a vizsgált személy nem alkalmas minősítést kapott, a szakmai vélemény közlésétől számított három munkanapon belül írásban kérheti a szakmai vélemény megállapításainak felülvizsgálatát, ellenkező esetben a szakmai véleményt haladéktalanul meg kell küldeni a pályázattal érintett bíróság elnökének, vagy a kezdeményezésre jogosultnak. A bírói kinevezését kérő alkotmánybíró esetén a szakmai véleményt a vizsgálattal egy időben kell elkészíteni, és a vizsgált személynek helyben átadni.

A felülvizsgálati kérelmet a Vizsgáló Bizottság elnökéhez kell benyújtani, aki azt a vizsgálat anyagával együtt három munkanapon belül köteles megküldeni a Felülvizsgáló Bizottságnak.  A felülvizsgálatot végző öttagú bizottságot a Felülvizsgáló Bizottság tagjai közül az elnök jelöli ki, és a bizottságnak az általános szabályokon túl nem lehet tagja az a szakértő, aki a vizsgálat elvégzésében részt vett. Magát a felülvizsgálatot a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell elvégezni. A felülvizsgálat alapján készült szakmai véleményt a befejezésétől számított három munkanapon belül kell megküldeni.

A vizsgálat díja

A vizsgálat és a felülvizsgálati eljárás díját az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló rendelet szerinti díjjegyzékben kell megállapítani, azzal, hogy az eljáró bizottságot kijelölő elnök vagy igazgató a munkadíj két és félszeresének a felszámítására jogosult valamennyi eljárt szakértő vonatkozásában. A díjat a vizsgálatot megelőzően a Vizsgáló Bizottság elnökének a felhívására az NSZKK honlapján közzétett bankszámlaszámra, átutalással kell megfizetni.

A bírói kinevezését kérelmező alkotmánybíró és alkalmatlansági eljárás esetén a vizsgálat díját az állam viseli, és a kezdeményezésére jogosult fizeti meg.

Kapcsolódó cikkek:


Ténybeli javítás jogerő után – 2. rész
2020. május 25.

Ténybeli javítás jogerő után – 2. rész

A Kúria joggyakorlat-elemzés keretében megállapította, hogy a bíróságok döntő többségében, a kialakult gyakorlatnak megfelelően csak olyan új bizonyíték alapján rendelkeznek a perújításról, amely alapján a jogerős határozat megváltoztatása várható.