Melyik évben adózik a bérleti díj?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bérleti díjból származó jövedelem abban az évben adózik, amikor azt a bérebadó ténylegesen megszerezte – mondta ki a Kúria egy eseti döntésében.


Az ügy előzményei

Az első fokú adóhatóság a felperesnél 2004-2008. évekre vonatkozóan szja-bevallások utólagos ellenőrzését végezte el. Határozatával a 2008. évi szja-bevallásához képest 729 945 Ft adókülönbözetet állapított meg, ebből 522 716 Ft adóhiánynak minősült. Az első fokú adóhatóság adóbírság és késedelmi pótlék kiszabását állapította meg határozatával.

Alperesi döntés megállapításai

A felperesi fellebbezés nyomán eljárt alperes az első fokú adóhatóság határozatát helybenhagyta. Az alperes által megállapított tényállás szerint a felperes és D. M.-né tulajdonát képezte az az ingatlan, amelyet bérbeadás útján hasznosítottak. A felperest 45%-os tulajdonosként 2004. év végéig 5 280 000 Ft bérleti díj arányos része illette meg; pontosan 2008. évben 2 193 000 Ft jövedelemre tett szert.

Felperes azonban a 2008. évre benyújtott szja-bevallásában ezt az összeget nem szerepeltette.
Az első fokú adóhatóság a felperes 2008. évre vonatkozó bevallásából származó jövedelemre irányuló szabályok szerint adózás alá vonta a fenti összeget, amely után – 25%-os adómértékkel számolva – adófizetési kötelezettséget állapított meg.

Elsőfokú bíróság megállapításai

Felperes keresetében kifejtette: a bérleti díj összege után fizetendő adót a kifizető megállapította, a bérleti díj összegéből tárgyévben az adó levonása megtörtént.

Az adófizetési kötelezettség jogalapja tekintetében az elsőfokú bíróság hivatkozott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. § (1) és (5) bekezdéseire, valamint a 10. § (1) bekezdésére. Az elsőfokú bíróság osztotta az alperesi hatóság álláspontját, mely szerint a felperes nem állt kapcsolatban a bérleti díj kifizetésére a P. Kft.-vel. A kft.-vel csak D. M.-né tartotta a kapcsolatot, ezért a P. Kft. kifizetőnek nem minősíthető a felperes vonatkozásában.

A Kúria megállapításai

Az 1995. évi CXVII. törvény 10. § (1) bekezdése szerint pénz esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyben azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták. A nem vitatott tényállás szerint a bíróság által megítélt pénzösszeg átvételére 2008. évben került sor.

A Kúria megállapította, hogy az adókötelezettség szempontjából releváns tény az első fokú peres eljárás során sem volt vitatott.

A Kúria megállapította, hogy a jogerős bírósági ítélet pontosan feltárt tényálláson alapszik, és megfelelő jogi következtetéseket vont le, így törvényesen és megalapozottam mondta ki, hogy a bérleti díjból származó jövedelem abban az évben adózik, amikor azt a bérbeadó ténylegesen megszerezte.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. V. 35 121/2012/4.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2013/9. számában 154. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]