Mikor alakulhat meg az új Országgyűlés?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Országgyűlés alakuló ülését valamikor április 22 és május 3-a közötti időpontra írhatja ki a köztársasági elnök.

Az országgyűlési választáson az egyéni választókerületi eredményt az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság állapítja meg. Az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság ezt legkésőbb a szavazást követő hatodik napon teszi meg, mert eddig van lehetőség arra, hogy az általa számlálásra kijelölt szavazatszámláló bizottság a saját szavazókörében leadott szavazatokkal együtt a külképviseletről érkező szavazatokat és az átjelentkezők szavazatait is megszámolja. A területi választási bizottság az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja az országos listás választás területi részeredményét [a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 294. § (2) bekezdés] A Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon. [Ve. 296. § (2) bekezdés]

A szavazás napját követően, miután a választás eredményei nyilvánossá váltak, még hátra van a külképviseleti, az átjelentkezés útján leadott szavazatok összesítése. A Nemzeti Választási Iroda a külképviseletekről érkezett urnákban található lezárt borítékokat, valamint az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatait tartalmazó lezárt borítékokat országgyűlési egyéni választókerületenként szétválogatja és zárt csomagba helyezi és átadja a csomagot az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének vagy az általa megbízott tagjának. [Ve. 287. § (1) és (2) bekezdés] Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a magyarországi szavazást követő hatodik napon (április 9., szombat) a kijelölt szavazatszámláló bizottság elnökének átadja az urnát és a csomagot, aki annak tartalmát összekeveri az abban a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal, majd elvégzi a szavazatok számlálását. A kijelölt szavazókörben azért nem lehet a szavazás napján leadott szavazatokat egyből megszámolni, mert a külképviseleten és az átjelentkezéssel szavazók száma nem becsülhető előre. Akár olyan helyzet is előfordulhat, hogy a külképviseleten és az átjelentkezéssel szavazók száma olyan alacsony, hogy felmerül annak veszélye, hogy a távolról érkező szavazat tartalma összekapcsolható lesz az adott szavazópolgárral, azaz sérül a választás titkossága. Ennek elkerülése érdekében a külképviseleten és átjelentkezéssel leadott szavazatokat a számlálásra kijelölt szavazókörben leadott szavazatokkal együtt kell megszámlálni. [Lásd részletesebben: Nagykommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]

Az eredmény jogerőssé válásához még szükséges a jogorvoslati határidők eltelte. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak az országgyűlési egyéni választókerületi választás eredményét megállapító határozata ellen három napon belül (tehát legkésőbb a szavazást követő kilencedik napon) lehet fellebbezést benyújtani a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely három napon belül dönt (tehát a szavazást követő tizenkettedik napig). Hasonló a helyzet a területi választási bizottságoknak az országos listás választás területi részeredményét megállapító határozatai elleni fellebbezés tekintetében is. A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen három napon belül (tehát a szavazást követő tizenötödik napig) lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani, amelyet a Kúria három napon belül (tehát a szavazást követő tizennyolcadik napig) bírál el. A jogorvoslati eljárások miatt így nem garantálható, hogy a szavazást követő tizennyolcadik napot megelőzően megszületik az országgyűlési egyéni választókerület jogerős eredménye, illetve az országos listás választás területi részeredménye. A Nemzeti Választási Bizottság a választás országos listás eredményét csak ezt követően (azaz legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon – április 22.) állapíthatja meg. Amennyiben senki sem támadja meg az országgyűlési egyéni választókerületi választás eredményét, illetve a listás választás területi részeredményét, vagy valamennyi jogorvoslati eljárás korábban lezárul, természetesen nincs akadálya az eredmény korábbi megállapításának. Ha valamelyik választási szerv olyam jogsértést tár fel, amelynek hatására meg kell ismételni a választást valamelyik vagy több szavazókörben, ez a határidő tolódhat. A Nemzeti Választási Bizottság a választás országos listás eredményét csak ezt követően állapíthatja meg. [Lásd részletesebben: Nagykommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]

Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az Országgyűlés alakuló ülés időpontjával kapcsolatban csak annyit rögzít, hogy azt – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze. Mivel szöveg szerint ezt az időpontot a választás napjához és nem a választás eredményének napjához köti, ezért azt április 3-ától kell számolni, akkor is, ha adott esetben a választás jogerős eredménye csak április végén derül ki (ha ismételni kell a szavazást, akkor az új szavazás napja minősül a választás napjának). Az Alaptörvény szerint az így megállapított dátumtól számított 30 napon belüli időpontra kell összehívni, vagyis idén az alakuló ülés legkésőbb május 3-a előtt kell, hogy legyen (kivéve, ha a jogorvoslat alapján meg kell ismételni a választást). Ennek pontos napját a köztársasági elnök fogja meghatározni, fontos azonban, hogy ez az időpont nem lehet korábbi, mint a választás eredményének jogerős megállapítása. Ezzel párhuzamosan azt is ki kell emelni, hogy az Országgyűlés alakuló ülését kifejezetten a köztársasági elnök által kihirdetett időpontban kell megtartani. A korábban vagy később megtartott ülés érvénytelen, mivel ebben az esetben nem teljesül a parlament megalakulásának egyik konstitutív feltétele.

Az alakuló ülés összehívása azért tartozik a köztársasági elnök önálló döntési jogkörébe (nem igényel ellenjegyzést), mivel a frissen megválasztott Országgyűlésnek még nincsen elnöke, és alapesetben az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze [az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 34. § (1) bekezdés]. Bár az előző parlament elnöke az új Országgyűlés megalakulásáig mind képviselői, mind elnöki tisztségét megőrzi, mandátuma a régi, leköszönő törvényhozáshoz kötődik, ezért nem lenne szerencsés, ha ő hívná össze az új Országgyűlést. [Lásd részletesen: Szente Zoltán: Az Országgyűlés ülésezési rendje, In: Az Alkotmány kommentárja (szerk: Jakab András) 24-28.]

A megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be, akinek a szerepe az alakuló ülésen is folytatódik, hiszen az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről.

---