Mindent a munkaügyi perről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Összefoglaltuk mindazt, amit a munkaügyi perről tudni kell: mikor és hova kell fordulni, mennyi az illeték, az eljárás megindításának szabályai, tárgyalás menete, jogorvoslati lehetőségek, különbségek a korábbi és a jelenlegi szabályok között. 

A munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó pereket nevezzük munkaügyi pereknek, amelyekre a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) speciális szabályokat határoz meg. A Pp. XXIII. fejezetének megfelelően, a munkaügyi per:

• a munkajogi igény érvényesítésével kapcsolatos, továbbá
• a közalkalmazotti,
• kormányzati szolgálati és közszolgálati,
• a szolgálati és
• a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyból származó per [Pp. 349. § (1) bekezdés].

A munkajogi igények körét a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a következőképpen határozza meg. A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből vagy kol­lektív szerződésből, vagy üzemi meg-állapodásból származó igénye [Mt. 285. § (1) bekezdés].

Munkaügyi perekben első fokon a törvényszékek székhelyén működő munkaügyi bíróságok járnak el. 2013. január 1-jétől a munkaügyi bíróságok helyett, azok általános jogutódjaként, közigazgatási és munkaügyi bíróságok fogják megkezdeni működésüket [2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és irányításá­ról 191. § (1)–(2) bekezdés].

Ugyancsak a munkaügyi bíróság jár el – a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint – a munkaügyi és a munkavédelemi ellenőrzés keretében ­hozott közigazgatási határozat, az ágazati párbeszéd ­bizottság létrejöttével kapcsolatos, az abban való részvétel, illetve a gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az ­állami foglalkoztatási szerv által hozott közigazgatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata során. A munkaügyi bíróságok ülnökök közreműködésével jár-nak el [Pp. 349. § (4) bekezdés és 349/A. §].

…
 

---