Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény alapján 2023. január 1-jétől módosulnak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) bizonyos szabályai is. A változtatás a munkavállaló kérelmére történő munkaszerződés módosítást és a felmondási tilalmak, valamint az ahhoz kapcsolódó indokolási kötelezettség rendelkezéseit is érinti.
Munkaszerződés módosítás a munkavállaló kérelmére
A munkáltató Mt. szerinti kötelezettsége, hogy a dolgozóit tájékoztassa a különböző típusú munkaviszonyok közötti átjárhatóságról (pl. teljes munkaidős munkaviszonyból részmunkaidős és fordítva), ami tipikusan a megüresedett pozíciók esetén merül fel. A tájékoztatásnak a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre irányuló, valamint a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségeit kell megjelölnie [Mt. 61. § (1) bekezdés]. A 2023. január 1-jétől hatályos Mt. 62. § (2) bekezdése értelmében, a munkaviszony első hat hónapját kivéve a munkavállaló kérheti a munkaszerződése módosítását, ha a munkáltatója tájékoztatta a házon belül nyitott álláshelyekről. Ez egy gyakorlati példán keresztül úgy képzelhető el, hogy a munkáltató („helyben szokásos módon”, például intraneten vagy körlevélen keresztül) informálja dolgozóit egy megüresedett részmunkaidős állásról. Ha egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló – aki már több mint 6 hónapja dolgozik a munkahelyen – úgy gondolja, hogy a munkakörre alkalmas, akkor kérheti, hogy munkáltatója módosítsa munkaszerződését és ebben a pozícióban foglalkoztassa tovább, részmunkaidőben.
A munkavállalónak a munkaszerződés módosítása iránti kérelmét írásban kell előterjesztenie munkáltatója felé és indokolnia is kell, valamint a kérelmében meg kell jelölnie, hogy mely időponttól kéri a munkafeltételek megváltoztatását [Mt. 61. § (5) bekezdés]. Miután a dolgozó átadta a kérelmet, a munkáltatónak 15 napja van arra, hogy írásban nyilatkozzon, hogy azt elfogadja vagy sem. Elfogadás esetén a munkavállaló munkaszerződését módosítani kell a munkavállaló által kért időponttól kezdődően. Ha a kérelmet elutasítja, akkor azt meg kell indokolnia, az indokolásnak pedig a felmondás indokolásához fűzött feltételeknek kell megfelelnie. Ez azt jelenti, hogy az indokolásból világosan ki kell tűnnie az elutasítás okának, az indoknak pedig valósnak és okszerűnek kell lennie. Elutasítás esetén a munkáltatóknak erre a követelményre kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, hiszen egy esetleges vitás helyzetben nekik kell bizonyítaniuk, hogy az indokolás megfelelt a Mt.-ben foglalt szabályoknak. Ha utóbb pedig kiderül, hogy a munkáltató elutasítása jogellenes volt, akkor a bíróság jogosult a kérelmet elfogadó nyilatkozatot pótolni [Mt. 61. § (6) bekezdés].
A munkavállaló kérelmére történő munkaszerződés-módosítás lehetősége a munkavállalót gyermeke 8 éves koráig, vagy a gondozást végző munkavállalót a munkáltatónál lévő megüresedett pozícióra vonatkozó tájékoztatásra tekintet nélkül megilleti. Ez azt jelenti, hogy ezen személyi körbe tartozó dolgozók kérhetik a munkavégzési helyük, munkarendjük módosítását, valamint a távmunkavégzésben és a részmunkaidőben való foglalkoztatásukat. Ez a jogosultságuk a munkaviszony első hat hónapját követően nyílik meg és a formai követelményeket tekintve a fent ismertetett szabályok vonatkoznak rájuk is.
A módosítások célja elsődlegesen a rugalmas munkafeltételek még hatékonyabban történő biztosítása, valamint a 2019/1158 irányelvben foglaltaknak való megfelelés volt.
Felmondási tilalmak és indokolási kötelezettség
A 2023. január 1-jétől hatályos Mt. a felmondási tilalmak körét is bővíti, miszerint a jövőben a munkáltató – a korábbi tilalmak mellett – felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt az apasági szabadság, a szülői szabadság és a személyes gondozásra igénybe vehető 5 munkanap távollét tartama alatt sem [Mt. 65. § (3) bekezdés].
A felmondással összefüggő indokolási kötelezettséggel kapcsolatban is vannak újítások, ugyanis az Mt. hatálybalépését követően bizonyos esetekben a munkáltató akkor is köteles lesz a felmondását megindokolni, ha egyébként nincs ilyen kötelezettsége. Ennek feltétele mindössze az, hogy a munkavállaló a munkáltatóhoz intézett kérelmében arra hivatkozzon, hogy a munkaviszonyának megszüntetésére a személyes gondozásra igénybe vehető 5 munkanap távollét, az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság, vagy az általa kezdeményezett munkaszerződés módosítás kezdeményezése miatt került sor. Ha a munkavállaló benyújtotta kérelmét, akkor a munkáltatónak 15 napja van, hogy a felmondását a felmondásra irányadó szabályok szerint megindokolja [Mt. 65. § (3)–(4) bekezdés].
A módosítás célja ez esetben is a 2019/1158 irányelvben foglaltak átültetése és a munkavállalók védelme.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!