Jogszabályfigyelő 2024 – 17. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Választási plakátok villanyoszlopon történő elhelyezése nem sérti a választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit, így emiatt jogsértés megállapítására és az attól való eltiltásra nem kerülhet sor – állapította meg a Kúria 2014. március 17-ei döntésében.
Az ügy előzménye
A magánszemély beadványozó 2014. március 5. napján kifogást nyújtott be, amiért Berettyóújfaluban a kérelmező választási plakátjai a villanyoszlopon kerültek elhelyezésre. Az erről készített fényképek alapján a Hajdú-Bihar Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (továbbiakban: OEVB) megállapította, hogy a képviselőjelölt plakátjának elhelyezése sérti a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések, közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat, így magatartása a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjába (választás tisztasága, rendeltetésszerű joggyakorlás) ütközik. Az OEVB a beadványozó kifogásának helyt adva megállapította a jogszabálysértés tényét és a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.
A kérelmező fellebbezését a Nemzeti Választási Bizottság a 2014. március 12-én elutasította. Határozatában hivatkozott arra, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) értelmében nem lehet reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon elhelyezni, függetlenül attól, hogy a közvilágítási-, villany-, és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el [12. § (3b) bekezdés], továbbá arra, hogy a Rendelet 3. § (2) bekezdésének a) pontjában rögzített tilalom (jogellenes azon reklám célú berendezés a kihelyezés időpontjától függetlenül, amely közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon került elhelyezésre) a Rendelet 1. §-a miatt a választási plakátokra is vonatkozik.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében előadta, hogy a Kkt. 12. § (3b) bekezdésének és a Rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjának a választási bizottságok általi értelmezése nincs összhangban az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadsághoz való joggal, továbbá a XXIII. cikk (1) bekezdésében elismert választhatóság jogának gyakorlásával. Álláspontja szerint a választási plakát elhelyezése a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog védett gyakorlása körébe esik. A plakátok elhelyezésével kapcsolatban pedig a Ve. 144. §-a zárt szabályrendszert alkot, így a választási plakátokra csak az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak.
A Kúria megállapításai
A Kúria alaposnak találta a kérelmező felülvizsgálati kérelmét. A Ve. 144. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. Ez a korlátozásnélküliség áll összhangban ugyanis azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre, melynek egyik eszköze a plakátok készítése, elhelyezése [1/2013. (I. 7.) AB határozat], és hogy a választási kampány a véleménynyilvánítás szabadságának megnyilvánulási formája [39/2002. (IX. 25.) és 60/2003. (XI. 26.) AB határozat].
A Kúria egyetértett a kérelmezőnek a Ve. zárt szabályrendszerére vonatkozó megállapításaival, és megállapította, hogy a választási plakát elhelyezésével kapcsolatban a választási szervek a Ve. 144. §-ának való megfelelést vizsgálhatják csak, a közúti közlekedési szabályokat, illetve a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályokat nem alkalmazhatják.
Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
---|
2014. 03. 28.: A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit 2014. 04. 04.: A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.: Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.: Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András
Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. |
A Ve. 144. §-ban a plakátok elhelyezésére vonatkozó korlátok a következők:
(4) bekezdés: az egyes építményeken való plakátelhelyezéshez nélkülözhetetlen tulajdonosi, bérlői, vagyonkezelői hozzájárulás szükségességéről,
(5) bekezdés: a meghatározott célú, így műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból indokolt közterületeken érvényesülő önkormányzati rendeleti tilalomról,
(6) bekezdés: az önálló hirdető-berendezés és óriásplakát elhelyezéséhez kapcsolódó közterület-használatra vonatkozó szabályok alkalmazásáról,
(7) bekezdés: tiltja a plakátok egymást eltakaró, fedő kihelyezését és előírja, hogy a plakát károkozás nélkül eltávolítható legyen.
A Kúria álláspontja szerint, mivel a Kkt. 12. § (3b) bekezdése a reklám célú berendezések esetében tiltja a villanyoszlopon való elhelyezést, így az nem vonatkozhat a Ve. 144. §-a szerinti választási plakátra. A Rendelet vonatkozásában pedig kiemeli, hogy bár az 1. §, amely a fogalmi kört rögzíti, a Rendelet hatálya alá vonja a választási plakátot, minderre azonban úgy kerül sor, hogy ezt a Ve. 144. §-a (4)-(7) bekezdései nem teszik lehetővé. A Rendeletbeli szabályozás pedig nem ronthatja le a korlátozás nélküli elhelyezést. Megjegyzi továbbá, hogy a Rendelet 1. §-a szerinti szabályozás alkotmányossági vizsgálata az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, így azt a Kúria nem ítéli meg.
A vizsgálat eredményeként a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek helyt adott, és a Nemzeti Választási Bizottság határozatát megváltoztatta, a beadványozó kifogását pedig elutasította.
Az ismertetett döntés (Kvk.II.37.307/2014/3. számú határozat) a Kúria honlapján jelent meg.
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!