Nem minden mese vége “happy end”


Cikkünkben a Gömböc védjegybejelentésének történetét dolgoztuk fel.


1. Bevezetés

Hol volt, hol nem volt, egy szép napon két kiváló magyar tudós matematikai áttörést ért el. Kifejlesztették az első konvex, homogén mono-monostatikus testet, amit a híres népmesefigura után “Gömböc”-nek neveztek el. A Gömböc jelentősége, hogy bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza, anélkül, hogy ehhez bármilyen nehezéket használna.

(Forrás: EUIPO)

Mint bármely más találmány esetén, az alkotók jelen esetben is igyekeztek a Gömböc számára a lehető legteljesebb körű iparjogvédelmi oltalmat biztosítani. Ez végül egy hosszadalmas, az Európai Unió bíróságát is megjárt, fordulatos eljáráshoz vezetett, mely történet végére nemrég tett pontot a Kúria.

2. A probléma forrása

A Gömböc új és egyéni formájából eredően kézenfekvő volt az alkotók számára a formatervezési mintaoltalom megszerzése. Sikerrel is jártak, 2007-ben az egész Európai Unióra kiterjedő európai formatervezési mintaoltalmat (ún. “RCD”) szereztek[1]. A formatervezési mintaoltalom azonban csak korlátozott ideig, legfeljebb a bejelentéstől számított 25 évig biztosít kizárólagos jogokat. Utána a minta közkinccsé válik, azt bárki szabadon használhatja.

A termékek külső kialakítására azonban létezik egy másik oltalmi forma is, nevezetesen a térbeli védjegy, mely esetében az oltalmi idő már nem korlátozott. 2015-ben az alkotók védjegybejelentést tettek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (“SZTNH”) a Gömböc formájának térbeli védjegykénti lajstromozását kérve “dísztárgyak” és “játékok” árukra. Így dísztárgyakat és játékokat senki nem gyárthatott volna a Gömböcéhez hasonló kialakítással, korlátlan ideig tartó monopóliumot biztosítva az alkotóknak.

Az SZTNH viszont elutasította a bejelentést, mivel álláspontja szerint az a Vt-ben foglalt kizáró okokba ütközött. A Vt. szerint nem részesülhet védjegyoltalomban az olyan megjelölés (jelen esetben a Gömböc külső kialakítása), amely kizárólag

  • az áru olyan formájából vagy egyéb jellemzőjéből áll, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges: jelen esetben az SZTNH szerint a Gömböcnek mint játéknak azért olyan a formája, amilyen, mert így tud mindig “talpra állni”, azaz a műszaki tartalom határozza meg a formát. Ezt a funkciót a nagy sajtónyilvánosság okán a fogyasztók megismerhették, számukra a forma és a műszaki hatás közötti kapcsolat világos.
  • olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely lényeges értéket ad az áruhoz: az SZTNH szerint a Gömböc mint dísztárgy értékét feltűnű kialakítása határozza meg, ez hordozza az áru lényegi értékét.

Az elsőfokú bíróság, bár a bejelentés elutasításával egyetértett, azt másképp látta indokolhatónak. A “Gömböc” mint játék esetén álláspontja szerint nem vehető figyelembe, hogy a fogyasztók észlelik-e, és miképpen észlelik a forma és a formával elért műszaki hatás közötti kapcsolatot. A műszaki kapcsolat léte vagy nem léte objektív, műszaki tény. Dísztárgyként az elsőfokú bíróság szerint a “Gömböc” lényeges értékét nem pusztán az esztétikum, hanem a mögötte álló felfedezés, a “kézzel fogható matematika” adja, ami a formában ölt testet, ezért térbeli védjegyként nem lajstromozható.

A másodfokú bíróság szintén egyetértett a bejelentés elutasításával, de arra egy harmadik magyarázattal állt elő. Álláspontja szerint az értékelésnél kizárólag a bejelentésben foglalt adatokra kell szorítkozni, a bejelentésben foglalt egyetlen fénykép alapján pedig azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az a “Gömböc” termékhez kapcsolható. A fénykép egy szép, letisztult, nyugalmat árasztó formájú tárgyat ábrázol egyetlen szögből, ez a forma képezi az áru lényeges értékét, így a bejelentést egységesen ezen okból kell elutasítani.

A különböző fórumok tehát teljesen eltérően látták, hogy a kizáró ok alkalmazása során kizárólag a bejelentésben foglalt grafikai ábrázolást lehet-e figyelembe venni, vagy értékelhetők a vásárlók észlelései és ismeretei is, és ha igen, milyen körben. A jogerős döntést felülvizsgáló Kúria így az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordult válaszért.

3. Az EUB álláspontja

A Kúria lényegében három kérdésre keresett választ:

  • Figyelembe vehető-e, hogy a releváns fogyasztók ismerik, hogy az oltalmazni kért forma a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, vagy ezt a következtetést kizárólag a bejelentésben foglalt grafikai ábrázolás és egyéb információk alapján lehet levonni?

Az EUB C-237/19. számú ítéletében kétlépcsős tesztet vezetett be: a fogyasztók ismeretének csupán az adott tárgy alapvető jellemzőinek az azonosítása során lehet szerepe, azaz a bejelentett tárgy kialakítását, jellegzetességeit nem csak a bejelentésben foglalt képekből és leírás alapján lehet megítélni. Azonban a forma és a célzott műszaki hatás közötti kapcsolat fennállása (azaz a fogyasztók által is ismert jellemzők a talpra állást mint műszaki hatást szolgálják-e?) csak objektív információkon alapulhat, a fogyasztók ismerete e körben önmagában kevés.

  • Elutasítható-e a bejelentés, ha kizárólag a releváns fogyasztók észlelései/ismeretei alapján lehet megállapítani, hogy az árunak a formája kölcsönöz lényeges értéket?

Az EUB szintén kétlépcsős tesztet vezetett be: a bejelentett tárgy alapvető jellemzőinek azonosítása során figyelembe lehet venni a fogyasztók ismereteit, nem csak a bejelentés anyagát. Azt azonban csak objektív és megbízható információkból lehet levonni, hogy a fogyasztóknak a szóban forgó áru megvásárlására vonatkozó döntését igen nagy mértékben ezek az azonosított jellemzők határozzák meg.

  • Elutasítható-e automatikusan a bejelentés amiatt, mert az áru formáját már formatervezési mintaoltalom védi, illetve kizárólag esztétikai megjelenése biztosít neki bármilyen értéket?

Az EUB rövid válasza: önmagában emiatt nem utasítható el.

A Kúria döntése

A Kúria végül a BH2022.75. számon közzétett döntésében tett pontot a történet végére. Az EUB iránymutatását az adott ügy tényállására alkalmazva a következő megállapításokat tette:

  • A Gömböc, mint játék, kizárt a védjegyoltalomból

A Kúria szerint a fogyasztók a bejelentést egyértelműen a Gömböccel azonosítják, amelynek ismerik alapvető jellemzőit: egy különleges formájú, konvex, homogén anyagból készült mono-monostatikus test, amely mindig a stabil egyensúlyi állapotba áll vissza. Ezen alapvető jellemzők összességét nem lehet önmagából a bejelentésből megállapítani, e körben szükséges a fogyasztók ismereteinek az azonosítása is.

Azt azonban, hogy a Gömböc külső formája és anyagszerkezete kizárólag azt szolgálják-e, hogy a tárgy mindig a stabil egyensúlyi állapotba álljon vissza, csak objektív forrásokból lehet megállapítani. Ez nem jelenti azt, hogy szakértői vizsgálatra, célzott műszaki elemzésre lenne szükség. Objektív és megbízható információ lehet a védjegybejelentésben foglalt leírás, tudományos publikációk, katalógusok és internetes oldalak is, amelyek az áru műszaki funkcióját ismertetik. E körben megjegyezzük, hogy sem az EUB, sem a Kúria nem tisztázta, hogy egy internetes oldal milyen feltételek teljesítése esetén minősül megbízható, objektív információforrásnak – a magyar és nemzetközi ítélkezési gyakorlat is szkeptikus például a bárki által szerkeszthető online lexikonokkal.

Jelen esetben objektív információk alapján kétség sem fért ahhoz, hogy a Gömböc minden alapvető jellemzője a célzott műszaki hatást szolgálja. E célzott műszaki hatáson keresztül funkcionálhat a Gömböc játékként, ezért a Gömböc játékok tekintetében kizárt a védjegyoltalomból.

  • A Gömböc dísztárgyként is kizárt a védjegyoltalomból

A Kúria szerint az eljárás során nem volt vitás, hogy a bejelentett térbeli megjelölés a Gömböcre vonatkozik. Kérdés az, hogy dísztárgyként mely jellemzők kölcsönöznek értéket a Gömböcnek?

Az SZTNH és a másodfokú bíróság szerint dísztárgyként a Gömböc értékét a különleges, feltűnő formai kialakítása hordozza. A Kúria azonban az elsőfokú bíróság álláspontját osztotta, mely szerint a Gömböc értéke a mögötte rejlő tudomány, a kézzelfogható matematika. Objektív, nyilvános források alapján a Kúria szerint megállapítható, hogy a vásárlóknak a Gömböc megvásárlására vonatkozó döntését igen nagy mértékben ez az alapvető jellemző: a forma tudománytörténeti és szimbolikus értéke határozza meg. Ezért a “dísztárgyak” áruk vonatkozásában a Gömböc különleges formája szintén nem részesülhet védjegyoltalomban.

4. Epilógus

Bár a védjegybejelentés a fentiek okán nem járt sikerrel, az ügy számos bizonytalanságot kiküszöbölt a térbeli védjegybejelentések oltalomképességének vizsgálatával kapcsolatban.

Egyértelművé vált, hogy a védjegybejelentések vizsgálata nem szűkíthető pusztán a bejelentésben foglalt, gyakran hiányos információkra. Az érintett vásárlóközönség ismereteinek igenis szerepe van, ugyanakkor ez a szerep nem korlátlan.

Szintén tisztázásra került, hogy önmagában az oltalmi formák “halmozása” ugyanazon termék tekintetében nem kizárt. Ha egy adott termék sajátos jellemzői több oltalmi forma feltételeinek is megfelelnek, akkor semmi akadály nincs párhuzamos oltalmak (pl. formatervezési mintaoltalom mellett térbeli védjegy) megszerzésének.

Így bár a Gömböc védjegybejelentés története nem lett “happy end”, azért számos fontos tanulsággal szolgál a jövőre nézve.

[1]     https://euipo.europa.eu/eSearch/#details/designs/000677091-0001




Kapcsolódó cikkek

2022. május 16.

Nem sért személyiségi jogokat a Tiborcz-adó

A Kúria szerint a sérelmezett kifejezés mint politikai vélemény a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelmét élvező közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartozik. A Kúria az elsőfokú bírósággal egyetértve azt állapította meg, hogy az adott esetben a felperes a személynevének politikai véleményt tükröző használatát tűrni köteles.

2022. május 16.

Jogszabályfigyelő 2022 – 19. hét

Alábbi cikkünkben a 2022/77–79. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a Kúria honlapján megjelent legfrissebb szakmai anyagok közül válogattunk.

2022. május 16.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.