Egy katonajogász Afganisztánban
A véletlen pályaválasztásról, a katonai kiképzésről, jogászi és nyomozói feladatokról beszélgettünk dr. Hoffer Tamás századossal, a Nemzeti Támogató Elem afganisztáni jogi és igazgatási tisztjével
Szakma
Vissza nem térő alkalom a vissza nem térítendő támogatásra!
2012. december 13-án a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megjelent a hazai vállalkozók számára egy nagyszerű hír, amely visszaadta a lelkesedést azok számára, akik lemaradtak volna arról az uniós támogatásról, amelyből ingatlan-, vagy informatikaieszköz-beruházást szerettek volna megvalósítani az elmúlt évben, valamint új és vissza nem térő lehetőséget kínál azon vállalkozások számára, akiknek eddig elkerülte volna figyelmét a pályázati kiírás. A hír pedig nem más, mint hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt „Mikrovállalkozások fejlesztése” című GOP-2011-2.1.1/M kódszámú pályázatra vonatkozó benyújtási határidő 2013. február 28-ig meghosszabbításra került.
A hallgatás aranya
Summa cum laude után munka Amerikában; ha tetszik, tanult jogászként ifjonti feszegetése a határoknak: a rendszerváltáskor diplomázik, majd néhány év alatt az ország egyik legkiválóbb ügyvédjének szárnyai alatt maga is profi védővé avanzsál. Mégis – vagy épp ezért – kerüli a nyilvánosságot. „Nekem a meccset a tárgyalóteremben kell megvívnom, a bírót kell meggyőznöm és nem a sajtót” – vallja Kollár Károly, aki nem hiszi, hogy egy jó bíró a napi mértékadó vagy bulvársajtóból akarna tájékozódni.
Változzon-e a jogi szakvizsga?
Az ÜgyvédVilág olvasói számára köztudott, hogy a 2011 decemberében még hatályos jogszabály értelmében, ha a jogi diplomával rendelkező szakvizsgázni szeretne, akkor a bíróságon, ügyészségen dolgozó fogalmazónak, ügyvédi irodában elhelyezkedő ügyvédjelöltnek, cégeknél tevékenykedő jogi előadónak stb. hároméves joggyakorlaton kell részt vennie, és függetlenül attól, hogy hol dolgozik, ugyanazt a „jogi képesítő vizsgát” kell megszereznie. Ezt a közös vizsgát mindig az igazságügyi minisztérium (IM, IRM, jelenleg KIM) szervezte. A vizsga három részvizsgából áll: egy adott témából álló írásos részből, (vádirat, ítélet, viszontkereset) és a szóbeli vizsgákból, amelyek 2003 óta tíz vizsgatárgyat jelentenek.
Igazságszolgáltatás a változások viharában
Az igazságszolgáltatás készülő szervezeti átalakításának fontos részleteiről nem tudunk semmit, mégsem lehetünk teljesen tudatlanok a jogalkalmazás jövőjét illetően, mert az eddigi közjogi változások, a bíróságokkal szemben megnyilvánuló bizalmatlanság, a hatalommegosztás elhanyagolása nem sok jóval kecsegtet.
Képzési központ, nem csak bíróknak
Még 2003 szeptemberében a PHARE Magyarország program részeként átvilágították a hazánkban folyó jogi továbbképzést, és a beszámolót készítő – francia, holland és német tagból álló – bizottság az európai követelményeknek is megfelelő reform megszületését várta tőlünk. Az ajánlások közös igazságügyi képzési központ felállítását szorgalmazták, és több millió eurós pályázati forrást ígértek ennek megvalósítására.
A sajtószabadság és jogi korlátai Magyarországon
Két, sokat vitatott jogszabály határozza meg a sajtó feladatait és kötelezettségeit, többek között kitér az újságírói forrásvédelemre, és egyes internetes tartalmakat is szabályozás alá von.
Európai kitekintő
A szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló európai polgárok gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyben uniós jogi kérdésekben jártas ügyvédhez vagy közjegyzőhöz kell fordulniuk, ezért nagyon fontos, hogy a jogászok ne csak a hazai jogot ismerjék, hanem az uniós joganyagot is, és tisztában legyenek a különböző tagállamok igazságszolgáltatási rendszerével és a mögöttes szabályokkal. Számos olyan példát találunk az EU-ban, amely a jogászok közötti együttműködést segíti elő.
Munkajogi változások az új Munka Törvénykönyve elfogadása után
Dr. Lőrincz György 1973-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, 1975-ben bírói-ügyészi szakvizsgát tett. 1975–1978 között a Fővárosi Munkaügyi Bíróság bírója. 1979–1982 között a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság elnöke. 1982–1985 az Igazságügyi Minisztérium osztályvezető helyettese. 1985–1988 a Pest Megyei Bíróság tanácselnöke. 1988–1990 ÁBMH Munkajogi Főosztály vezetője. 1990–1991 a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. 1991-től saját ügyvédi irodáját vezeti. Szakterülete a munkajog. Több kézikönyv, szakcikk szerzője, illetve társszerzője. Részt vett a jelenlegi hatályos Munka Törvénykönyve előkészítésében. A magyaros ételeket kedveli. Szabadidejében olvas, utazik, sportol.
A színes konfettik világa
Dr. Spielmann Éva 1994-ben az ELTE Jogi Karán diplomázott. Ügyvédjelölti időszakát a Déri & Lovrecz Ügyvédi Irodában töltötte. 1996 óta ügyvéd, 2000-ben alapította egyéni ügyvédi irodáját. Szakterülete a gazdasági jog. 2000-ben elvégezte a társasági szakjogász képzést. Szabadidejében utazik, színházba, koncertekre, ékszerkiállításokra jár. Autóban az Audi, ételben a japán konyha és édesanyja palacsintája a kedvence. Hobbija az asztrológia, a mandalafestés, ékszertervezés. Kedvenc ékszermárkája a Confetti.