Önkormányzati határozatok más jogszabályba ütközésének vizsgálata
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a helyi önkormányzat képviselő-testületének csupán a normatív határozata jogszabályba ütközését vizsgálhatja. A bíróság az önkormányzati rendelet és nem az önkormányzat képviselő-testületének határozata más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 48. §, 139. §, 144. §; 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés.
Ami a tényállást illeti, az önkormányzat közgyűlése határozatot (KH) fogadott el arról, hogy határozatlan időtartamra megbízza a Városgazda Nonprofit Kft.-t a pic üzemeltetésére vonatkozó feladatok ellátásával és felhatalmazta a polgármestert, hogy az üzemeltetési feladatok biztosításához szükséges dokumentumokat aláírja, hogy a megszűnő üzemeltetési szerződéshez kapcsolódó elszámolásokat végrehajtsa, és az ehhez kötődő megállapodásokat aláírja.
A felperes jogalap nélküli gazdagodás megtérítésére kérte kötelezni a per alperesét és kérte továbbá, hogy a járásbíróság (indítványozó) az eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezze a Kúria Önkormányzati Tanácsánál a KH társasházi törvénybe ütközésének vizsgálatát. A bíróság a peres eljárást felfüggesztette és kezdeményezte a Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárását. Az indítványt nem indokolta.
A Kúria Önkormányzati Tanácsának megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 139. §-a alapján a törvény rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokban a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) a közjogi szervezetszabályzó eszközök körében rögzíti [23. § (2) bekezdés], hogy normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes.
A Kp. 139. §-ával a jogalkotó teljessé tette a helyi önkormányzatok normaalkotási tevékenységének közigazgatási bírói kontrollját azzal, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében is biztosítja az Önkormányzati Tanács hatáskörét. Ezen normakontroll hatáskör azonban csak a Jat. 23. § (2) bekezdése szerinti normatív határozatokra terjed ki. A Kúria a KH vizsgálata során megállapította, hogy azt bár a helyi önkormányzat képviselő-testülete hozta, nem minősült normatív határozatnak sem a címzettje, sem a szabályozás tárgya alapján. Ilyen önkormányzati határozat jogszabálysértő voltának vizsgálatára pedig az Önkormányzati Tanács előtti eljárás keretei között nincs lehetőség.
Kiemelte azt is, hogy az indítványozó ebben a körben nem rendelkezik az Önkormányzati Tanács eljárásának indítványozására vonatkozó jogosultsággal, arra ugyanis a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 139. §-a a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalt jogosítja fel. A Kp. bírói indítványról rendelkező 144. §-a szerint a bíróság csupán az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti, és azt is csupán abban az esetben, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli. Mindezek alapján az Önkormányzati Tanács az indítványt visszautasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Köf.5032/2023/2.) a Kúriai Döntések 2024/2. számában 55. szám alatt jelent meg.