Önkormányzati választás: hosszú út az alakuló ülésig

Az önkormányzatok életében egy furcsa, eddig még nem tapasztalt időszak következik. A választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek, azonban a munkát egészen októberig még nem ők, hanem a korábbi, 2019-ben választott testület végzi.

Az eredmény megállapítása

A helyi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint az egyéni listás választás vagy az egyéni választókerületi választás szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 307/N. § (1) bekezdés]. A vegyes választási rendszerben az egyes egyéni választókerületi választások eredménye és a kompenzációs listás eredmény eltérő időpontokban emelkedik jogerőre. A helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedését követő három napon belül, az annak mellékletét képező jegyzőkönyv alapján megállapítja a választás kompenzációs listás eredményét [Ve. 307/N. § (2) bekezdés]. Azért, hogy a megválasztott képviselők számára egyetlen, ünnepélyes alkalommal adhassa át a megbízólevelet a helyi választási bizottság vagy annak elnöke, a megbízólevél-átadást valamennyi képviselő tekintetében a kompenzációs listás eredmény jogerőre emelkedése után – három napon belül – kell megtartani. A hivatalba lépés tényleges időpontjának meghatározásához azonban figyelembe kell venni a 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 146/J. § (2) bekezdésében foglalt átmeneti szabályt, mely szerint ahol e törvény a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni. Az Mötv. 28. § (1) bekezdése ugyanis alapvetően kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek. Az átmeneti szabály értelmében ez a 2024-es választások vonatkozásában kitolódik egészen 2024. október 1-jéig, hiába kapják meg korábban a megbízólevelet. Ebből pedig következik az is, amit az Mötv. 146/J. § (3) bekezdése kifejezetten is nevesít, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását követő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart. Mindez rendkívüli bonyodalmakat okozhat olyan településeken, ahol megváltozott a város vezetése, testület összetétele. Mindenesetre az Mötv. 146/J. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választását követően 2024. október 1-jéig nem dönthet a képviselő-testület feloszlásáról. Az átmeneti szabályt beiktató módosítás indokolása kiemeli, hogy mindebből következik az is, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán megválasztott tisztségviselő megbízatása is csak 2024. október 1-jei hatállyal szűnhet meg legkorábban, így a megbízatásának megszűnése miatt időközi választás kitűzésére csak 2024. október 1-je után van lehetőség.

A vármegyei közgyűlés, a fővárosi közgyűlés és a főpolgármester választás eredményének megállapítása során új szabály, hogy a vármegyei közgyűlési, a fővárosi közgyűlési és a főpolgármester-választás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig a területi választási irodához szállítja. A területi választási bizottság pedig a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítja a vármegyei közgyűlési, a fővárosi közgyűlési és a főpolgármester-választás eredményét [Ve. 307/O. § (1)-(2) bekezdés].

Jogorvoslat a választás eredménye ellen

Speciális jogorvoslatot biztosít a választási eljárási törvény azoknak, a választás eredményének megtámadására. Jogorvoslat hiányában az eredmények a választási bizottság választás eredményét megállapító határozatát követő három nap leteltével jogerőssé válik, a jogorvoslat ezt az intervallumot azonban kitolja. A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító jegyzőkönyvének tartalma ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak, csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezésben lehet megtámadni a szavazóköri eredményt. Erre azt volt szükség, mivel az egyes szavazóköri eredmények elleni külön jogorvoslat jelentősen meghosszabbítaná az eljárást.

A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani [Ve. 241. § (2) bekezdés].

A Kúria gyakorlata szerint csak akkor van lehetőség a jogorvoslat során a választási eljárás, vagy a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítésére és megismételtetésére, ha a választási bizottság a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése elleni – kivéve a szavazóköri eredmény megállapítását – kifogásról dönt és annak helyt ad (Kúria Kvk.IV.37.504/2018/2.).

A választási eredmény elleni jogorvoslat során a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. Az eredmény elleni jogorvoslat sajátossága továbbá az is, hogy a bizonyítás lehetőségei a jogorvoslatot előterjesztő részéről korlátozottak, mivel csupán közvetett ismerete lehet a szavazatszámlálás eredményéről. Ezért a bizonyítás alacsonyabb szintjét követelhető meg a kérelmezőtől, mint az egyéb jogorvoslatok esetében. A választás eredményének megsemmisítésére és a szavazás megismételtetésére jogsértés megvalósulása esetén csak abban az esetben kerülhet sor, ha kimutatható a jogsértés érdemi kihatása, vagyis kimutatható hatással van a mandátumok elosztására. [Lásd részletesen: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila] Ezzel kapcsolatban a Kúria kimondta, a választókerületi eredmény, és ezen keresztül a szavazóköri eredmény megtámadására irányuló fellebbezés arra szolgál, hogy azokat a jogsértéseket orvosolja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták. A jogsértést és annak bizonyítékait a fellebbezőnek kell igazolnia, vagy kellően valószínűsítenie, csupán a gyanú felvetése a jogsértés megállapítására nem szolgálhat, továbbá kellően valószínűsített olyan jogsértés, amely nem alapvetően jelentős vagy nem hat ki az eredményre a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szerinti cél elérésére nem alkalmas (Kúria Kvk.II.37.513/2018/2.). Az érvénytelen szavazatok országos átlagot meghaladó száma önmagában nem elegendő indok az egyéni választókerületi eredmény vizsgálatára, annak megsemmisítésére, a szavazás megismétlésének elrendelésére, különösen, ha a szavazatok érvénytelenné nyilvánításának megvolt a jogi indoka (Kúria Kvk.II.37.501/2014/2.).

Ha a szavazóköri eredményt megállapító döntés törvénysértő voltának elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti [Ve. 241. § (3) bekezdés]. Az újraszámlálást követően ismét születik a választás eredményéről határozat, amely ellen jogorvoslatnak van helye.

Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki [Ve. 7. §].

A megbízólevelek átadása, és az alakuló ülés

A helyi választási bizottság az egyéni választókerületben és a kompenzációs listán mandátumot szerzett képviselőknek a kompenzációs listás választás eredményének jogerőre emelkedését követő három napon belül adja át a megbízólevelet.

Az Mötv. 43. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Ez az időpont az Mötv. 146/J. § (2) bekezdése miatt szintén 2024. október 1-jét alapul véve értelmezendő. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A vármegyei közgyűlés alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül a korelnök hívja össze, és vezeti a vármegyei közgyűlés új elnökének szervezeti és működési szabályzat szerinti megválasztásának időpontjáig [Ve. 43. § (2) bekezdés].

A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról [Ve. 43. § (3) bekezdés].

Az alakuló ülés nyilvános, kivéve az alpolgármester(ek) megválasztását, és a napirendje általában a következő:

– A helyi választási bizottság elnöke ismerteti a választások eredményeit.

– A képviselő-testület tagjainak eskütétele, megbízólevelek átadása.

– Polgármester eskütétele a képviselő-testület előtt, megbízólevél átadása.

– Polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása törvény alapján, a képviselő-testületnek nincs mérlegelési joga.

– Alpolgármester(ek) megválasztása. Ebben a körben előzetesen tisztázandó, hogy főállású, vagy társadalmi megbízatású alpolgármester(eke)t választ-e a képviselő-testület.

– Alpolgármester(ek) illetményének, tiszteletdíjának megállapítása, törvény alapján, a képviselő-testületnek nincs mérlegelési joga.

– Bizottság(ok) meghatározása, elnökeik, valamint tagjainak megválasztása.

– Az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak tiszteletdíj, természetbeni juttatás (nem kötelező) megállapítása.

– Szervezeti- és működési szabályzat felülvizsgálata, vagy annak előkészítése a következő ülésre, szükség szerint erre a célra ideiglenes bizottság hozható létre.

– Egyéb napirendi pontok.