Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ismerje meg a Magyar Jogász Egyletet, a magyar jogászközösség egyik legfontosabb szervezetét, amely az általános jogásztudás átadására és a jogi környezet átalakítására fókuszál. November végén tisztújításra készülnek, és digitális szavazást tartanak. Tudja meg, mi az Egyesület szerepe a jogi szakmában, és hogyan biztosítják a tagok folyamatos továbbképzését! Büszkék vagyunk arra, hogy Megyeri Andrea innovációért felelős igazgatónkat az elnökségbe jelölték.
A Magyar Jogász Egylet nagy múltra visszatekintő szervezet a magyar jogászközösség életében, 1879-ben alapították, első elnöke pedig maga Csemegi Károly volt. A jogászi hivatásrendeket egyesítő, jelenleg körülbelül 4000 taggal rendelkező egyesület november végén tisztújításra készül, ennek apropóján dr. Molnár Józseffel, a Jelölőbizottság elnökével beszélgettünk.
A Magyar Jogász Egylet alapszabályban meghatározott célja a jogászság általános társadalmi érdekeinek érvényre juttatása, a magyar jogélet fejlesztése, a jogtudomány művelése, a jogélet különböző területein működő jogászok szakmai-tudományos együttműködésének előmozdítása. Mit jelent mindez a gyakorlatban, mivel foglalkozik a Magyar Jogász Egylet?
A Magyar Jogász Egylet alapvetően az iskolarendszeren kívüli legnagyobb általános jogász képző, oktató szervezet. 145 éve alapították, a következő ciklusban fogjuk ünnepelni a 150. születésnapját a szervezetnek. Feladatunk, hogy a gyorsan változó jogi környezetben általános tudást adjunk át a szakma összes képviselőjének. Egy olyan tudományos társaság vagyunk, ahol nincs szakmaspecifikáció, ahol nem kizárólag ügyvédek, bírók, ügyészek, közjegyzők a tagjaink, hanem csak az számít, hogy valaki jogász végzettségű legyen. Még az sem előfeltétel, hogy praktizáljon az egyesületi tagság idején.
Szakmai fórumainkon értékeljük a jogszabályokat, és ha a gazdasági valóság változik, kezdeményezzük a jogalkotók felé a jogi környezetet átalakítását olyan formában, hogy az ne csak érthető legyen, de a jogbiztonság magas szintje is fennmaradjon. Egy gyakorlati példát felhozva: ennek az ingatlan adásvételi szerződések terén kiemelt jelentősége van. A fővárosban például külön szakosztály van az ingatlanjogi kérdések tárgyalására, évente három-négy ülést tartanak, ahol a legizgalmasabb kérdéseket megtárgyalják. Múlt évben ilyenek voltak a társasházak hulladéktárolójának jogi kérdései, amivel látszólag senki más nem foglalkozott, pedig ennek a 6-7 négyzetméternek a tulajdonjogi vitája nagyon meg tudja mérgezni egy közösségnek az életét. Tagjaink számára egyébiránt folyamatos képzést biztosítunk, amennyiben változik egy gyakorlat, szabályozás.
Hogyan válhat valaki az Egyesület tagjává? Milyen kötelezettségei, milyen jogosultságai vannak a tagoknak?
Alapvetően végzett jogászokat veszünk föl az egyesület tagjai közé, de már a joghallgatóknak is lehetősége nyílik, hogy belépjenek. A tagok 90-95 %-a diplomás szakember, tőlük felvételkor csak a diploma meglétét ellenőrizzük. Egyetlen kötelezettsége van a tagnak (ha nem választott tisztségviselő), hogy a tagdíjat rendszeresen fizesse. Ezen kívül csak jogai vannak, például részt tud venni a meghirdetett programokon. Az utóbbi időben annyi szigorítás volt a tagfelvétel során, hogy a fővárosi szervezetben már motivációs levelet is kell mellékelni.
Mely szakosztályok munkája volt különösen érdekes ebben a ciklusban?
Az előző ciklusban az ingatlan szakosztály mellett nagyon népszerű volt az informatikai szakosztályunk. Most, amikor átállunk a papíralapú világról az elektronikusra, már nem az számít, hogy milyen szépen készítjük el a keresetlevelet, hanem hogy az adott, megfelelő nyomtatványt megtaláljuk-e, ki tudjuk-e tölteni. A Gutenberg-galaxisból szépen lassan átcsúszunk egy másikba, és ennek az átmenetnek az idegenvezetését is próbáljuk az egyesület tagjai számára nyújtani. Nagy sikereket értünk el az idősebb tagjainknál, olyan mentorprogramokat alakítottunk ki, ahol egy informatikában jártas jogász addig foglalkozik egy-egy taggal, amíg olyan szinten nem sikerül bevezetni például a nyomtatványkezelés rejtelmeibe, hogy a jövőben már egyedül is elboldoguljon. Szemben az iskolarendszerű képzéssel, tanfolyamokkal, itt nincsen kudarcélmény, a mentorrendszerben nincsen külső szemlélő, csak az oktató és a tanuló.
Írják, hogy különös figyelmet fordítanak a joghallgatókra, fiatal gyakorló jogászokra. Hogyan próbálják megfogni, elérni a jogászok új generációját?
Másodéves hallgatókat már szívesen látunk tagjaink között. Jelentős számú egyetemi oktató tagunk van, illetve az Egyesület jelenlegi országos elnöke, Dr. Trócsányi László az egyik egyetem rektora is. Ennél jobb reklámra azt hiszem nincs is szüksége az Egyesületnek a jogi felsőoktatásban. Azt próbáljuk bemutatni az új generációnak, hogy melyek azok a jogászi kultúrák, értékek, amelyek a számítógépes világ előtt már léteztek, milyen, akár 1000-2500 éve is létező hagyományok alakultak ki, és hogy ezek a valóságban is létező, működő hagyományok. Azt szeretnénk, hogy a régi hagyományrendszert, amelyet évezredek óta csiszolgattunk és őriztünk, beépítsék a saját új képzési struktúráikba.
November végén tisztújításra készül az Egyesület, a héten pedig nyilvánosságra is kerültek a Jelölőbizottság által meghatározott jelöltek nevei. Mi pontosan ez a Jelölőbizottság, melyek a feladatai?
Az MJE alapvetően húsz vármegyei szervezetben dolgozik. Ezek a szervezetek a legfelkészültebb jogászaikat, vezetőiket egy országos vezető testületbe választják be. A választás előkészítéséhez a 20 megyei elnök egy öt fős testületet hoz létre, a Jelölőbizottságot, mely előkészíti, hogy kik legyenek azok a személyek, akiket javaslunk a küldötteknek arra, hogy országos tisztségviselőnek válasszák. 135 küldött fog november 24-én összegyűlni, és eldönteni, hogy ki legyen az egyesület elnöke, társelnöke, főtitkára, alelnökei, elnökségi tagjai és az Ellenőrző Bizottság tagjai. A küldötteket a saját tagjai sorából választja meg a tagság a vármegyékben, létszámarányosan. A változások kézzelfoghatóak a jelölt állításban a korábbi ciklusokhoz képest. Egyrészt a Jelölőbizottság úgy döntött, hogy mivel az Egyesület tagságának a fele hölgy, ezért a jelöltek között is erősen meg kell jelenjen ez a viszonyszám, így az elnökségi tag jelöltjeink fele hölgy, illetve az ellenőrző testületnél is ilyen az arány.
A másik újítás, hogy azt szeretnénk, hogy az új technológiák ismert szakemberei is bevonásra kerüljenek a vezetésbe, így a képzési stratégiák megalkotásába is. Ezért úgy döntöttünk, hogy dr. Megyeri Andreát, a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési igazgatóját javasoljuk az egyik elnökségi tagnak. Úgy gondoljuk, hogy szakmai életútja és gyakorlata alapján helye van a vezetésünkben, és az a tény, hogy szinte minden nap találkozunk a keze munkájával, egy nagyon nagy dolog. Az, hogy amikor megérkezünk a munkahelyre, bekapcsoljuk a számítógépet, elindítjuk a Jogtárat és megnézzük, mit is mond pontosan a jogszabály, a mindennapos munkakultúrának a része lett. Úgy vélem, akik a munkánk ilyen kézzelfogható részét előkészítik, azoknak a véleményét, gondolatait sokkal jobban meg kell ismerjük.
Ugyanígy általánossá vált, hogy már nem kizárólag személyesen találkozunk egymással a tárgyalóteremben sem, hanem különböző informatikai eszközök segítségével. A jogi élő kapcsolatok jelentős része beköltözött a kamera mögé, így a kommunikációnak a technológiai területéről is kerestünk felkészült jogászjelöltet. Ezek talán a legfontosabb jelölési irányok, amelyeknél változtattunk a korábbi évek gyakorlatához képest, mivel nem engedhetjük meg, hogy ezeket a trendeket figyelmen kívül hagyjuk. Nem jogtörténeti társaság vagyunk, hanem az élő jog legnagyobb művelői Magyarországon.
Most először teljesen digitalizált szavazást fogunk tartani, mindenki kap egy készüléket, amin keresztül szavazni tud a feltett kérdésekre. Ez egy nagyon biztonságos és titkos módszer lesz, senki nem fogja tudni, hogy melyik szavazókészülék kihez került, és a szavazási folyamatot is jelentősen felgyorsítja majd: percek alatt meglesznek az eredmények, így sokkal több kérdést fogunk tudni gyorsan, biztonságosan, hitelesen kezelni.
Dr. Molnár József, a Magyar Jogász Egylet Jelölőbizottságának elnöke (középen)
A november 24-én megválasztott tisztségviselők mennyi időre nyerik el megbízatásukat?
Korábban négyéves ciklusokat tartottunk, amik egybeestek az országgyűlési választások ciklusával is. Mivel az Egyesületnek komoly partnere az aktuális igazságügyi kormányzat, nem volt mindig egyszerű kezelni az esetleges cseréket, ami nehezítette az összecsiszolódást. Az előző ciklus során viszont átálltunk ötéves ciklusokra, most zárul le az első ilyen időszak.
Önökkel kapcsolatban érdemes még kicsit részletesebben kiemelni a képzéseiket, amelyek magas szakmai nívónak örvendenek. Mi várható még az év hátralévő részében és milyen képzések lehetnek érdekesek a jövő évre tekintve?
Olyan gyorsan változik a jogi környezet, hogy most biztonsággal nem lehet megmondani, mi lesz jövő évben a slágertéma. Ennek ellenére azt gondolom, az ingatlan-nyilvántartás új rendszere mindenképp izgalmas kérdés lesz. A törvény hatálybalépését a felkészülés bizonytalanságai miatt már többször halasztották, így bizonyos, hogy a jövő évben ezzel foglalkozni kell. Ezen túl számtalan más váratlan kérdés is felmerülhet, amelyet most még nem látunk. Alkalmazkodnunk kell a változó jogi környezethez és az aktuális igényekhez, tehát nincsenek ilyen értelemben hosszú távú projektjeink. Az alkalmazkodás a projektünk, ami nagyon fontos, hiszen azt tudjuk garantálni, hogy mindig aktuális és naprakész tudásunk legyen, illetve, hogy aki akar, az rajtunk keresztül aktuális tudást tudjon szerezni. Jelenleg 2-3 hónapon belül tudunk képzési programot tenni egy új jogszabályi intézmény mögé. Képzések terén múlt évben 27 ezer ügyvédi továbbképzési kreditet adott ki a Jogász Egylet. Ezzel a második legnagyobb kreditkibocsátó voltunk az ügyvédi kamara után.
 Dr. Megyeri Andrea sok éves tapasztalattal rendelkezik a jog és technológia területén. Jogi diplomájának megszerzését követően európai uniós jogi és kodifikációs LLM-met szerzett, majd az elmúlt tíz évben a Wolters Kluwernél, a jogi szakemberek számára fejlesztett szoftver- és információs szolgáltatások magyarországi vezető szolgáltatójánál tartalomkezelési vezetőként és a Jogtár® főszerkesztőjeként irányította a jogi tartalmak fejlesztését és kezelését több digitális platformon.
Jelenleg a cég menedzsmentjének tagja, innovációs és tartalomfejlesztési igazgatóként fókusza az innovációs és digitális transzformációs kezdeményezések előmozdítása, a jogi szakemberek igényeinek kutatása és innovatív tartalmak fejlesztése különös tekintettel az új technológiai lehetőségek kiaknázására. A jelölés komoly elismerés a Wolters Kluwer Hungary számára is, hiszen azt mutatja, hogy cégünk a jogi szektorban hasznosuló innováció terén kiemelkedő teljesítményt nyújt. Igazgatónk jelölése a cégünk által nyújtott magas színvonalú szakmai munka elismerése, és további lendületet ad az innovációs és digitális transzformációs kezdeményezéseinknek. |
