Óriásplakát kell a dohánytermék árának kiírásához?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A dohánytermék árát az adójegyen kell feltüntetni, ezen túlmenően további árkiírás nem követelhető meg – állapította meg a Kúria egy egyedi döntésében.


Az ügy előzménye

A Somogy Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2011. július 28-án helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a felperes két élelmiszerüzletében, majd az ellenőrzések eredményeként 190 000 forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, mivel arra a megállapításra jutottak, hogy a dohánytermékek esetében az eladási árról az értékesítés helyén nem volt kihelyezve tájékoztatás, mivel a termék eladási ára csak az adójegyen volt feltüntetve. A dohánytermékek a pénztárak feletti tárolókban kerültek elhelyezésre, az árról a vásárló csak a pénztárostól tudott tájékozódni. Kötelezte a felperest az árak tisztán, olvasható módon történő kiírására.

Határozatukban hivatkoztak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak megsértésére: az eladási ár nem tisztán olvasható módon került feltüntetésre, az eladási árról való tájékoztatásnak pedig egyértelműnek, olvashatónak, könnyen beazonosíthatónak kellett volna lennie. A fellebbezés során az elsőfokú határozatot helybenhagyták.

Az Elsőfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bíróság helyt adva a felperes keresetének az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az Fgytv. 14. § (1) bekezdése értelmében a fogyasztókat írásban kell tájékoztatni az eladási árról. Dohánytermék esetében a terméken elhelyezett adójegy tartalmazza a termék kiskereskedelmi árát, amely ártájékoztatás megfelel a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdésében foglalt vagylagos feltételnek:

A termék eladási árát főszabályként a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell feltüntetni.

Ennek a rendelkezésnek megfelelően dohánytermék esetében a terméken elhelyezett adójegy tartalmazza a termék kiskereskedelmi árát. Az Fgytv. 14. § (3) bekezdésében előírt tisztán olvashatósági követelmény a már feltüntetett ár vonatkozásában értelmezhető, arra vonatkozik, hogy az ár ne legyen félreolvasható. Az a körülmény, hogy a dohányterméket elkülönített helyen lehet csak forgalomba hozni, és a termék nem közvetlenül hozzáférhető a fogyasztó számára, nem jelenti azt, hogy a fogyasztó nem képes tájékozott döntés meghozatalára. A bíróság kiemelte, hogy mivel dohánytermék minden üzletben azonos áron hozható forgalomba, a dohányterméket fogyasztó vásárló a termék árát illetően nagyobb mértékben tájékozott, mint az átlagos fogyasztó. Mindezekből következően arra a következtetésre jutott a bíróság, hogy az alperes téves jogértelmezéssel, a határozatban hivatkozott jogszabályokból le nem vezethető követelményt támasztott, ezért határozata jogszabálysértő.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az olyan árfeltüntetés nem lehet megfelelő, amelyből az árat a fogyasztó előre nem, csak akkor ismeri meg, ha a terméket kézhez kapta. A jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) adójegyre vonatkozó előírásai és az Fgytv. szerinti tájékoztatási kötelezettség nem feleltethetőek meg egymásnak, a két jogszabály két eltérő személyi kört kötelez. Így, álláspontja szerint a Jöt. előírásainak való megfelelés nem jelenti automatikusan az Fgytv. 14. § (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést is.

Új zálogjogi szabályok és a hitelbiztosítéki nyilvántartás

Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Dr. Parti Tamásnak, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének és Dr. Gárdos Péter ügyvédnek. Jöjjön el 2014. április 15-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A Kúria megállapításai

A Kúria a kérelmet elutasította. Döntésében hangsúlyozta, hogy

– a dohányterméken az árfeltüntetés konkrét helye – a Jöt. 98. § (1) bekezdése kötelező előírása folytán – az adójegy,
– a vagylagosan meghatározott árfeltüntetési módok nem foglalnak magukban olyan követelményt, miszerint egy időben kétféle árfeltüntetést kéne alkalmazni a dohánytermékek vonatkozásában,
– az ár egyértelmű, könnyen azonosítható és tisztán olvasható módon való feltüntetésének követelménye nem értelmezhető úgy, hogy ezzel a jogalkotó további árfeltüntetést követelt meg a dohánytermékek forgalmazása esetére.

A perbeli esetekben nem merült fel az adójegy vonatkozásában a tisztán olvashatósággal összefüggésben probléma, az adójegyen a kiskereskedelmi ár tisztán látszott és olvasható volt. A Kúria egyetértett az elsőfokú bíróság azon megállapításaival, miszerint az, hogy a dohánytermékeket csak elkülönített helyen lehet forgalomba hozni, nem zárja el a dohányterméket vásárlót attól, hogy a termék áráról tájékozódjon, a vásárlás előtt tudatos, megfontolt döntésre jusson.

Az alperes által megkövetelt külön elhelyezett, figyelemfelhívó dohányáru árfeltüntetés nem áll összhangban egyik hivatkozott jogszabály rendelkezéseivel sem, ezért mind a jogszabályok célját, mind azok tételes normáit tévesen ítélte meg a jogalkalmazó. Az adójegyen kívüli külön árfeltüntetés előírása indokolatlan, szükségtelen.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. II. 37.707/2012.) a Kúriai Döntések 2014/3. számában K.9. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.