Összefoglaló a MÜK küldöttgyűléséről Koronavírus


A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése 2020. szeptember 14-i ülését a járványhelyzetre tekintettel sajnos el kellett halasztani. A napirenden szereplő kérdések azonban részben olyanok voltak, amelyek nem tűrtek halasztást, és mert a küldöttgyűlés ülésére 2020. szeptember 1. napján kiküldött napirendek tekintetében előzetesen egyetlen érdemi észrevétel sem érkezett, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége 33 igen szavazat és 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül úgy döntött, hogy az előterjesztéseket – a szabályzattervezetek ismételt, e-mailes egyeztetésre bocsátását követően – a Küldöttgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatalára utalja.


A szabályzattervezeteket a Küldöttgyűlés tagjai e-mailes egyeztetésre 2020. szeptember 11. napján tehát ismételten megkapták azzal, hogy szövegszerű módosító javaslataikat 2020. szeptember 19. napjáig terjesszék elő. A megadott időszakban egyetlen módosító javaslat, észrevétel sem érkezett.

Ezért a szabályzattervezeteket, a Kamara 2019. évi beszámolóját és a Kamara 2020. évi költségvetését a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 2020. szeptember 22. napján változatlan formában ülés tartása nélküli határozathozatalra bocsátotta.

A Küldöttgyűlés – több mint 70 %-os részvétel mellett, határozatonként több mint 90 %-os támogatással – az alábbi döntéseket hozta[1]:

1. Beszámoló és költségvetés

A Küldöttgyűlés elfogadta a Kamara 2019. évi beszámolóját és a Kamara 2020. évi költségvetését.

2. Korszerű, elektronikus hivatásrendi képzés a jogi előadók számára – A jogi előadók képzéséről szóló 1/2020. (X. 2.) MÜK szabályzat

A Küldöttgyűlés az ügyvédi továbbképzésben alkalmazott e-learning képzések sikerére alapozva a jogi előadók kizárólag elektronikus úton történő képzéséről döntött. A jogi előadóknak lényegében az ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok részére előírt kötelező, ügyvédi hivatásrendi e-learning képzéseket kell teljesíteniük a MÜK Továbbképzési rendszerében. Ez a munkáltatók, a Kamara és a jogi előadók számára is optimális megoldás. A képzések költéségét természetesen a Magyar Ügyvédi Kamara állja.

3. Egyszerű érdekképviselet az ügyvédjelöltek, jogi előadók és európai közösségi jogászok számára – Az európai közösségi jogászok, az ügyvédjelöltek és a jogi előadók bizottságáról szóló 2/2020. (X. 2.) MÜK szabályzat

A Küldöttgyűlés régi adósságot törleszt az európai közösségi jogászok, az ügyvédjelöltek és a jogi előadók érdekképviseleti szerveinek, azaz a bizottságainak a szabályozásával. A tervezet a lehető legegyszerűbb, legkevesebb teherrel járó megoldást választja. A bizottságot csak komoly erre irányuló szándék esetén kell létrehozni, és a bizottság tisztségviselőinek a megválasztása is a lehető legegyszerűbb módon történik.

4. Az egyes nem kiemelt szabályzatok módosításáról szóló 3/2020. (X. 2.) MÜK szabályzat

4.1. Veszélyhelyzeti könnyítés az ügyvédjelöltek képzési kötelezettsége körében

A veszélyhelyzet teljes idejét úgy kell tekinteni, mintha az alatt az ügyvédjelöltek eleget tettek volna képzési kötelezettségüknek, és ezt az időszakot a szakvizsgára bocsátáshoz szükséges ügyvédjelölti gyakorlati időbe is be kell számítani.

4.2. Ügyfélvédelem az ellenjegyzés során

Ha az ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely – jogi képviselővel nem rendelkező – szerződő fele az okiratszerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, akkor az okiratszerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés nem hoz létre ügyvédi megbízást vele. Az Etikai Szabályzat módosítása az ügyfelek védelme érdekében úgy rendelkezik, hogy ha elmarad ez az írásbeli tájékoztatás, akkor az ügyvédnek úgy kell eljárnia, mintha az ügyfelével szerződő fél is megbízást adott volna számára az ügy ellátására.

4.3. A kirendelt védő és helyettese közötti fokozott együttműködés

Az Etikai Szabályzat módosítása a kollegialitás és a terhelt érdekeinek védelme érdekében előírja, hogy a kirendelt védő helyettesítésére kirendelt védő haladéktalanul és igazolhatóan köteles tájékoztatás adni az eredetileg kirendelt védőnek a távollétében történt eljárási cselekményekről, illetve az ügy legfontosabb fejleményeiről.

4.4. Talárviselés

Az Etikai Szabályzat rendkívül röviden, a jelenlegi általános gyakorlatnak megfelelően szabályozza a talárviselés követelményét. A szabály – melynek lényege, hogy a jogi képviselő a tárgyalóteremben fekete legalább lábközépszárig érő talárt visel zöld díszítéssel – úgynevezett etikai elvárás, amelynek  megsértése akkor képez fegyelmi vétséget, ha az az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására, vagy az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére alkalmas.

4.5. A jogi szakvizsgával kapcsolatos visszaélések megelőzése

A Foglalkoztatási Szabályzat úgy módosul, hogy jogi szakképzettséget igénylő munkakörben ügyvéd, illetve ügyvédi iroda csak ügyvédjelöltet vagy alkalmazott ügyvédet foglalkoztathat.

Egyszerűsödnek a továbbképzés szabályai – Az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről szóló 18/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat módosításáról szóló 4/2020. (X. 2.) MÜK szabályzat

5.1. 2020-ban elegendő csak 6 kreditpontot megszerezni

A Továbbképzési Szabályzat módosítása a járványhelyzetre tekintettel a 2020. évben teljesítendő 16 kreditből 10 átvitelét teszi lehetővé a következő évre, azaz idén elegendő csak 6 kreditpontot teljesíteni, de ebben az esetben a következő évben 26-ot kell. A módosítás pedig egy továbbképzési időszakon belül a későbbi évekre is lehetővé teszi évente 6 kreditpont átvitelét a következő évre.

5.2. Bővül az elérhető képzések köre

Az elérhető magas színvonalú képzések körének bővítése érdekében a Továbbképzési Szabályzat módosítása folytán a hazai jogi karok automatikusan, a szabályzat erejénél fogva képzési helynek minősüljenek.

Nem kell továbbá díjat fizetni a Képzési Esemény nyilvántartásba vételéért, ha azon ingyenesen és egyéb kötelezettségvállalás nélkül részt lehet venni és valamennyi Továbbképzésre Kötelezett azonos feltételek mellett részt vehet rajta.

5.3. 2021-től a szakfordításért is jár kreditpont

2021. január 1-től az idegennyelvű jogi szakkönyvek szakfordítása esetén is lehetőséget biztosít kreditszerzésre, ezzel szerzői ívenként 5 kreditpont megszerzésére van lehetőség.

5.4. 2021-től számonkéréssel csak feleannyi kreditpontot lehet szerezni

A módosítás értelmében a 2021. január 1-től a legalább kétórás, sikeres számonkéréssel záruló tanfolyamon való részvétellel óránként – lefelé kerekítve – csak 1,5 kreditpont szerezhető.

5.5. Egyszerűsödik a felsőoktatásban megszerezhető kreditpontok adminisztrációja

A jövőben az egyetemi tanulással, oktatással, fokozatszerzéssel, záróvizsgáztatással stb., valamint a jogi szakvizsgáztatással megszerezhető kreditpontok adminisztrációja egyszerűbbé válhat. Az egyetemmel, illetve az Igazságügyi Minisztériummal lehetőség nyílik arra, hogy az adatokat ezen intézmények közvetlenül adják át a Kamarának, mentesítve ezzel az ügyvédeket és kamarai jogtanácsosokat ezen adminisztratív kötelezettség alól.

6. A fegyelmi eljárási szabályzat és a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos szabályzat módosítása

A Küldöttgyűlés által elfogadott kiemelt szabályzatok közzétételéhez az igazságügyi miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.

(mük.hu)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Tájékoztató a koronavírus-oltásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszokról

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

2021. szeptember 17.

A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben

Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ennek megítélése a Kúria hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.