Jogszabályfigyelő 2020 – 42. hét

Alábbi cikkünkben a 2020/223–226. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az egészségügyben történő foglalkoztatás átalakításáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény

Az Országgyűlés a 2020. október 6-ai ülésnapján fogadta el az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, amely főszabályként 2021. január 1-jén lép hatályba.

A törvény az állami/önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatókra, azok fenntartóira, és az egészségügyi szolgáltatóknál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyekre terjed ki. Az új előírások értelmében kizárólag egészségügyi szolgáltatói jogviszonyban foglalkoztathatók az egészségügyi dolgozók mellett az egészségügyben dolgozó személyek (kvázi technikai személyzet – szolgáltató működőképességének, szolgáltatások üzemeltetésének a biztosítása céljából foglalkoztatottak), továbbá a rezidensek is. Nem tartoznak ugyanakkor e szabály hatálya alá a külön kormányrendelet szerinti személyes közreműködők, illetőleg közreműködők és önkéntes segítők. A honvédelmi minisztérium irányítása alatti egészségügyi szolgáltatók és az azoknál foglalkoztatottak a „törvényben meghatározottak szerint tartoznak e törvény hatálya alá”.

Az egészségügyi szolgálati jogviszony alapvető sajátosságai:

  • a jogviszony egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel jön létre;
  • a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályai (a továbbiakban: Mt.) csak eltérésekkel alkalmazhatók, illetve az Mt. bizonyos rendelkezéseinek az alkalmazása e jogviszonyokra nézve kizárt;
  • az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel ellentétes munkaszerződés semmis;
  • az Mt. szabályaitól a felek kizárólag az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok által nem érintett kérdésekben térhetnek el;
  • a jogviszony létesítésére csak a szolgálati jogviszonyról szóló törvény és az annak felhatalmazása alapján születendő kormányrendelet(ek) szerinti alkalmazási feltételek (büntetlen előélet, cselekvőképesség, egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogosultság, illetve kizáró okok hiánya) teljesítése esetén kerülhet sor;
  • a jogviszony létesítését kizáró okok: foglalkoztatott nem állhat kamarai kizárás, bizonyos bűncselekmények miatti büntetőeljárás, foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, illetve meghatározott bűncselekmények esetén a mentesítéstől számított bizonyos időtartam eltelte is szükséges;
  • az alkalmazási feltételek alól felmentés nem adható, azoknak a jogviszony teljes tartama alatt meg kell felelnie a foglalkoztatottnak (a feltételek hiánya azonnali felmondási oknak minősül);
  • a munkavégzés helye több egészségügyi szolgáltató is lehet, feltéve, hogy ugyanaz a munkáltató.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény az Mt.-től eltérően szabályozza a próbaidőre, az összeférhetetlenségre, a munkaidőre, a szabadságra, a minősítésre, az illetményre és egyéb juttatásokra, a szolgálati elismerésre, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a jogviszony megszüntetésére, a végkielégítésre, a nyilvántartásokra és a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó előírásokat. Az összeférhetetlenség körében rögzíti egyebek között a törvény a további jogviszony létesítésének és más keresőtevékenység folytatásának a tilalmát, illetve a szolgáltatásnyújtás tilalmát ugyanazon személy részére, akinek más jogviszonyban, de ugyanazon betegség tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszony álló személy már szolgáltatást nyújtott.

Mindezen szabályozási tárgykörök mellett számos egyéb kérdésben (így például a további alkalmazási feltételek meghatározása, munkaszerződés tartalma, minősítés szabályai, fizetési fokozatok közötti várakozási idő, önkéntes többletmunka, helyettesítés díj stb.)  a felhatalmazást adott a törvény a Kormány számára, és – ugyancsak törvényi felhatalmazás alapján – kormányrendelet jelöli majd ki a munkáltató szervet és a további munkavégzést engedélyező szervet is.

Az átmeneti rendelkezések közül kiemelendő, hogy 2021. január 1-jétől valamennyi közalkalmazott jogviszonya egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. Az átalakulásról és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezett tartalmáról az érintetteket 2020. november 30. napjáig írásban tájékoztatni kell. Érdekes előírás az átmeneti rendelkezések között az a szabály, amely szerint a törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató vezetője dönthet arról, hogy az általa vezetett szolgáltatónál a törvény 2021. január 1-jétől későbbi időponttól alkalmazandó azzal, hogy ez az időpont nem lehet 2021. április 1-jétől későbbi időpont.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény 2021. január 1-jei hatállyal módosította a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény vesztegetésre vonatkozó szabályát, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt az egészségügyi tevékenység ellátása során elfogadható juttatásokra vonatkozóan (legfeljebb a minimálbér 5 százalékának értékéig adható ajándék egy alkalommal, folyamatos intézményi tartózkodás esetén pedig ugyanilyen összegben kéthavonta egy alkalommal), továbbá hatályon kívül helyezte a hálapénz személyi jövedelemadó alóli mentességét előíró rendelkezést.

Joganyag: 2020. évi C. törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról

Módosította:

Megjelent: MK 2020/224. (X. 14.)

Hatályos: 2020. 11. 18., 2021. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Kapcsolódó cikkek: