Politikai reklám, politikai hirdetés, politikai direkt marketing, közvélemény-kutatás


A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Cserny Ákos és Dr. Péteri Attila által írt Választójogi és népszavazási nagykommentárok című e-könyv az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (választójogi), az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény – anyagi és eljárási – szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül, követve a fenti jogszabályok szerkezetét, összekapcsolva az anyagi és eljárásjogi normákat. Az alábbiakban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény nagykommentárjának a médiakampány elemeivel kapcsolatos magyarázatát olvashatják el.


1. Médiakampány

A politikai reklám és a politikai hirdetés valamely jelölő szervezetet vagy független jelöltet, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsíti vagy támogatására ösztönöz.

Mind politikai reklám, mind politikai hirdetés csak a jelölő szervezet, illetőleg a jelölt jogerős nyilvántartásba vételét követően tehető közzé. A jelölő szervezet már a választás kitűzésének napjától kérheti nyilvántartásba vételét, így a kampányidőszak kezdetétől, azaz a szavazást megelőző ötvenedik naptól közzétehető az általa vagy érdekében megrendelt politikai reklám vagy hirdetés. Ezzel szemben a jelölt legkorábban a szavazást megelőző ötvenedik naptól kezdve, és a szükséges számú ajánlás összegyűjtését követően kérheti nyilvántartásba vételét, és csak annak jogerőssé válása után tehető közzé az általa vagy érdekében megrendelt politikai reklám vagy hirdetés. […]

2. Politikai reklám

Politikai reklámnak nevezzük a médiaszolgáltatásban a reklámhoz hasonló módon közzétett műsorszámot.

Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdés szerint „[a] demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető”.

Az Alaptörvény szerinti politikai reklám fogalomnak népszavazás idején sem lehet más tartalmat tulajdonítani, mint választások idején. A politikai reklám fogalmi eleme a jelölő szervezetek és jelöltek érdekében, a képviselővé válásért való közlés, a közvélemény befolyásolása a választáson induló jelölteket, népszavazáskor pedig a feltett kérdést illetően. A társadalmi célú reklám és a politikai reklám között a legalapvetőbb különbség az, hogy míg a társadalmi célú reklám közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére, a politikai reklám célja a párt, mozgalom vagy a Kormány népszerűsítése, illetve a támogatására való ösztönzés [19/2016. (X. 28.) AB határozat, 20/2016. (X. 28.) AB határozat].

3. Politikai hirdetés

Míg a politikai reklám a médiaszolgáltatásban kerül közzétételre, addig a politikai hirdetés a sajtótermékben vagy filmszínházban közzétett kampányeszköz. A kampány, és abban a politikai hirdetés közzétételének célja a szavazók döntésének befolyásolása, amelyben a résztvevőkre azonos törvényi követelmények vonatkoznak.

Politikai hirdetés kizárólag ellenérték fejében tehető közzé. Politikai hirdetés közzététele megrendelés alapján lehetséges, melynek tartalmát a megrendelő határozza meg, azért a sajtótermék nem tartozik szerkesztői felelősséggel. Más médiatartalom, amelyért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel tartozik, nem minősül politikai hirdetésnek. […]

A politikai reklám közzététele

a) A közszolgálati, a kereskedelmi és a közösségi médiaszolgáltatók egyenlő feltételek mellett tehetik közzé a jelöltet állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait.

Minden – közszolgálatinak nem minősülő – médiaszolgáltató szabadon eldöntheti, hogy vállalja-e a politikai hirdetések közzétételét. Ha nem, egyetlen politikai hirdetést sem tehet közzé, amennyiben azonban igen, köteles minden megrendelő számára egyenlő feltételeket biztosítani a politikai reklámok közzétételével kapcsolatban.

Mivel a közzététel az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése szerint csak ingyenes lehet, az egyenlő feltételek a politikai reklámok hosszára, közzétételük számára és időpontjára, megjelenésük sorrendjére vonatkozhatnak. A feltételek egyenlőségét természetesen nem a médiaszolgáltatók között, hanem egy-egy médiaszolgáltató vonatkozásában kell vizsgálni.

Közös jelölt és közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

b) A politikai reklám előállítása a kampánytevékenységet végző, azaz a megrendelő feladata, annak tartalmáért kizárólag a megrendelő tartozik felelősséggel.

A politikai kampányhoz való akadálymentes hozzáférés érdekében az audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétételre szánt politikai reklám megrendelője köteles a reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni.

A politikai reklám közzétételének megrendelője – a közzététel időpontja kivételével – nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a médiaszolgáltatásra. Ez nem azt jelenti, hogy a politikai reklámot a megrendelő által meghatározott időpontban kell közzétenni, hiszen a különböző jelölő szervezetek és független jelöltek reklámjai közzétételének időpontját úgy kell meghatározni, hogy e tekintetben is azonos feltételek érvényesüljenek. A politikai reklámok megrendelői mindazonáltal megegyezhetnek abban, hogy az egyes megrendelők politikai reklámjai milyen időpontokban kerüljenek közzétételre.

Ha a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a Ve.-ben foglaltaknak, akkor a médiaszolgáltató – ha úgy döntött, hogy közzétesz politikai reklámokat – mérlegelés nélkül köteles azt közzétenni. A médiaszolgáltatót semmiféle felelősség nem terheli a politikai reklám tartalmát illetően. A politikai reklámhoz a médiaszolgáltató véleményt, értékelő magyarázatot nem fűzhet.

A politikai reklámot a médiaszolgáltató oly módon köteles közzétenni, hogy más médiatartalmaktól megkülönböztethető legyen, és így azonnal fel lehessen ismerni, hogy politikai reklámról van szó.

A politikai reklám tartalmát a megrendelő szabadon határozhatja meg. Nincs biztosíték arra, hogy a politikai reklámból a választópolgár számára kiderül, hogy mely jelölő szervezet vagy független jelölt reklámját látja, illetve hallja, ezért a politikai reklám közzétételekor annak megrendelőjét a médiaszolgáltató köteles egyértelműen megnevezni.

c) A politikai reklám megrendelője maga a jelölő szervezet, illetve a független jelölt lehet.

d) A Velencei Bizottság Code of Good Practice in Electoral Matters című dokumentuma a szólásszabadsággal összefüggésben olyan jogi előírások megalkotását tartja követendő példának, amelyek biztosítják a magántulajdonban álló audiovizuális médiához való minimális hozzáférést a választás résztvevői számára a választási kampány és a politikai reklámok tekintetében [Code of Good Practice in Electoral Matters I.2.3. c) pont]. Az Alaptörvény és a Ve. lehetővé teszi politikai reklám kereskedelmi műsorszolgáltatásban való közzétételét, de azt jogi előírásokkal nem támogatja (az ingyenesség előírása pedig a kereskedelmi műsorszolgáltatókat ellenérdekeltté teszi a politikai reklámok közzétételében). […]

Politikai hirdetés

Sajtótermékben, azaz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásban szereplő napilapban és más időszaki lapban, valamint internetes újságban vagy hírportálon a választási kampányidőszakban politikai hirdetés tehető közzé. A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek – csakúgy, mint a politikai reklámnak a műsorszolgáltatásban – azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. Ennek biztosítására a politikai hirdetésnek tartalmaznia kell a megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét. Politikai hirdetés megrendelője bárki lehet.

A sajtótermék szerkesztője, illetve kiadója a választás kitűzését követő öt munkanapon belül döntheti el, hogy kíván-e politikai hirdetést közölni. Ha igen, a választás kitűzését követő öt munkanapon belül meg kell küldenie az Állami Számvevőszék részére hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján is köteles közzétenni. A bejelentési kötelezettségre vonatkozó határidő elmulasztása esetén politikai hirdetés közzétételére abban az esetben sincs lehetőség, ha a sajtótermék ingyenesen, ellenérték nélkül kívánja biztosítani a politikai hirdetés közzétételét.

Az a sajtótermék, amely vállalja, hogy politikai hirdetéseket tesz közzé, minden, az árjegyzékben foglalt ellenérték fejében megrendelt politikai hirdetést – az esélyegyenlőség elvének érvényesítése érdekében – köteles közzétenni.

A sajtótermék a szavazás napját követő tizenöt napon belül tájékoztatja az Állami Számvevőszéket arról, hogy az egyes jelöltek és jelölő szervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tette közzé. Az Állami Számvevőszék e tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi. Ez a tájékoztatás az országgyűlési választások esetén a pártok és a jelöltek politikai hirdetésekre felhasznált kampányköltségei elszámolásának ellenőrzését segíti. […]

Politikai direkt marketing

A jelölő szervezetek és a jelöltek a választási kampányanyagaikat közvetlen megkeresés módszerével is eljuttathatják a választópolgárokhoz.

A jelölő szervezetek és a jelöltek a rendelkezésükre álló név- és lakcímadatokat – amennyiben az érintettek azok ilyen célból történő kezeléséhez a hozzájárulásukat adták – felhasználhatják a választópolgárok megkereséséhez. Emellett a jelöltet, listát állító jelölő szervezetek a választási irodáktól kikérhetik a névjegyzékben szereplő – az adatkiadást meg nem tiltó – választópolgárok név- és címadatait.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a kampánycélú adatkezelésekkel kapcsolatban az alábbi adatkezelési követelményeket rögzíti:

„– Amennyiben a központi névjegyzék, illetőleg a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának felhasználásával juttatnak kampányanyagokat a választópolgárok részére, akkor az érintetteket e tényről tájékoztatni kell.

– Nyilvános terjesztésű telefonkönyvből azon magánszemély előfizetők telefonszámait lehet leválogatni és felhívni, illetve azon magánszemélyek lakcímadatait lehet politikai tartalmú küldemény küldésére felhasználni, akik hozzájárultak annak közzétételéhez és előfizetői szerződésükben a közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás célját szolgáló megkeresések fogadását sem zárták ki.

– Nem megengedett az olyan hívórendszer alkalmazása, amely a számgenerálás elvén alapszik, mert ennek használata sértheti a választópolgárok magánszféráját.

– Nyilvános telefonszámokat tartalmazó adatbázist hasznosító automatizált hívórendszer csak akkor alkalmazható, ha az adatbázis kizárólag azoknak az előfizetőknek az aktuális adatait tartalmazza, akik az előfizetői szerződésükben hozzájárultak számuk közzétételéhez, valamint a marketing és tájékoztatási célú megkeresések fogadását sem zárták ki, illetve az automatikus hívások a szimpatizánsok által önként rendelkezésre bocsátott telefonszámok alapján bonyolódnak. Biztosítani kell továbbá a hívások megszakíthatóságát az érintettek részére.

– Kizárólag azoknak a választópolgároknak küldhető kampányanyag elektronikus levelezési cím vagy mobiltelefonszám felhasználásával, akik korábban ezeket az adataikat a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, a jelölt vagy a jelölő szervezetek rendelkezésére bocsátották, és kinyilvánították, hogy ezen információk útján is kapcsolatot kívánnak tartani velük.”

A jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezetek és a jelöltek a választási irodáktól is igényelhetik a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait a közvetlen politikai kampány céljára. Az adatok kiadása nem terjed ki a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárokra.

Ezen adatok kiadásához és kezeléséhez nem szükséges a választópolgárok hozzájárulása, hiszen az adatkezelés törvényen alapul. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása szerint amennyiben a központi névjegyzék, illetőleg a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának felhasználásával juttatnak kampányanyagokat a választópolgárok részére, akkor az érintetteket e tényről tájékoztatni kell. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jog érvényesülése érdekében a központi névjegyzékben szereplő választópolgároknak lehetőségük van arra, hogy az adataik kiadását megtiltsák. […]

A közvélemény-kutatás

A közvélemény-kutatás önmagában nem tekinthető kampányeszköznek, de a közvélemény-kutatás eredményének nyilvánosságra hozása már alkalmas lehet a választópolgárok választási akaratának befolyásolására. Ugyanakkor: „Míg a kampány kifejezetten a választópolgári akarat formálására (a meggyőződés befolyásolására) irányul, addig ilyen közvetlen célja a közvélemény-kutatási eredmények közzétételének nincs” [6/2007. (II. 27.) AB határozat].

A választással kapcsolatos közvélemény-kutatás szabadon végezhető, és annak eredménye korlátozás nélkül nyilvánosságra hozható. A Ve. csak az úgynevezett exit poll közvélemény-kutatásra tartalmaz korlátozást: a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat nem zaklathatja, és csak az épületből kilépőket kérdezheti meg. Az exit poll közvélemény-kutatás eredménye csak a szavazás befejezését, azaz 19 órát követően hozható nyilvánosságra. […]

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.




Kapcsolódó cikkek

2022. március 2.

A választási eljárás jogorvoslati rendszere

Akár napi több, mint 30 jogorvoslati kérelmet bírál el a Nemzeti Választási Bizottság. Rengeteg ügy és rendkívül szoros határidők jellemzik a választási eljárás jogorvoslati rendszerét.