Roma származásuk miatt nem léphettek be a szórakozóhelyre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kimondta, hogy a megbízó felelősséggel tartozik a megbízottja alkalmazottjai által elkövetett jogsértésért, ezért neki kell bizonyítania, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, amikor a biztonsági őrök nem engedték be a roma származású kérelmezőket a szórakozóhelyre.

A roma származású kérelmezők, akik házastársak, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz benyújtott kérelmükben előadták, hogy 2019. október 11-én egy szintén roma származású barátjukkal szórakozni indultak az I. rendű eljárás alá vont által üzemeltetett Blue Box nevű szórakozóhelyre, ahová azonban a biztonsági őrök nem engedték be őket.

A rákövetkező héten a kérelmezők ismét megpróbáltak bejutni a szórakozóhelyre, azonban ekkor sem mehettek be. A belépés megtagadásának oka a kérelmezők álláspontja szerint a roma származásuk volt, ugyanis mindkét alkalommal azt tapasztalták, hogy a biztonsági őrök a nem roma származású vendégeket „szó nélkül” beengedték.

A kérelmezők az eset körülményeivel kapcsolatban előadták, hogy a biztonsági őrök az alábbi kijelentést tették: „Menjetek, amíg baj nem lesz!”. A férj megkérdezte a biztonsági őrtől, hogy az-e a baj, hogy roma származásúak. A biztonsági őrök erre azt válaszolták, hogy „igen”, továbbá egy másik biztonsági őr hozzátette, hogy „nem mehettek be, mert azt mondtam”.

A kérelmezők a beadványukhoz becsatolták a sérelmezett esetekről készített videofelvételeket.

A szórakozóhely üzemeltetője nyilatkozatában előadta, hogy az általa üzemeltett szórakozóhely 2019. október 11-én nem volt nyitva, ekkor ott semmilyen rendezvényt nem tartottak. Elmondta, hogy ilyenkor a szabadtéri parkolóhelyek is be vannak zárva, azokat kamerákkal ellátott riasztórendszer védi.

Elmondta továbbá, hogy a 2019. október 14-én kezdődő héten, 2019. október 19- én volt rendezvényük. Beszámolt arról, hogy a rendezvénytartási engedélyük 700 főre szól, néhány napot kivéve többnyire csak szombatonként tartanak nyitva. Elmondta, hogy már nyolcadik éve, hétről hétre a befogadóképességük határát súrolja a biztonságosan szórakozni vágyó vendégek létszáma. A nyilatkozatban foglaltak szerint, mivel a szóban forgó héten nem történt rendkívüli esemény, amelyről jelentés készült, ezért arról nem tud nyilatkozni, hogy a kérelemben megjelölt napokon a kérelmezők bemehettek-e az általa üzemeltetett szórakozóhelyre, és amennyiben nem, akkor ennek milyen „félelemkeltő, megbotránkoztató magatartás válthatta ki az okát”, hozzátéve, a roma származás ebben nem játszhatott szerepet.

A szórakozóhely üzemeltetője hozzátette, hogy a kamerarendszerük a 2019. októberi eseményeket már nem tárolja, ugyanis tőlük függetlenül a rendszer automatikusan felülírja a korábban rögzített felvételeket.

Úgy nyilatkozott továbbá, hogy a körülmények pontos ismerete nélkül nem tud állást foglalni az egyezséggel kapcsolatban, hozzátéve, amennyiben bizonyítást nyer, hogy az általa üzemeltetett szórakozóhely hibázott, és ezzel alaptalanul hátrányos helyzetbe hozta, valamint megsértette a kérelmezőket, akkor bocsánatkérésen túl szeretné jóvá tenni a családot ért sérelmet.

Beszámolt arról, hogy a szórakozóhely kizárólag a közösségi médián keresztül ad tájékoztatást a rendezvényeiről, ezért minden érdeklődő csupán innen tud tájékozódni az esemény tematikájáról, hozzátéve, hogy a házirend is elérhető a honlapján, amely részletesen tartalmazza, hogy a szórakozni vágyóknak a beléptetés során milyen kritériumoknak kell megfelelniük.

Munkajog - új visi box (640x360_ujvisi_box)

A szórakozóhely üzemeltetője előadta, hogy a házirendben szereplő beléptetési szempontrendszeren felül más megkülönböztetési kritériumot nem alkalmaznak, hozzátéve, hogy ezt rendszeresen, személyesen is ellenőrizni szokta a szórakozóhelyen. Hivatkozott a biztonsági szolgálattal kötött megbízási szerződésre, mely alapján elvárásként támasztja a megbízottal szemben, hogy az általa üzemeltetett szórakozóhelyre ne engedjenek be olyan vendégeket, akik kockázatot jelentenek a többi vendég biztonságos szórakozására.

A szórakozóhely üzemeltetője szerint 2019. október 31-én a szórakozóhelynek volt rendezvénye, mely átnyúlt a másik napra, tehát 2019. november 1-jén nyitva volt. Beszámolt arról is, hogy mivel ezen a napon nem vett részt a szórakozóhely eseményén, ezért arról nem tud nyilatkozni, hogy mi volt az oka annak, hogy a kérelmezők bejutását megtagadták.

Leszögezte, hogy ennek okáról kizárólag a felvételen látható biztonsági dolgozók tudnak nyilatkozni. A videofelvétellel kapcsolatban megjegyezte, hogy az egyik kérelmező 00:21 másodpercnél a következő kijelentést tette: „Na így cinkebb vagyok…ha leveszem a szemüvegemet…”. Előadta, hogy a provokatív viselkedés kiszűrése a biztonsági szolgálat feladata. Hangsúlyozta, hogy a felvételen a biztonsági őrök részéről nem hangzott el olyan kijelentés, mely arra utalt volna, hogy a kérelmezők roma származása miatt tagadták meg a belépésüket.

A biztonsági cég a kép- és hangfelvétellel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy azon a biztonsági dolgozók nem mondtak, illetve tettek olyat a kérelmezőkkel szemben, amely az egyenlőtlen bánásmódra utalt volna. Előadta, hogy feltehetően azért nem engedték be a felvételt készítőket a szórakozóhelyre, mert „korábban magatartásbeli-viselkedési problémák merültek fel” velük szemben.

Az EBH döntése

Tekintettel arra, hogy a roma nemzetiséghez tartozást a hatóság eljárásában külön igazolni nem kell, a hatóság valószínűsítettnek tekintette, hogy a kérelmezők rendelkeznek az Ebktv. 8. § e) pontjában foglalt védett tulajdonsággal.

A biztonsági cég vezetője a szóban forgó videófelvétellel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy azon a dolgozói részéről nem hangzott el olyan kijelentés, illetve nem tettek olyat, amely az egyenlőtlen bánásmódra utalt volna, hozzátéve, a biztonsági őrök feltételezhetően korábbi viselkedési problémák miatt nem engedték be őket. Mindebből megállapítható, hogy az MOV00009 elnevezésű, 2019. november 1-jén rögzített kép- és hangfelvételen a biztonsági őrök intézkedését az eljárás alá vontak nem vitatták, ezért ebben a körben a hatóság elfogadta valószínűsítettnek a hátrányt.

A felek által kötött megbízási szerződésből megállapítható, hogy mivel a biztonsági szolgálatot teljesítő dolgozók a munkájukat a megbízó utasításainak megfelelően kötelesek ellátni, ezért annak a vizsgálata, hogy a biztonsági dolgozók a beengedésnél megtartották-e az egyenlő bánásmód követelményét a kérelmezőkkel szemben, az I. rendű eljárás alá vont felelősségi körébe tartozó kérdés.

Az EBH a fentiek alapján nem találta felelősnek a II. rendű eljárás alá vontat a jogsértésben.

Megjegyzi az EBH, hogy nem életszerű az a körülmény, mely szerint egy szórakozóhely üzemeltetője nem rendelkezik tudomással a biztonsági őrök nevéről, miután a megbízási szerződés szerint az ő utasításai szerint végzik a munkájukat. Ezen felül a szórakozóhely üzemeltetőjének nyilatkozata szerint személyesen szokta ellenőrizni a bejáratnál helyet foglaló biztonsági őrök munkáját, konkrétan azt, hogy a házirendben szereplő beléptetési kritériumokat megfelelően alkalmazzák-e. Ennek tükrében az EBH megállapította, hogy az I. rendű eljárás alá vontnak tudnia kellett, hogy kik látták el a szórakozóhely biztonsági teendőit a sérelmezett napon, azaz tudnia kellett, hogy kik szerepelnek biztonsági őrként a felvételen, mivel maga az I. rendű eljárás alá vont is úgy fogalmazott, hogy szokott velük találkozni, ugyanis személyesen is szokta ellenőrizni a munkájukat.

Az EBH álláspontja szerint olyan elképzelhető, hogy nem ő, hanem a megbízott II. rendű eljárás alá vont rendelkezik napokra lebontott, név szerinti nyilvántartással a biztonsági szolgálatot teljesítők személyekről, azonban mivel a szóban forgó biztonsági őröket személyesen ismeri, rendszeresen ellenőrzi a munkájukat, ezért a felvételen szereplőkről is tudomással kellett rendelkeznie.

Az EBH vizsgálat tárgyává tette a szóban forgó kép- és hangfelvételt, mely alapján tényként volt megállapítható, hogy amikor a kérelmezők egy barátjukkal a szórakozóhely bejáratához értek az egyik biztonsági őr (1:11 percnél) azt mondta nekik, hogy „nem tudtok bejönni”, melyre a felvétel készítője megkérdezte, hogy „miért?”, amire a biztonsági őr úgy reagált: „mert azt mondtam”, hozzátéve „nincs ebből baj srácok, nem szeretnénk, ennyi, köszönjük szépen”. Erre a felvétel készítője úgy reagált „köszönjük”, a biztonsági őr pedig „sziasztok” köszönéssel zárta a beszélgetést. Az EBH ennek alapján megállapította, hogy a kérelmezőket ténylegesen hátrány érte, amikor nem mehettek be a szórakozóhelyre, miközben más vendégek viszont igen, ez a felvételen is jól látható.

Az EBH eljárásában a szórakozóhely üzemeltetőjének kell bizonyítania, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét.

Azzal azonban, hogy nem volt jelen az adott napon a szórakozóhelyen, az üzemeltető nem tudta kimenteni magát.

Továbbá a szórakozóhely üzemeltetőjének azon védekezése, hogy a felvételen a biztonsági szolgálatot teljesítő dolgozók részéről nem hangzott el olyan kijelentés, mely arra utalt volna, hogy a kérelmezők roma származása miatt tagadták meg a belépésüket. Az EBH álláspontja szerint a jogsértés megállapításához nem kell kifejezetten elhangzania olyan kijelentésnek, mely a kérelmezők védett tulajdonságával áll összefüggésben.

Az EBH álláspontja szerint egy szórakozóhelyen – a szolgáltatás jellegéből adódóan – elfogadható, hogy a biztonsági őrök ne engedjenek be olyan személyeket, akik más vendégekre veszélyt jelenthetnek, illetve megzavarhatják a szórakozóhely biztonságát. Ebben a körben a az EBH azért nem fogadta el a szórakozóhely üzemeltetőjének érvelését, mert csak utalt a fenti előírásaira (házirend, drogstop), illetve kizárólag feltételezésekbe bocsátkozott. Megállapítható, hogy a kérelmezőkkel kapcsolatban semmilyen konkrét okot nem tudott megjelölni, mely alapjául szolgálhatott arra, hogy megtagadják a belépésüket. Az EBH álláspontja szerint a szórakozóhely házirendjére, illetve a ”drogstop” nevű dokumentumra akkor lehet az egyenlő bánásmód követelménye körében sikerrel hivatkozni, ha az az érintettek vonatkozásában megfogalmaz konkrét okot.

Az EBH a jogsértés miatt 350.000,- Ft bírságot szabott ki a szórakozóhely üzemeltetőjére.

(egyenlobanasmod.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.

2024. november 29.

Súlyosítási tilalom büntetővégzéseknél

A terhelt terhére bejelentett fellebbezés az elsőfokú ítélet ellen a korábbi határozattal (büntetővégzéssel) szemben a terhelt terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában már beállt súlyosítási tilalmat nem szünteti meg – a Kúria eseti döntése.