Sipka Péter: A munkáltató felelőssége az otthoni munkavégzés során


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunkban rövid betekintést nyújtunk a XVII. Magyar Munkajogi Konferencia atmoszférájába – a negyedik részben dr. Sipka Péter ügyvédtől, a DE-ÁJK egyetemi adjunktusától olvashatnak egy gondolatébresztő részletet.

A tanulmány a munkáltatót terhelő kötelezettségeket vizsgálja az otthoni munkavégzés során, külön kitérve a kártérítési felelősség kérdéseire. Kiindulási pontja az, hogy a munkáltató felelőssége nem korlátozódik pusztán a személyiségi jogok megsértéséből eredő, vagy balesetből/foglalkozási megbetegedésből eredő károk megtérítésére, hanem az egyéb – pl. adminisztrációs – feladatok, vagy a munkaszervezési kötelezettség megszegése is a munkáltató helytállási kötelezettségét vonhatja maga után. Mivel az eltérő kötelezettségek megszegése eltérő jogkövetkezményt eredményezhet, a tanulmány a munkáltató felelősségét három megközelítésből vizsgálja meg: a foglalkoztatási szabályok betartása kapcsán a munkaidő nyilvántartása terén, az ellenőrzési kötelezettség szabályainak megtartása tekintetében és az egészséges munkakörnyezet megteremtésének hiánya vonatkozásában.

2020 tavaszán rendkívüli és azonnali átalakulás történt a munkaerőpiacon. A hirtelen bekövetkezett járványhelyzet eredményeképpen a kormány veszélyhelyzetet rendelt el, amely eredményeképpen sok esetben régóta halogatott munkaerőpiaci folyamatok gyorsultak a fel, vagy váltak egyik pillanatról a másikra valósággá. Ennek egyik konkrét megnyilvánulási formája az otthonról történő munkavégzés (home office) általánossá válása volt, amely egyrészt teljesen új kihívások elé állította a feleket, másrészt viszont megmutatta azt is, hogy az egyébként rendelkezésre álló technika és technológia mellett a munkavégzési formák terén a lehetőségek tárháza áll rendelkezésre, amely olyan gyakorlatokat is kialakított, illetve mindennapossá tett, amik hosszú távon érdemi átalakulást eredményeznek a teljes munkaerőpiacon.

A hirtelen jött kényszer egyúttal arra is rámutatott, hogy a kézenfekvő és sok esetben a vírushelyzetet megelőzően is gyakorta alkalmazott munkavégzési formák szabályozása milyen sok kihívást rejt magában, ami a munkavállaló oldalán bizonytalanságot, míg a munkáltató oldalán jogi kockázatot eredményez. Ennek egyik legmarkánsabb példája az otthoni munkavégzés szabályozásának hiányossága, pontosabban az a körülmény, hogy ez a konkrét munkavégzési forma – bármennyire is elterjedt – a jelenleg hatályos munka törvénykönyvében nem kerül nevesítésre. Természetszerűleg felvetődhet az a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán az otthonról történő munkavégzés külön nevesített szabályozására, vagy az egyébként hatályos normák értelemszerű (esetenként analóg) alkalmazása mellett megfelelő a jogi környezet.

A fenti részlet a XVII. Magyar Munkajogi Konferencia készülő tanulmánykötetéből származik, melyet a rendezvény résztvevői számára ingyenesen biztosítunk. Találkozzunk Önnel is Visegrádon!

XVII. Magyar Munkajogi Konferencia – egy napban – ÚJRATERVEZVE
Helyszín: Thermal Hotel Visegrád (online formában is követhető)
Időpont: 2020. október 14.

Foglalja le helyét ide kattintva >>

Sorozatunk korábbi részeit itt érheti el:

Kun Attila: A szakszervezeti szervezkedés szabadsága versenyjogi kontextusban

Ferencz Jácint: Távmunkavégzés a „home office” előtt

Kártyás Gábor: XXI. század és munkajog: megőrizni vagy megreformálni?


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

A műtőkben indokolt lenne a klíma beszerelése

Az Alaptörvény II. cikkéből eredő állami kötelezettség csak részben valósult meg az egészségügyi intézményekben, mivel eltérő normák vonatkoznak a műtőben munkavállalóként részt vevő dolgozókra, illetve az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő betegekre – állapította meg egyebek mellett dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.

2021. szeptember 24.

Észrevételt tehetnek a tulajdonosi joggyakorlók

Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységek ellátásának szabályszerűségét értékelte az Állami Számvevőszék a 2020. év vonatkozásában, az ellenőrzésben elkészült a jelentéstervezet és befejeződött annak minőségbiztosítása. Az ellenőrzés megállapításai vonatkozásában az ellenőrzött szervezetek vezetőit észrevételezési jog illeti meg.