Sipka Péter: A munkáltató felelőssége az otthoni munkavégzés során

Cikksorozatunkban rövid betekintést nyújtunk a XVII. Magyar Munkajogi Konferencia atmoszférájába – a negyedik részben dr. Sipka Péter ügyvédtől, a DE-ÁJK egyetemi adjunktusától olvashatnak egy gondolatébresztő részletet.

A tanulmány a munkáltatót terhelő kötelezettségeket vizsgálja az otthoni munkavégzés során, külön kitérve a kártérítési felelősség kérdéseire. Kiindulási pontja az, hogy a munkáltató felelőssége nem korlátozódik pusztán a személyiségi jogok megsértéséből eredő, vagy balesetből/foglalkozási megbetegedésből eredő károk megtérítésére, hanem az egyéb – pl. adminisztrációs – feladatok, vagy a munkaszervezési kötelezettség megszegése is a munkáltató helytállási kötelezettségét vonhatja maga után. Mivel az eltérő kötelezettségek megszegése eltérő jogkövetkezményt eredményezhet, a tanulmány a munkáltató felelősségét három megközelítésből vizsgálja meg: a foglalkoztatási szabályok betartása kapcsán a munkaidő nyilvántartása terén, az ellenőrzési kötelezettség szabályainak megtartása tekintetében és az egészséges munkakörnyezet megteremtésének hiánya vonatkozásában.

2020 tavaszán rendkívüli és azonnali átalakulás történt a munkaerőpiacon. A hirtelen bekövetkezett járványhelyzet eredményeképpen a kormány veszélyhelyzetet rendelt el, amely eredményeképpen sok esetben régóta halogatott munkaerőpiaci folyamatok gyorsultak a fel, vagy váltak egyik pillanatról a másikra valósággá. Ennek egyik konkrét megnyilvánulási formája az otthonról történő munkavégzés (home office) általánossá válása volt, amely egyrészt teljesen új kihívások elé állította a feleket, másrészt viszont megmutatta azt is, hogy az egyébként rendelkezésre álló technika és technológia mellett a munkavégzési formák terén a lehetőségek tárháza áll rendelkezésre, amely olyan gyakorlatokat is kialakított, illetve mindennapossá tett, amik hosszú távon érdemi átalakulást eredményeznek a teljes munkaerőpiacon.

A hirtelen jött kényszer egyúttal arra is rámutatott, hogy a kézenfekvő és sok esetben a vírushelyzetet megelőzően is gyakorta alkalmazott munkavégzési formák szabályozása milyen sok kihívást rejt magában, ami a munkavállaló oldalán bizonytalanságot, míg a munkáltató oldalán jogi kockázatot eredményez. Ennek egyik legmarkánsabb példája az otthoni munkavégzés szabályozásának hiányossága, pontosabban az a körülmény, hogy ez a konkrét munkavégzési forma – bármennyire is elterjedt – a jelenleg hatályos munka törvénykönyvében nem kerül nevesítésre. Természetszerűleg felvetődhet az a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán az otthonról történő munkavégzés külön nevesített szabályozására, vagy az egyébként hatályos normák értelemszerű (esetenként analóg) alkalmazása mellett megfelelő a jogi környezet.

A fenti részlet a XVII. Magyar Munkajogi Konferencia készülő tanulmánykötetéből származik, melyet a rendezvény résztvevői számára ingyenesen biztosítunk. Találkozzunk Önnel is Visegrádon!

XVII. Magyar Munkajogi Konferencia – egy napban – ÚJRATERVEZVE
Helyszín: Thermal Hotel Visegrád (online formában is követhető)
Időpont: 2020. október 14.

Foglalja le helyét ide kattintva >>

Sorozatunk korábbi részeit itt érheti el:

Kun Attila: A szakszervezeti szervezkedés szabadsága versenyjogi kontextusban

Ferencz Jácint: Távmunkavégzés a „home office” előtt

Kártyás Gábor: XXI. század és munkajog: megőrizni vagy megreformálni?

Kapcsolódó cikkek:


Kötelező maszkviselés, szankciók, változó nyitva tartások, rövidebb házi karantén – Közlönyben a friss járványügyi védelmi intézkedések
2020. szeptember 18.

Kötelező maszkviselés, szankciók, változó nyitva tartások, rövidebb házi karantén – Közlönyben a friss járványügyi védelmi intézkedések

Szeptember 21-étől kötelező lesz a maszkviselés, a maszkot nem vagy nem helyesen hordók szigorú szankciókra számíthatnak. 23.00 és 06.00 óra között nem lesznek zenés, táncos rendezvények és a vendéglátó üzletek is bezárnak (az új szabályozok érintik az esküvőket is). 14-ről 10 napra csökken a házi karantén időtartama, valamint rendelkeztek az ingyenes influenza oltásról és a Covid teszt hatósági áráról.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata
2020. szeptember 18.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata

A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.

Pályaváltó jogászok: stand-up és idegenvezetés – Interjú dr. Török Ádámmal
2020. szeptember 17.

Pályaváltó jogászok: stand-up és idegenvezetés – Interjú dr. Török Ádámmal

Ádám jogászi precizitással építette fel a pályaváltását: először idegenvezetőként, majd stand-uposként kezdett el dolgozni. Mesél arról, hogy mi vezetett ide, milyen az, amikor jókor jó helyen van az ember, és melyek azok az áldozatok és energiabefektetések, amelyek nélkül nem működik a karrierváltás.