Kun Attila: A szakszervezeti szervezkedés szabadsága versenyjogi kontextusban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunkban rövid betekintést nyújtunk a XVII. Magyar Munkajogi Konferencia előadásaiba – a harmadik részben dr. Kun Attilától, a KRE-ÁJK tanszékvezető egyetemi docensétől olvashatnak egy gondolatébresztő részletet.

Az új típusú („non-standard”) munkavégzések egyre táguló és egyre színesebb világában (lásd például: gig economy, platform munka stb.) egyelőre antagonisztikusnak tűnő ellentét látszik feszülni a versenyjogi és munkajogi logika között. A tanulmány azt a dilemmát vizsgálja, hogy az önfoglalkoztatók bizonyos kategóriáinak szervezkedési szabadságát, illetve kollektív tárgyalási és megállapodási mozgásterét mennyiben akadályozza a versenyjog, illetve miért szükséges és miként lehetséges esetlegesen e két terület – munkajog és versenyjog – szóban forgó feszültségét oldani. Egyfelől ugyanis az önfoglalkoztatók bizonyos kategóriáinak kollektív „munkajogi” igényei egyre inkább elismerésre tartanak számot, másfelől a versenyjog tárgybani paradigmája ellentétesnek tűnik a nemzetközi munkajogi elvárásokkal.

Az EU versenyjoga jelen állapotában lényeges akadályt képez abban a tekintetben, hogy a kollektív tárgyaláshoz való jogot az önfoglalkoztatók bizonyos kategóriáira ki lehessen terjeszteni. Ugyanakkor az erre irányuló igény létjogosultságát mind a munkaerőpiaci dinamikák, gyakorlati jellegű elvárások és újszerű szervezkedési igények, mind a kollektív tárgyaláshoz való jog egyre szélesebb körben elismert alapjogi természete indokolja. A jelenlegi jogbizonytalanság feltétlenül rendezendő, hisz az egyúttal demotiválólag hathat a – társadalmilag is hasznos – kollektív alku folyamatok dinamikájára.

Kartelljogi értelemben a szakszervezetek – és az egyéb, újszerű, alternatív érdekvédelmi formák – nyilvánvalóan nem lehetnek jogosultak arra általában véve, hogy nem munkavállalói (önálló vállalkozói) csoportokat támogassanak üzleti monopóliumok kialakításában.

Amennyiben azonban a valamiféle kollektív alku révén, kollektív megállapodásban kiharcolt (vagy kiharcolandó), az önálló vállalkozókra (is) vonatkozó „árszabás” végső soron az adott iparág munkavállalóinak „bérvédelmét”, azaz az adott szektor tisztességes működését és a szociális dömping kiküszöbölését (is) szolgálja, indokolt lehet a versenyjogi immunitás, azaz az efféle „atipikus”, önálló vállalkozókra (is) kiterjedő kollektív alku ösztönzése.

A fenti részlet a XVII. Magyar Munkajogi Konferencia készülő tanulmánykötetéből származik, melyet a rendezvény résztvevői számára ingyenesen biztosítunk. Találkozzunk Önnel is Visegrádon!

XVII. Magyar Munkajogi Konferencia – egy napban – ÚJRATERVEZVE
Helyszín: Thermal Hotel Visegrád (online formában is követhető)
Időpont: 2020. október 14.

Foglalja le helyét ide kattintva >>

Sorozatunk korábbi részeit itt érheti el:

Ferencz Jácint: Távmunkavégzés a „home office” előtt

Kártyás Gábor: XXI. század és munkajog: megőrizni vagy megreformálni?


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Tájékoztató a koronavírus-oltásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszokról

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

2021. szeptember 17.

A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben

Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ennek megítélése a Kúria hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.