Közbeszerzési határidők alkotmányos mérlegen

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a lezárult szubjektív határidőket nem indíthatja újra a jogszabály módosítása.

Az Alkotmánybíróság a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 152. § (2a) bekezdése és a 197. § (10) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést elutasította. A döntéshez Czine Ágnes különvéleményt csatolt.

Az alapügy

Az indítványozó bírói tanács előadta, az előtte folyamatban lévő ügy előzménye, hogy a felperes mint ajánlatkérő 2018. június 8-án nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le „óvoda és hivatal energetikai korszerűsítése” tárgyban, amely közbeszerzési eljárás eredményesen lezárult, az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2018. augusztus 6-án kötött vállalkozási szerződést, jogorvoslati eljárás nem indult. A 2014-2020 közötti programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 159. § (3) bekezdése alapján a Pénzügyminisztérium legkésőbb 2018. július 25-éig szabálytalansági eljárást indíthatott volna, amelyre eme időn belül nem került sor.

A Magyar Közlönyben 2018. november 28-án megjelent a Kbt. módosítása, amely a Kbt. 152. § (2) bekezdése szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontját a közbeszerzési jogsértésre vonatkozó szabálytalansági eljárás megindításának napjához kötötte. Ezt követően a Pénzügyminisztérium 2019. április 16-án szabálytalansági eljárást indított, majd 2019. május 30-án a Közbeszerzési Döntőbizottságnál jogorvoslati eljárást kezdeményezett. A Pénzügyminisztérium hivatalbóli kezdeményezőként a szubjektív jogorvoslati határidő megtartottságát a Kbt. 152. § (2a) bekezdésére alapította. A Közbeszerzési Döntőbizottság a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást lefolytatta, és bírságot szabott ki a felperessel szemben.

A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló indítványban foglaltak szerint a 2019. január 1-jén hatályba lépett módosítással a jogalkotó a jogbiztonság követelményével ellentétes állapotot idézett elő a közbeszerzési eljárás jogorvoslati rendszerében. Azzal ugyanis, hogy a jogorvoslati kezdeményezésre nyitva álló szubjektív jogorvoslati határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának a közbeszerzési jogsértésre vonatkozó szabálytalansági eljárás megindításának napját kell tekinteni, olyan, korábban létrejött jogviszonyokra nézve is alkalmazni rendelték a módosítást, ahol a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére biztosított jogvesztő szubjektív határidő már letelt, ezért a szabályozás sérti a jogbiztonság elvét.

Az AB-döntés indokai

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt felidézte, hogy a jogállamiság részét képező jogbiztonság elve megköveteli az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát, az egyes normák egyértelműségét. A jogbiztonság elvéből vezethető le a visszaható hatályú jogalkotás tilalma is, amelynek magját a jogalkotási törvényben is megfogalmazott tilalom adja, miszerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A következetes alkotmánybírósági gyakorlat értelmében valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ha az új jogszabályi rendelkezések alkalmazása a hatályba lépés előtt bekövetkezett jogi tényt nem módosítja hátrányos módon a jogalanyok számára.

XVII. Magyar Munkajogi Konferencia

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jelen esetben a vitatott rendelkezések együttes alkalmazásának létezik olyan alkotmányos értelmezése, amely nem eredményezi a jogállamiság követelményének megsértését, ezért a bírói kezdeményezést elutasította. Ugyanakkor, hivatalból eljárva, alkotmányos követelmény megállapítását tartotta szükségesnek. Eszerint az új, a jogsértésről történő tudomásra jutást másként szabályozó rendelkezés nem eredményezheti a hatályba lépést megelőzően eredménytelenül eltelt, hatvan napos szubjektív határidő újranyitását. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként megállapította, hogy 2019. január 1-jét megelőzően a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére vonatkozó, a jogsértés tudomására jutásától számított hatvan napos határidő elteltét követően a tudomásra jutás kezdőnapja utóbb nem köthető a szabálytalansági eljárás megindításának napjához.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Horváth Attila volt.

Kapcsolódó cikkek:


Kötelező maszkviselés, szankciók, változó nyitva tartások, rövidebb házi karantén – Közlönyben a friss járványügyi védelmi intézkedések
2020. szeptember 18.

Kötelező maszkviselés, szankciók, változó nyitva tartások, rövidebb házi karantén – Közlönyben a friss járványügyi védelmi intézkedések

Szeptember 21-étől kötelező lesz a maszkviselés, a maszkot nem vagy nem helyesen hordók szigorú szankciókra számíthatnak. 23.00 és 06.00 óra között nem lesznek zenés, táncos rendezvények és a vendéglátó üzletek is bezárnak (az új szabályozok érintik az esküvőket is). 14-ről 10 napra csökken a házi karantén időtartama, valamint rendelkeztek az ingyenes influenza oltásról és a Covid teszt hatósági áráról.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata
2020. szeptember 18.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata

A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.

Pályaváltó jogászok: stand-up és idegenvezetés – Interjú dr. Török Ádámmal
2020. szeptember 17.

Pályaváltó jogászok: stand-up és idegenvezetés – Interjú dr. Török Ádámmal

Ádám jogászi precizitással építette fel a pályaváltását: először idegenvezetőként, majd stand-uposként kezdett el dolgozni. Mesél arról, hogy mi vezetett ide, milyen az, amikor jókor jó helyen van az ember, és melyek azok az áldozatok és energiabefektetések, amelyek nélkül nem működik a karrierváltás.