Sajtótermék-e a blog?

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2020. augusztus 7.
Címkék: , , , , ,
Rovat: ,
A blog – közéleti téma esetén is – elsősorban magánkommunikációs csatornának minősül, ezért a sajtóra vonatkozó szabályok hatálya alá csak kivételesen, a sajtótermék fogalmára vonatkozó törvényi feltételek maradéktalan és kétségtelen teljesülése esetén eshet – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, az alperes netes blogján megjelent egy írás „Miért fizetünk 10 000 000 Ft-tal többet a fűtésért a T. Zrt.-nek minden évben, mint amennyit kellene?” címmel. T. Zrt. (felperes) sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest a honlapon megjelent, valótlanként sérelmezett állítások miatt. Az alperes, meglátása szerint nem tartozik a sajtótörvény hatálya alá, mert az internetes felület nem rendelkezik szerkesztőséggel, impresszummal, nem végez gazdasági tevékenységet.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Indokolása szerint az alperesi honlapnak nincs a sajtótörvénynek megfelelő impresszuma, az alperesi tartalom nem minősül sajtóterméknek. A blogfelület üzemeltetői nem az oldal tartalmát szerkesztik, azért nem viselnek felelősséget, csupán a felület formai megjelenésért, és esetlegesen a hirdetésekért felelősek. Sem az alperes, sem a kiadóként nevesített személy nem végez üzletszerű tevékenységet. Ebből következően a gazdasági szolgáltató jelleg sem állapítható meg a blog működésével kapcsolatban.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az ítéletet. Idézte a sajtótörvény rendelkezését, mely szerint sajtóterméknek minősül a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás.

Megállapította azonban az elsőfokú bírósággal szemben, hogy a honlap rendelkezik impresszummal, és szerkesztetett tartalma van, de meglátása szerint az internetes felület nem gazdasági szolgáltatásként, üzletszerűen, rendszeresen, nyereség elérése érdekében gazdasági kockázatvállalás mellett végzett szolgáltatás keretén belül jelenik meg.

Az oldalon elhelyezett reklámokból a kiadónak, a szerkesztőségnek bevétele nem származik, a felület működtetése költségekkel nem jár, így a nyereségre törekvés, mint a gazdasági szolgáltatás ismérve nem állapítható meg. A kiadó pedig semmiféle gazdasági kockázatot nem vállal a blog üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatban. Önmagában nem utal nyereségorientáltságra az a törekvés, hogy a blog a működéséhez támogatásokat kér. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy nyereségorientált működés, gazdasági szolgáltatás jelleg hiányában az alperesi blog nem tartozik a sajtótermék fogalma alá, így az alperessel szemben nem volt sajtó-helyreigazítás kérhető.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetnek megfelelő határozat hozatalát, másodlagosan az eljárt bíróság új eljárásra és új határozathozatalára utasítását kérte.

A Kúria megállapításai

A Kúria alaptalannak találta a felülvizsgálati kérelmet. Kiemelte, hogy a reklámokból, hirdetésekből származó bevétel hiányát nem cáfolja az a körülmény, hogy a hirdetési modell elvileg lehetőséget ad reklámokból származó bevételekre. A reklámok, hirdetések, bannerek megjelenése és a felhasználási feltételek sem ellentétesek ezzel a megállapítással. A megosztott hirdetési modellben nemcsak a blog működtetője, de a blogszolgáltatást nyújtó is elhelyezheti saját reklámjait akkor is, ha a blog működtetője maga nem él ezzel a lehetőséggel. A beszámoló eredménykimutatása szerint az egyesületnek kizárólag alaptevékenységéből, tagdíjból és támogatásból volt bevétele, az alaptevékenység mellett vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Kiemelte továbbá, hogy nem annak van elsődlegesen jelentősége, hogy az egyesületnek a honlap működtetésével merülnek-e fel költségei, hanem annak, hogy nyereség elérése érdekében folytatja-e a tevékenységét.

A sajtótörvény értelmében csak az olyan internetes felület minősülhet sajtóterméknek, amelyet gazdasági, azaz önállóan, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatásnyújtás keretei között tesznek elérhetővé. Az üzletszerűség lényeges eleme a rendszeres tevékenység, gazdasági kockázatvállalás és a nyereségre törekvés, amelyre elsősorban a blogot működtető gazdálkodására vonatkozó adatokból, a bevételekből és a kiadásokból, a kialakított szervezetszerű működésből, illetve ezek összességéből lehet következtetést levonni.

A Kúria is kiemelte, hogy egy civil szervezet, egyesület esetében a támogatás, tagdíj, támogatásra felhívás nem utal nyereség érdekében folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységre, ilyen tevékenységből származó bevételre. Nem állapítható meg nyereségre irányuló működést bizonyító szervezeti keret az alapján sem, hogy a portálon megjelenő írásokat két szerző jegyzi, illetve, hogy munkatársakat keresnek. Közömbös az üzletszerűség szempontjából a honlap megjelenési formája, az alperesi oldal Facebook-profilján olvasható önmeghatározás, az impresszum, és a kiadóra utalás is. Az olvasók figyelméért folyó versengés az információs társadalomban folyó közéleti kommunikáció természetes jelensége, amely önmagában nem utal üzletszerű gazdasági tevékenységre. Ezek a körülmények együttesen sem elegendőek annak a következtetésnek a levonására, hogy az alperesi egyesület a blogot nemcsak közéleti, a társadalmi kommunikációban való részvétel céljával, hanem nyereség elérése érdekében is működtette. A blog – közéleti téma esetén is – elsősorban magánkommunikációs csatornának minősül, a sajtóra vonatkozó szabályok hatálya alá ezért kivételesen, csak a sajtótermék fogalmára vonatkozó törvényi feltételek maradéktalan és kétségtelen teljesülése esetén kerülhet. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 21.876/2018.) a Kúriai Döntések 2020/5. számában 148. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2010. évi CIV. törvény 1. §.

Kapcsolódó cikkek:


Pályaváltó jogászok: jogászból szoftverfejlesztő – Interjú dr. Németh Istvánnal
2020. július 29.

Pályaváltó jogászok: jogászból szoftverfejlesztő – Interjú dr. Németh Istvánnal

Egy életre szól a jogászi karrier? Vannak akik szerint igen, mások azonban nem így gondolják, és néhány év jogászi munka után szakmát váltanak. Mi vezet egy ilyen döntéshez, és milyen nehézségekkel kell megküzdeni az út során? Dr. Németh Istvánnal beszélgettünk, aki a szoftverfejlesztői pályát választotta új hivatásaként.