Sértő karikatúra ügyében ítélt sérelemdíjat a Kúria


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Krónikus” című karikatúra közzétételével a Népszava kiadója megsértette a felperes keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltóság védelméhez való személyiségi jogát – állapította meg a Kúria.

A mai napon a Kúria hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amelyben megállapította, hogy a Népszava című napilap 2020. április 28-i számában megjelent „Krónikus” című karikatúra közzétételével a lap kiadója megsértette a felperes keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltóság védelméhez való személyiségi jogát, és ezért az alperest a lap hasábjain nyilvános elégtétel adására, valamint 400.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte.

A Kúria döntésének indokolásában kifejtette, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Alkotmánybíróság és a Kúria gyakorlatának figyelembe vételével, az összes körülmény mérlegelése alapján az volt megállapítható, hogy a karikatúra – az országos tisztifőorvos és a keresztre feszített Jézus Krisztus ábrázolása a szövegbuborék tartalmával („Alapbetegsége függőséget okozott”) együtt – egyidejűleg többes tartalmat hordoz, és a jogsértő közlés nem élvezi a véleménynyilvánításhoz való jog feltétlen védelmét pusztán azért, mert az egyik lehetséges értelmezés szerint közéleti tartalmú gúnyt is kifejez.

A karikatúra a vélemény kifejezésének egyik eszköze, amely a rajz és a szöveg együttes vizsgálatával értelmezhető. A konkrét esetben a Kúria azt állapította meg, hogy a sérelmezett karikatúra a közérthetőség hiánya miatt többféle értelmezésre adott lehetőséget, és alapvetően nem járult hozzá a közügyek – a kormány járványügyi intézkedéseinek – vitájához, mert a közlés módja objektíve nem volt alkalmas eszköze a kifejezni kívánt gondolatok közzétételének.

A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a karikatúrában a vallási jelkép felhasználása a közérthetőség hiányára figyelemmel öncélú és önkényes. A rajz Jézus személyét és kereszthalálát – a kapcsolódó címmel és szöveggel együtt értelmezve – indokolatlanul bántó módon ábrázolta, amely alkalmas a keresztény vallási közösség méltóságának, ezen keresztül a közösséghez tartozó felperes emberi méltóságának a megsértésére.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]