Személyállapoti perek az új Pp-ben I. rész

Az új Pp. a személyállapoti perekre közös szabályokat határozott meg, illetve a régi Pp. szabályait részben kiegészítette és módosította.

Az új Pp. személyállapotot érintő perek elnevezés alatt, egy fejezetben, határozza meg a gondnoksági perek, a házassági perek, a származási perek, a szülői felügyelettel kapcsolatos perek és az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos perek közös szabályait.

Az új Pp. kiterjeszti minden személyállapottal kapcsolatos perre, a korábban kizárólag a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perekben alkalmazott, a fél cselekvőképességére vonatkozó rendelkezéseket, amely szerint az a korlátozottan cselekvőképes fél, akinek a személyi állapotát a per érinti, a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.

A meghatalmazásra vonatkozó szabályokban annyi változás történt, hogy az új Pp. szerint a fél meghatalmazáson szereplő kézjegyét minden olyan esetben közjegyző által kell hitelesíttetni kell, ha a meghatalmazást nem ügyvéd vagy ügyvédi iroda részére adták. A régi Pp. a közjegyző általi hitelesítést kizárólag abban az esetben írta elő, ha a meghatalmazást a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében korlátozott fél Pp. szerinti hozzátartozója részére adta.

Az új Pp. tételesen meghatározza, hogy mely rendelkezéseit nem lehet alkalmazni a személyállapotot érintő perekben, így nincs helye válaszirat és viszontválasz benyújtásának, a keresethez való csatlakozásnak, beavatkozásnak – ha e törvény kivételt nem tesz -, bírósági meghagyás kibocsátásnak, és a perfelvételi tárgyalás mellőzésének.

Az új Pp. minden személyállapoti perre egységesen rendeli alkalmazni a per megszüntetését, ha a felperes a perfelvételi tárgyaláson személyesen nem jelenik meg.

A régi Pp. kizárólag a házassági perekben és a gondnokság alá helyezési perekben zárta ki a hozzátartozók és az orvos tanúvallomás megtagadására vonatkozó jogát, illetve kötelezettségét. A hivatalbóli bizonyítás lehetőségét is csak ezen két különleges eljárás esetén tette lehetővé. Az új Pp. ezeket az összes személyállapoti per esetében alkalmazni rendeli. Az ideiglenes intézkedések korábban kizárólag a gondnoksági perekben voltak hivatalból elrendelhetők az új Pp-vel azonban már ez is minden személyállapoti perben lehetővé vált.

Szerkezetét tekintve az új Pp. a gondnokság alá helyezési perekkel kezdi a személyállapoti perek szabályozását és ezt követően a házassági perek, majd a származás megállapítása iránti perek, illetve a szülői felügyelettel kapcsolatos perek következnek és végül az örökbefogadás felbontása iránti perrel zárul a személyállapoti perek szabályozása.

A gondnoksági perek

Az új Pp. a korábbi szabályokat a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatának szabályozásával egészíti ki.

Az új Pp. már nem jelöli meg a Pesti Központi Kerületi Bíróságot arra az esetre, ha a perre egyik bíróság sem lenne illetékes az általános szabályok alapján.

Az új Pp. már a keresetlevél alperes részére történő kézbesítésekor előírja az ügygondnok kirendelését, míg ezt a régi Pp. a tárgyalás időpontjának kitűzéséhez kötötte.

Az új Pp. szabályozza azt az esetet is, amikor a felperes csak részlegesen, bizonyos ügycsoportok vonatkozásában kéri az alperes cselekvőképességének korlátozását. Az új Pp. előírja, hogy a korlátozás alá eső ügyköröket a keresetlevélben fel kell tüntetni.

Az új Pp. szerint, ha a gyámhatóság kéri az alperes gondnokság alá helyezését, keresetleveléhez csatolnia kell az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, ennek hiányában a szakorvos nyilatkozatát arról, hogy az alperes a vizsgálaton nem jelent meg, az alperes lakóhelyén készített környezettanulmány során felvett jegyzőkönyvet, az alperes gyámhatósági meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet, és az ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén az erre vonatkozó határozatot is.

Az új Pp. szerint az alperes ellenkérelmét szóban is előterjesztheti, legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson.

Az új Pp. kiterjeszti a gyámhatóság intézkedései szükségességének bírósági felülvizsgálatát és az alperes vagyonának zárolása, illetve az alperes számára ideiglenes gondnok kirendelése mellett ezeket az intézkedéseket a bíróság 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az előzetes bizonyítás az elrendelésétől számított harminc napon belül nem fejeződik be, illetve szükség esetén azt a per jogerős befejezéséig is meghosszabbíthatja.

Az új Pp. szerint már az alperes elővezetését is el lehet rendelni, ha nem jelenik meg a tárgyaláson, míg a régi Pp. alapján a mulasztás jogkövetkezményei nem voltak alkalmazhatók.

Az új Pp. azzal is kiegészítette a korábbi szabályozást, hogy előírt a bíróság számára, hogy az alperes részére küldött idézésben tájékoztatni kell az alperest az ügygondnok eljárásban betöltött szerepéről, jogairól, kötelezettségeiről, illetve az idézésnek és a per során az alperes számára kézbesített tájékoztatásnak a fél mentális állapotához kell igazodnia.

A régi Pp. az alperes elmeállapotának vizsgálatára és a választójogból való kizárás megítélése tárgyában igazságügyi elmeorvosi szakértő kirendelését írta elő, az új Pp. ezt igazságügyi pszichiátriai szakértő kirendelését írja elő.

A régi Pp. hosszabb idejű megfigyelés szükségessége vagy a vizsgálat alperes általi többszöri elmulasztása esetére lehetővé tette a bíróság számára, hogy fekvőbeteg-ellátó intézetben való elhelyezést rendeljen el. Az új Pp. ezt úgy módosította, hogy nemcsak elhelyezést, hanem a szakértői vizsgálatra való elővezetés elrendelését is lehetővé tette.

Az új Pp. alapján, ha a bíróság az alperest gondnokság alá helyezi, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell:

  1. a) az előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, ha az előzetes jognyilatkozat ítélettel érintett része alkalmazásának nincs törvényi akadálya,
  2. b) arról, hogy a cselekvőképességében a jövedelemmel való szabad rendelkezés tekintetében részlegesen korlátozott személy jövedelme mekkora hányadával rendelkezhet a gondnoka hozzájárulása nélkül, és
  3. c) a választójogból való kizárás tárgyában.

Gondnokság alá helyezés módosítása, megszüntetése és felülvizsgálata iránt indított per

A régi Pp. szabályozását mindössze annyival egészíti ki az új Pp., hogy a gondnokság alá helyezés megszüntetésére vagy módosítására irányuló per megindítását a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját megelőzően is biztosítja.

Az előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata iránt indított per

Az új Pp. részletesen szabályozza a perindítás szabályait. Eszerint a pert a gondnoknak a gondnokolt ellen, míg a gondnokoltnak a gondnok ellen kell megindítania. Ha a gyámhatóság vagy az ügyész a felperes, a pert a gondnokolt és a gondok ellen kell megindítani.

Az új Pp. a perben ügygondnok kirendelését és a per megindításával, illetve a jogerős ítélettel kapcsolatban előírja a gyámhatóság kötelező értesítését.

A régi Pp-vel ellentétben az új Pp. már nem írja elő az előzetes jognyilatkozat teljes vagy részleges alkalmazását elrendelő, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait érintő egyéb jogerős határozatnak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó törvényben meghatározott adatait, valamint azok változásait az elsőfokú bíróság bevezeti az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába való bevezetését, illetve törlését.

Kapcsolódó cikkek:


Elfogadták az adócsomagot
2018. november 13.

Elfogadták az adócsomagot

Nő az alanyi áfamentesség értékhatára, jobban járnak a dolgozó nyugdíjasok, bevezetik a csoportos tao-alanyiságot, két új szochó-kedvezmény érkezik, és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbodik bizonyos esetekben. Az Országgyűlés elfogadta az adócsomagot.

Polgári jogi igény érvényesítése az új Be.-ben
2018. november 13.

Polgári jogi igény érvényesítése az új Be.-ben

A polgári jogi igény a sértett kártérítési és egyéb igénye a büntetőeljárásban, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett, és a terhelttel szemben áll fenn.