Személyállapoti perek az új Pp-ben I. rész

Az új Pp. a személyállapoti perekre közös szabályokat határozott meg, illetve a régi Pp. szabályait részben kiegészítette és módosította.

Az új Pp. személyállapotot érintő perek elnevezés alatt, egy fejezetben, határozza meg a gondnoksági perek, a házassági perek, a származási perek, a szülői felügyelettel kapcsolatos perek és az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos perek közös szabályait.

Az új Pp. kiterjeszti minden személyállapottal kapcsolatos perre, a korábban kizárólag a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perekben alkalmazott, a fél cselekvőképességére vonatkozó rendelkezéseket, amely szerint az a korlátozottan cselekvőképes fél, akinek a személyi állapotát a per érinti, a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.

A meghatalmazásra vonatkozó szabályokban annyi változás történt, hogy az új Pp. szerint a fél meghatalmazáson szereplő kézjegyét minden olyan esetben közjegyző által kell hitelesíttetni kell, ha a meghatalmazást nem ügyvéd vagy ügyvédi iroda részére adták. A régi Pp. a közjegyző általi hitelesítést kizárólag abban az esetben írta elő, ha a meghatalmazást a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében korlátozott fél Pp. szerinti hozzátartozója részére adta.

Az új Pp. tételesen meghatározza, hogy mely rendelkezéseit nem lehet alkalmazni a személyállapotot érintő perekben, így nincs helye válaszirat és viszontválasz benyújtásának, a keresethez való csatlakozásnak, beavatkozásnak – ha e törvény kivételt nem tesz -, bírósági meghagyás kibocsátásnak, és a perfelvételi tárgyalás mellőzésének.

Az új Pp. minden személyállapoti perre egységesen rendeli alkalmazni a per megszüntetését, ha a felperes a perfelvételi tárgyaláson személyesen nem jelenik meg.

A régi Pp. kizárólag a házassági perekben és a gondnokság alá helyezési perekben zárta ki a hozzátartozók és az orvos tanúvallomás megtagadására vonatkozó jogát, illetve kötelezettségét. A hivatalbóli bizonyítás lehetőségét is csak ezen két különleges eljárás esetén tette lehetővé. Az új Pp. ezeket az összes személyállapoti per esetében alkalmazni rendeli. Az ideiglenes intézkedések korábban kizárólag a gondnoksági perekben voltak hivatalból elrendelhetők az új Pp-vel azonban már ez is minden személyállapoti perben lehetővé vált.

Szerkezetét tekintve az új Pp. a gondnokság alá helyezési perekkel kezdi a személyállapoti perek szabályozását és ezt követően a házassági perek, majd a származás megállapítása iránti perek, illetve a szülői felügyelettel kapcsolatos perek következnek és végül az örökbefogadás felbontása iránti perrel zárul a személyállapoti perek szabályozása.

A gondnoksági perek

Az új Pp. a korábbi szabályokat a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatának szabályozásával egészíti ki.

Az új Pp. már nem jelöli meg a Pesti Központi Kerületi Bíróságot arra az esetre, ha a perre egyik bíróság sem lenne illetékes az általános szabályok alapján.

Az új Pp. már a keresetlevél alperes részére történő kézbesítésekor előírja az ügygondnok kirendelését, míg ezt a régi Pp. a tárgyalás időpontjának kitűzéséhez kötötte.

Az új Pp. szabályozza azt az esetet is, amikor a felperes csak részlegesen, bizonyos ügycsoportok vonatkozásában kéri az alperes cselekvőképességének korlátozását. Az új Pp. előírja, hogy a korlátozás alá eső ügyköröket a keresetlevélben fel kell tüntetni.

Az új Pp. szerint, ha a gyámhatóság kéri az alperes gondnokság alá helyezését, keresetleveléhez csatolnia kell az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, ennek hiányában a szakorvos nyilatkozatát arról, hogy az alperes a vizsgálaton nem jelent meg, az alperes lakóhelyén készített környezettanulmány során felvett jegyzőkönyvet, az alperes gyámhatósági meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet, és az ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén az erre vonatkozó határozatot is.

Az új Pp. szerint az alperes ellenkérelmét szóban is előterjesztheti, legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson.

Az új Pp. kiterjeszti a gyámhatóság intézkedései szükségességének bírósági felülvizsgálatát és az alperes vagyonának zárolása, illetve az alperes számára ideiglenes gondnok kirendelése mellett ezeket az intézkedéseket a bíróság 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az előzetes bizonyítás az elrendelésétől számított harminc napon belül nem fejeződik be, illetve szükség esetén azt a per jogerős befejezéséig is meghosszabbíthatja.

Az új Pp. szerint már az alperes elővezetését is el lehet rendelni, ha nem jelenik meg a tárgyaláson, míg a régi Pp. alapján a mulasztás jogkövetkezményei nem voltak alkalmazhatók.

Az új Pp. azzal is kiegészítette a korábbi szabályozást, hogy előírt a bíróság számára, hogy az alperes részére küldött idézésben tájékoztatni kell az alperest az ügygondnok eljárásban betöltött szerepéről, jogairól, kötelezettségeiről, illetve az idézésnek és a per során az alperes számára kézbesített tájékoztatásnak a fél mentális állapotához kell igazodnia.

A régi Pp. az alperes elmeállapotának vizsgálatára és a választójogból való kizárás megítélése tárgyában igazságügyi elmeorvosi szakértő kirendelését írta elő, az új Pp. ezt igazságügyi pszichiátriai szakértő kirendelését írja elő.

A régi Pp. hosszabb idejű megfigyelés szükségessége vagy a vizsgálat alperes általi többszöri elmulasztása esetére lehetővé tette a bíróság számára, hogy fekvőbeteg-ellátó intézetben való elhelyezést rendeljen el. Az új Pp. ezt úgy módosította, hogy nemcsak elhelyezést, hanem a szakértői vizsgálatra való elővezetés elrendelését is lehetővé tette.

Az új Pp. alapján, ha a bíróság az alperest gondnokság alá helyezi, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell:

  1. a) az előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, ha az előzetes jognyilatkozat ítélettel érintett része alkalmazásának nincs törvényi akadálya,
  2. b) arról, hogy a cselekvőképességében a jövedelemmel való szabad rendelkezés tekintetében részlegesen korlátozott személy jövedelme mekkora hányadával rendelkezhet a gondnoka hozzájárulása nélkül, és
  3. c) a választójogból való kizárás tárgyában.

Gondnokság alá helyezés módosítása, megszüntetése és felülvizsgálata iránt indított per

A régi Pp. szabályozását mindössze annyival egészíti ki az új Pp., hogy a gondnokság alá helyezés megszüntetésére vagy módosítására irányuló per megindítását a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját megelőzően is biztosítja.

Az előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata iránt indított per

Az új Pp. részletesen szabályozza a perindítás szabályait. Eszerint a pert a gondnoknak a gondnokolt ellen, míg a gondnokoltnak a gondnok ellen kell megindítania. Ha a gyámhatóság vagy az ügyész a felperes, a pert a gondnokolt és a gondok ellen kell megindítani.

Az új Pp. a perben ügygondnok kirendelését és a per megindításával, illetve a jogerős ítélettel kapcsolatban előírja a gyámhatóság kötelező értesítését.

A régi Pp-vel ellentétben az új Pp. már nem írja elő az előzetes jognyilatkozat teljes vagy részleges alkalmazását elrendelő, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait érintő egyéb jogerős határozatnak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó törvényben meghatározott adatait, valamint azok változásait az elsőfokú bíróság bevezeti az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába való bevezetését, illetve törlését.

Kapcsolódó cikkek:


A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában
2019. január 16.

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában

Az itt közölt írás a IV. Wolters Kluwer Polgári jogi és Eljárásjogi Konferencián elhangzott előadás anyagát rögzíti. Az előadás célja az volt, hogy bemutassa: a Ptk.-ban rögzített új szabályokat miként alkalmazzák a Fővárosi Ítélőtábla tanácsai, illetve milyen újszerű megoldások jelentkeztek a gyakorlatukban. Ezek alkalmasak lehetnek további következtetések levonására is a gyakorló jogászok számára.

Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján
2019. január 15.

Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján

Cikkünkben a sajtó helyreigazítás iránt indított perekről, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perekről, és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti perekről olvashatnak.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét
2019. január 14.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/2–3. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő anyagai, illetőleg a törvénytervezetek, jogértelmezési állásfoglalások közül válogattunk.